Diplomáciai nagyüzem – Kilenc ázsiai külügyminiszterrel tárgyalt Szijjártó Brüsszelben
Kilenc ázsiai ország külügyminiszterével tárgyalt pénteken Brüsszelben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárca közlése szerint a magyar miniszter megbeszélést folytatott Retno Marsudi indonéz, Ahmad Avad bin Mubarak jemeni, Rasata Rafaravavitafika madagaszkári, Enrique Manalo Fülöp-szigeteki, Parnpri Bahidda-nukara thaiföldi, Sok Chenda Sophea kambodzsai, Erywan Yusof brunei, Muhammad Hasan Mahmud bangladesi és Szaleumxay Kommaszit laoszi külügyminiszterrel.
Szijjártó Péter a nap folyamán több Facebook-posztban is beszámolt a tárgyalásokról. Jemennel kapcsolatban azt írta, hogy a nyugati világ sokat késlekedett és sajnos nem mérte fel pontosan a húszik által jelentett fenyegetés súlyosságát és komolyságát. Így fordulhatott elő az, hogy az elmúlt hetekben a húszik támadásai miatt a világkereskedelem 15 százalékát jelentő forgalom került veszélybe Jemen partjainál. A húszi lázadók folyamatosan támadják a teherszállító hajókat, és emiatt az Ázsiából Európába irányuló tengeri áruszállítás időtartama és költségei is jelentős mértékben megnőttek, ugyanis ezeknek a hajóknak így most meg kell kerülniük az egész afrikai kontinenst. Ez egyre súlyosabb problémát jelent több magyar vállalat esetében is, hiszen nem érkeznek meg időben a szállítmányok, és a szállítási költségek is folyamatosan növekednek.
A világ nem hagyhatja, hogy ez a lázadókból álló szervezet ilyen mértékben veszélyeztesse a világkereskedelem szabadságát. Az Európai Uniónak is lépnie kell, hiszen az eddigi kihívások mellett nem lenne jó, ha még további nehézségekkel szembesülnének az Európai Unió gazdaságai. Ezért lépéseket kell tenni a húszik terrorszervezetté nyilvánítása érdekében és segíteni kell a jemeni kormányt, hogy az megerősítse a partiőrségét. Az ehhez szükséges források az Európai Békekeretben rendelkezésre állnak. Hogyha az Európai Unió és a nyugati világ nem lép fel határozottan, akkor azzal kell számolnunk, hogy az európai gazdaságoknak és vállalatoknak hosszú ideig kell majd ezzel a bizonytalansági tényezővel szembesülniük
– fogalmazott Szijjártó Péter. Közölte, hogy Indonéziával újabb kereskedelmi rekord dőlt meg: eddig a 2022-es év tartotta a rekordot, mostantól azonban már a tavalyi évé lett minden idők legmagasabb adata, hiszen korábban még soha nem volt olyan, hogy 280 millió dollárt érjen el a kereskedelmi forgalmunk Indonéziával.
Mivel Indonézia nemcsak Délkelet-Ázsia, hanem az egész globális gazdaság szempontjából egyre meghatározóbb jelentőséggel bír, ezért ez a rekord érezhetően jó hatással van a teljes magyar külgazdasági teljesítményre is. Jó hír, hogy az indonéz fiatalok érdeklődése is töretlen Magyarország iránt, amit mutat, hogy idén több mint 1500 indonéz egyetemista jelentkezett magyarországi ösztöndíjra. Indonézia benyújtotta a csatlakozási kérelmét az OECD-hez, amit mi örömmel támogatunk, mert az a szervezet további erősödéséhez vezet. Márpedig az OECD azon egyre kevesebb nemzetközi szervezetek egyike, ahol a korrektség, pártatlanság és ideológiamentesség még értéknek számít
– írta a külgazdasági és külügyminiszter. Madagaszkárral kapcsolatos bejegyzésében Szijjártó Péter arról adott tájékoztatást, hogy korábban még soha nem került sor madagaszkári–magyar külügyminiszteri találkozóra.
Ugyanakkor sokkal több közös ügyünk van, mint gondolnánk, és nem csak azért, mert mindkettőnknek piros-fehér-zöld zászlaja van. Madagaszkár volt az Utazás Kiállítás díszvendége tavaly, 40 millió forinttal támogatjuk az ottani erdőtelepítési programot, Benyovszky Móric pedig a francia király megbízásából a XVIII. században várost alapított a szigeten, amiért szobrot is állítottak neki
– tette hozzá. Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy a világgazdaság súlypontja nyugatról áttevődött keletre; ezt már mindenki látja, aki képes józan ésszel gondolkodni.
Ezért az Európai Uniónak az lenne az érdeke, hogy a lehető legszorosabb kelet nyugati gazdasági együttműködést építse fel. Ezért mi az európai uniós elnökségünk során különösen koncentrálni fogunk arra, hogy az EU és a világ egyik leggyorsabban fejlődő térsége a délkelet ázsiai régió közötti együttműködést minél szorosabbra fűzzük
– tette hozzá. Mindennek érdekében fel fogjuk gyorsítani a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat Thaifölddel, újra fogjuk indítani az egyeztetéseket a Fülöp-szigetekkel, ismét belevágunk a partnerségi és együttműködési megállapodás kitárgyalásába Bruneijel, megindítjuk az ugyanerről szóló tárgyalásokat Bangladessel, támogatjuk, hogy Kambodzsa a legnagyobb kedvezmény elvét érvényesítse az európai unióval való kereskedelme során, Laosszal pedig megkötjük a beruházásvédelmi megállapodást. A tárca közlése szerint Laoszban jelenleg 125 millió dollárnyi magyar beruházás zajlik a víziparban és az elektronikus közigazgatásban. Kambodzsában több mint 300-an jelentkeztek magyarországi ösztöndíjra. Bangladessel megdőlt a kereskedelmi forgalom rekordja, soha korábban nem volt 100 millió euró. Thaifölddel és a Fülöp-szigetekkel a magyar élelmiszeripari export növelését célzó intézkedésekben állapodtak meg.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Komka Péter
