Pesti Srácok

Korábban bezárnának az áruházak vasárnaponként

Korábban bezárnának az áruházak vasárnaponként

Önszabályozó módon, egységes üzletpolitikai döntéssel rövidíthetik vasárnapi nyitvatartásukat a kereskedők a jövőben, ha a vásárlók elfogadják a munkavállalók szempontjából kedvező és egyes cégeknek kifizetődőbb változást — értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudják, céges kezdeményezésre az egyik szakszervezet már elkezdte felmérni a hétvégi munkavégzés anomáliáit, az üzletekben ugyanis a színvonalas kiszolgáláshoz még mindig kevés a dolgozó. Az elképzelések szerint a mostaninál két, de akár négy vagy hat órával hamarabb bezárhatnak a boltok vasárnaponként, ha a lakosság körében kedvező fogadtatásra talál a racionalizáló lépés.

Noha a kormány határozottan elzárkózik attól, hogy jogszabályban korlátozza a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi nyitvatartására vonatkozó körülményeket, ismét napirendre kerülhet a vásárlókat megosztó hétvégi munkavégzés kérdése a boltok világában – tudta meg a Magyar Nemzet. A lap információi szerint mostanra a napi fogyasztási cikkeket árusító áruházláncok felismerték, hogy a munkaerőhiányos területen szociális és gazdasági okokból még mindig problémát okoz az egész napos, jellemzően reggel 6 órától este 10 óráig tartó vasárnapi működés. Iparági körökben köztudott, hogy több cégnek egyáltalán nem éri meg ezen a napon is nyitva tartani. Azonban a dübörgő fogyasztásban jellemző piaci versenyben a nagyobb kereskedők nem engedhetik meg maguknak, hogy zárva maradjanak vasárnaponként, ha a konkurencia egyébként fogadja a vásárlókat.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezeténél (KDFSZ) az egyik piacvezető cég már jelezte, hogy érdemes lehet felmérni a dolgozók körében a vasárnapi munkavégzés napjainkban jellemző körülményeit, a túlóráztatás mértékét és az időbeosztás munkavállalókra gyakorolt szociális hatásait – tudta meg a lap. Azt kérték, a szakszervezet ez alapján fogalmazzon meg javaslatokat az anomáliák orvoslására, a vásárlók kiszolgálásának minőségibb ellátása érdekében.

PestiSracok facebook image

– mondta a Magyar Nemzetnek Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke. Hangsúlyozta: az már korábban eldőlt, hogy sem a kormány, sem a vásárlók nem támogatják a teljes boltzárat, amit a sokszínű fogyasztói igények és például a túlórapénzek okán hétvégi munkavégzést vállaló dolgozók miatt a szakszervezet is akceptál.

– mondta. Ez gazdaságosabb munkaszervezést eredményezne a cégeknek, és vonzóbbá tenné az áruházat a családos munkakeresők körében. Ráadásul a vásárlók kiszolgálása is színvonalasabbá válhatna a koncentrált nyitvatartási időben, amikor több szakképzett dolgozót tudnának erre az időszakra átcsoportosítani. Úgy tűnik, a munkaadók nyitottak a minden piaci szereplő és a fogyasztók által is vállalható, kompromisszumos megoldásra.

– mondta Bubenkó Csaba. Utóbbiak kapcsán megjegyezte: arra számítanak, hogy a változást leginkább a bevásárlóközpontok elleneznék, míg például a diszkontláncok kevésbé. A plázák üzemeltetőinek ugyanis az az érdekük, hogy a kisebb-nagyobb bérlők minél hosszabb, a hét minden napján jellemző nyitvatartással működjenek. A plázán kívüli világban is megosztottságra számítanak, holott a munkavállalóknak kedvező, egyébként észszerű kompromisszumos megoldás lehet, ha 22 óra helyett minimum 20, de inkább 18 vagy 16 órakor bezárnának az üzletek. Megjegyezte: a szemfüles vásárló már megfigyelhette az elmúlt időkben, hogy közel sem annyi üzlet van nyitva vasárnaponként, amennyi az egykori jogszabály életbelépése előtt volt. Esetleg rövidebb ideig üzemel egy-egy egység, ami arra utal, hogy bár nem kifizetődő, de a verseny kikényszeríti a hétvégi hosszú üzemelést.

– ezt már Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára mondta a Magyar Nemzetnek, aki leszögezte: a kérdés nincs napirenden a szövetségnél, de nyitottak a munkavállalói oldal kezdeményezésére, ha tárgyalni kívánnak róla. Ismertette: a kép jelenleg nagyon vegyes, az egyes üzlettípusok szerint akad, amelyik területen a többség nem tart nyitva vasárnap, de alapvetően valóban a piaci verseny diktál. Legtovább a hipermarketek és a plázák működnek a hét utolsó napján, az elképzelés leginkább őket érintheti.

– mondta Vámos György. Kiemelte: elsőként meg kell vizsgálni ennek fogadtatását a lakosság körében, ezzel lehet kezdeni a vasárnapi nyitvatartás újragondolását.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Balázs Attila/MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.