Pesti Srácok

A magyar dolgozók készek a 2019. évinél többet áldozni munkahelyük megtartásáért

A magyar dolgozók készek a 2019. évinél többet áldozni munkahelyük megtartásáért

A munkahelyük megtartása érdekében a magyar dolgozók hatvannyolc százaléka hajlandó a saját költségén is tovább képezni magát, hatvanhat százalékuk vállalna fél órával több utazást is ezért, 2019 decemberében ezen hajlandóságuk harminchárom, illetve tizenkilenc százalékponttal kisebb volt – derült ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb, 2020 decemberében készített közös kutatásából.

Az ezerkétszáz ember megkérdezésén alapuló, reprezentatív felmérése alapján képzett BNP Paribas Cardif munkaerőpiaci stabilitási index hetven pont lett, ami egy százalékponttal magasabb az előző negyedévinél és az egy évvel korábbinál is. Az index stabilitását a motiváció és az újbóli elhelyezkedés esélyének kedvezőbb megítélése biztosította a negatív munkaerőpiaci helyzetben – írták. A stabilitási index azt fejezi ki egy száz pontos skálán, hogy mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne, illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget.

A közlemény szerint huszonkét százalékponttal negyvenhat százalékra emelkedett azok aránya, akik ugyanannyi pénzért akár nehezebb munkát is elvállalnának, illetve harminckét százalékról ötvenhárom százalékra azoké, akik ugyanannyiért többet is dolgoznának. A negyedik negyedéves jelentés szerint a munkavállalók kevésbé érzik biztosnak pozíciójukat: ugyan az előző két negyedévhez képest ez a részmutató is emelkedett, a 2020 decemberében regisztrált hetvenhét pont tizennégy, illetve tizenöt ponttal marad el a 2019, illetve 2018 decemberében felvett értékektől. Csökkenést tapasztaltak annál a kérdésnél is, hogy az adott válaszadó mennyi időre látja biztosnak a pozícióját a munkahelyén: az egy évvel ezelőtti hetvenkét százalékról hatvan százalékra esett azoknak az optimistáknak az aránya, akik több mint öt évre biztosnak látják a munkahelyüket. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a hatvan százalékos érték az előző negyedévhez képest nyolc százalékpontos emelkedést mutat, ami érdemi javulásnak tekinthető.

A közlemény szerint 2019 óta nem történt jelentős változás abban sem, hogy a dolgozók mennyire érzik úgy, hogy könnyen találnának maguknak új állást: a felmérésben regisztrált ötvenöt pont az előző év azonos időszakában ötvenhat, 2018-ban pedig ötvenkét pont volt. A közlemény idézte Kiss Márk Istvánt, a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy a tavaly év végi adatok alátámasztják, hogy a magyar munkavállalók általánosságban egy elhúzódó munkaerőpiaci válsággal számolnak, ugyanakkor némi optimizmusra adhat okot, hogy a nyári és őszi időszakkal összevetve további romlást nem tapasztaltak a saját helyzetük megítélésénél. A vezérigazgató szerint egyelőre kérdés, hogy a járvány harmadik hulláma érdemben változtat-e majd a már meglévő járványügyi intézkedéseken és így közvetve miként fogja éreztetni a hatását az álláspiacon.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Rosta Tibor

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?