Pesti Srácok

A magyar dolgozók készek a 2019. évinél többet áldozni munkahelyük megtartásáért

A magyar dolgozók készek a 2019. évinél többet áldozni munkahelyük megtartásáért

A munkahelyük megtartása érdekében a magyar dolgozók hatvannyolc százaléka hajlandó a saját költségén is tovább képezni magát, hatvanhat százalékuk vállalna fél órával több utazást is ezért, 2019 decemberében ezen hajlandóságuk harminchárom, illetve tizenkilenc százalékponttal kisebb volt – derült ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb, 2020 decemberében készített közös kutatásából.

Az ezerkétszáz ember megkérdezésén alapuló, reprezentatív felmérése alapján képzett BNP Paribas Cardif munkaerőpiaci stabilitási index hetven pont lett, ami egy százalékponttal magasabb az előző negyedévinél és az egy évvel korábbinál is. Az index stabilitását a motiváció és az újbóli elhelyezkedés esélyének kedvezőbb megítélése biztosította a negatív munkaerőpiaci helyzetben – írták. A stabilitási index azt fejezi ki egy száz pontos skálán, hogy mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne, illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget.

A közlemény szerint huszonkét százalékponttal negyvenhat százalékra emelkedett azok aránya, akik ugyanannyi pénzért akár nehezebb munkát is elvállalnának, illetve harminckét százalékról ötvenhárom százalékra azoké, akik ugyanannyiért többet is dolgoznának. A negyedik negyedéves jelentés szerint a munkavállalók kevésbé érzik biztosnak pozíciójukat: ugyan az előző két negyedévhez képest ez a részmutató is emelkedett, a 2020 decemberében regisztrált hetvenhét pont tizennégy, illetve tizenöt ponttal marad el a 2019, illetve 2018 decemberében felvett értékektől. Csökkenést tapasztaltak annál a kérdésnél is, hogy az adott válaszadó mennyi időre látja biztosnak a pozícióját a munkahelyén: az egy évvel ezelőtti hetvenkét százalékról hatvan százalékra esett azoknak az optimistáknak az aránya, akik több mint öt évre biztosnak látják a munkahelyüket. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a hatvan százalékos érték az előző negyedévhez képest nyolc százalékpontos emelkedést mutat, ami érdemi javulásnak tekinthető.

A közlemény szerint 2019 óta nem történt jelentős változás abban sem, hogy a dolgozók mennyire érzik úgy, hogy könnyen találnának maguknak új állást: a felmérésben regisztrált ötvenöt pont az előző év azonos időszakában ötvenhat, 2018-ban pedig ötvenkét pont volt. A közlemény idézte Kiss Márk Istvánt, a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy a tavaly év végi adatok alátámasztják, hogy a magyar munkavállalók általánosságban egy elhúzódó munkaerőpiaci válsággal számolnak, ugyanakkor némi optimizmusra adhat okot, hogy a nyári és őszi időszakkal összevetve további romlást nem tapasztaltak a saját helyzetük megítélésénél. A vezérigazgató szerint egyelőre kérdés, hogy a járvány harmadik hulláma érdemben változtat-e majd a már meglévő járványügyi intézkedéseken és így közvetve miként fogja éreztetni a hatását az álláspiacon.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Rosta Tibor

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)