Pesti Srácok

A moratórium miatt mai és jövőbeni hitelénél sem veszíti el senki tiszta adós voltát

A moratórium miatt mai és jövőbeni hitelénél sem veszíti el senki tiszta adós voltát

Az ügyfelek – egyes félreértésen alapuló, s a fogyasztók megtévesztésére is alkalmas hírekkel szemben – sem a jelenlegi, sem a jövőbeni hiteleiknél nem veszítik el „tiszta” adósi besorolásukat a bankoknál pusztán azért, mert a törlesztési moratóriumot választották. A fizetési stop ezzel szemben segítő eszköz, sokaknak mentőöv, másoknak választási lehetőség – áll a Magyar Nemzeti Bank hétfői sajtóközleményében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – az Európai Bankhatóság (EBA) elvárásainak teljesítéséhez útmutatást adó – a napokban módosított vezetői körlevele egyértelműen rögzíti, hogy a hosszabb ideig (kilenc hónapon túl) is a moratóriumban lévő ügyfelek hitelét nem kell automatikusan átstrukturáltnak minősíteni abban az esetben, ha az ügyfélnek nincsenek, s várhatóan nem is lesznek pénzügyi nehézségei. Ennek igazolására a bank felé elegendő pl. az, ha az adott lakossági ügyfél jövedelme nem csökken jelentősen, vagy ha rendszeresen befizeti a hitelszerződésében/bankszámlaszerződésében minimum vállalt összeget (a kettő közül a magasabbat), illetve az is, ha kellő megtakarítása van a további törlesztésre. E feltételek közül elég egyetlent teljesítenie, nem is szükséges mindegyiket. Ha az ügyfél hitelnyújtó bankjánál vezeti bankszámláját is (ez a jellemző), akkor hitelintézete általában magától is látja mindezt, ha pedig másutt történik a számlavezetés, bankja kérhet igazolást az aktuális jövedelmi adatokról.

A bankjuk felé rendszeres adatszolgáltatást (mérlegbeszámolót, főkönyvet) benyújtó vállalati ügyfelek esetében a hitelintézetek folyamatosan tudják értékelni a gazdálkodásuk és piaci pozíciójuk helyzetét, s tudnak így a rendszeres monitoring keretében az ügyfél külön adatszolgáltatásra való felhívása nélkül is tudnak dönteni hitelük minősítéséről. Miközben tehát az uniós elvárások fő szabályként átstrukturálttá minősítést írnak elő, a magyar jegybank – az ügyfelek védelme, a bankok biztonsága, illetve a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében – ezeket kiegészítve épp azokat a kivételszabályokat fogalmazta meg, amelyek alapján egyedi mérlegelés után mégis megállapítható, hogy nem szükségszerű az átminősítés végrehajtása.

Az MNB a moratórium kapcsán könnyítést vezetett be a most kiadott körlevél miatt átstrukturáltként kezelt lakossági hitelek normál hitellé való visszatérése esetében is. A korábbi szabályok szerint az adós megfelelő teljesítése esetén két év alatt lehetett volna ismét nem átstrukturáltként nyilvántartani egy ilyen átsorolt hitelt. Ehelyett most a hitel átstrukturáltként való nyilvántartása a moratóriumból való kikerülése után hat hónap megfigyelési időszak után megszüntethető, ha az ügyfélnek ebben az időszakban nem volt harminc napot meghaladó törlesztési késedelme, és hátraléka a megfigyelési időszak alatt nem haladta meg a száz eurónyi összeget, vagy ha nem merült fel egyéb indok az átstrukturált kategóriában való tartásra.

PestiSracok facebook image

Az MNB körlevelében leírtak a bankoknak adnak beszámolási, számviteli útmutatást, az ügyfelek számára nem jelentenek változást a szerződésüket, kiszolgálásukat vagy éppen hitelköltségeiket illetően. Amennyiben az ügylet átstrukturáltként való nyilvántartására kizárólag a moratórium miatt kerül sor, az nem módosítja az ügyfél által fizetendő törlesztés összegét vagy a szerződés bármilyen egyéb feltételét a jelenlegi hitelénél, ez nem járhat az ügyfél számára hátrányos következménnyel. A hitelintézet számára viszont többlettartalékolási kötelezettséggel jár, ami azt a célt szolgálja, hogy a bank fel tudjon készülni arra az esetre, ha a moratóriumot követően az ügyfelek egy része nem tudná törleszteni hiteleit. Az MNB ezen ügyfelek érdekében már korábban előírta a bankoknak, hogy dolgozzanak ki olyan konstrukciókat, amelyek a jövőben megoldást jelenthetnek ezen ügyfeleknek. Az MNB a továbbiakban is készséggel nyújt információt a téma kapcsán közéleti szereplők vagy a sajtó munkatársai részére. Javasolt is ez az előzetes konzultáció, amivel a jövőben elkerülhető a téves vélemények megfogalmazása.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.