Pesti Srácok

A moratórium miatt mai és jövőbeni hitelénél sem veszíti el senki tiszta adós voltát

A moratórium miatt mai és jövőbeni hitelénél sem veszíti el senki tiszta adós voltát

Az ügyfelek – egyes félreértésen alapuló, s a fogyasztók megtévesztésére is alkalmas hírekkel szemben – sem a jelenlegi, sem a jövőbeni hiteleiknél nem veszítik el „tiszta” adósi besorolásukat a bankoknál pusztán azért, mert a törlesztési moratóriumot választották. A fizetési stop ezzel szemben segítő eszköz, sokaknak mentőöv, másoknak választási lehetőség – áll a Magyar Nemzeti Bank hétfői sajtóközleményében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – az Európai Bankhatóság (EBA) elvárásainak teljesítéséhez útmutatást adó – a napokban módosított vezetői körlevele egyértelműen rögzíti, hogy a hosszabb ideig (kilenc hónapon túl) is a moratóriumban lévő ügyfelek hitelét nem kell automatikusan átstrukturáltnak minősíteni abban az esetben, ha az ügyfélnek nincsenek, s várhatóan nem is lesznek pénzügyi nehézségei. Ennek igazolására a bank felé elegendő pl. az, ha az adott lakossági ügyfél jövedelme nem csökken jelentősen, vagy ha rendszeresen befizeti a hitelszerződésében/bankszámlaszerződésében minimum vállalt összeget (a kettő közül a magasabbat), illetve az is, ha kellő megtakarítása van a további törlesztésre. E feltételek közül elég egyetlent teljesítenie, nem is szükséges mindegyiket. Ha az ügyfél hitelnyújtó bankjánál vezeti bankszámláját is (ez a jellemző), akkor hitelintézete általában magától is látja mindezt, ha pedig másutt történik a számlavezetés, bankja kérhet igazolást az aktuális jövedelmi adatokról.

A bankjuk felé rendszeres adatszolgáltatást (mérlegbeszámolót, főkönyvet) benyújtó vállalati ügyfelek esetében a hitelintézetek folyamatosan tudják értékelni a gazdálkodásuk és piaci pozíciójuk helyzetét, s tudnak így a rendszeres monitoring keretében az ügyfél külön adatszolgáltatásra való felhívása nélkül is tudnak dönteni hitelük minősítéséről. Miközben tehát az uniós elvárások fő szabályként átstrukturálttá minősítést írnak elő, a magyar jegybank – az ügyfelek védelme, a bankok biztonsága, illetve a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében – ezeket kiegészítve épp azokat a kivételszabályokat fogalmazta meg, amelyek alapján egyedi mérlegelés után mégis megállapítható, hogy nem szükségszerű az átminősítés végrehajtása.

Az MNB a moratórium kapcsán könnyítést vezetett be a most kiadott körlevél miatt átstrukturáltként kezelt lakossági hitelek normál hitellé való visszatérése esetében is. A korábbi szabályok szerint az adós megfelelő teljesítése esetén két év alatt lehetett volna ismét nem átstrukturáltként nyilvántartani egy ilyen átsorolt hitelt. Ehelyett most a hitel átstrukturáltként való nyilvántartása a moratóriumból való kikerülése után hat hónap megfigyelési időszak után megszüntethető, ha az ügyfélnek ebben az időszakban nem volt harminc napot meghaladó törlesztési késedelme, és hátraléka a megfigyelési időszak alatt nem haladta meg a száz eurónyi összeget, vagy ha nem merült fel egyéb indok az átstrukturált kategóriában való tartásra.

PestiSracok facebook image

Az MNB körlevelében leírtak a bankoknak adnak beszámolási, számviteli útmutatást, az ügyfelek számára nem jelentenek változást a szerződésüket, kiszolgálásukat vagy éppen hitelköltségeiket illetően. Amennyiben az ügylet átstrukturáltként való nyilvántartására kizárólag a moratórium miatt kerül sor, az nem módosítja az ügyfél által fizetendő törlesztés összegét vagy a szerződés bármilyen egyéb feltételét a jelenlegi hitelénél, ez nem járhat az ügyfél számára hátrányos következménnyel. A hitelintézet számára viszont többlettartalékolási kötelezettséggel jár, ami azt a célt szolgálja, hogy a bank fel tudjon készülni arra az esetre, ha a moratóriumot követően az ügyfelek egy része nem tudná törleszteni hiteleit. Az MNB ezen ügyfelek érdekében már korábban előírta a bankoknak, hogy dolgozzanak ki olyan konstrukciókat, amelyek a jövőben megoldást jelenthetnek ezen ügyfeleknek. Az MNB a továbbiakban is készséggel nyújt információt a téma kapcsán közéleti szereplők vagy a sajtó munkatársai részére. Javasolt is ez az előzetes konzultáció, amivel a jövőben elkerülhető a téves vélemények megfogalmazása.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.