Pesti Srácok

Elemzés: nyáron éledhet újra a hazai szállodaipar

Elemzés: nyáron éledhet újra a hazai szállodaipar

A korlátozások fokozatos feloldásával várhatóan a nyári hónapokban éledhet újra a szállodaipar Magyarországon, azon belül először a vidéki szálláshelyek iránt térhet vissza a kereslet a BDO Magyarország könyvvizsgáló és tanácsadó cég legfrissebb iparági elemzése szerint; az egy kiadható szobára jutó árbevétel 2019-es szintjét várhatóan csak a 2023-as szezonban érheti el az iparág. Az elemzésben kiemelik, a szállodaipar nyár elejére várt újbóli felfutásának fontos feltétele, hogy mind a víruskezelés és az oltási programok, mind a légiipar és szállodaipar újraindítása európai szinten is koordinált legyen.

Először a vidéki szálláshelyek iránt térhet vissza a kereslet, mivel a külföldi utazásokra vonatkozó korlátozásokat várhatóan lassabban oldják majd fel. Budapesten egy érezhető mértékű újraindulást az optimista forgatókönyvek sem tesznek kora nyárnál előbbre, itt először az egyéni szabadidős vendégszegmens, illetve az egyéni üzleti utazók kereslete térhet vissza. Ezt követhetik majd a szabadidős turistacsoportok, míg legkésőbb, várhatóan csak ősszel a rendezvényekhez kapcsolódó kereslet indulhat fokozatosan újra az elemzés szerint. A belföldi szálláshelyeken tavaly év közepén mért belföldi keresletrobbanás jelentősen tompította a szektor visszaesését az elemzés szerint: míg januártól novemberig a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma hetvenöt százalékkal esett vissza, a belföldi vendégek esetében ez a csökkenés jóval kisebb, 36 százalékos volt. Igaz, ennek pozitív hatásait elsősorban a vidéki szálláshelyek tudták kihasználni. A banki finanszírozási oldal megnövekedett óvatossága miatt a 2024-ig átadni tervezett hotelek száma a vírus megjelenése után a felére csökkent, így a fővárosi szálláshely-kapacitás a következő három évben alig 2000 új hotelszobával bővül.

A június 30-án lejáró hitelmoratóriumot követően számos szálláshelynek jelentős adósság-átstrukturálásra lesz majd szüksége, ami mind az üzemeltetői, mind a banki oldalon komoly kompromisszumokat kívánhat. A hitelmoratórium lejártáig a turisztikai kereslet újbóli élénkülése enyhíthet majd a szállodák nyomasztó likviditási problémáin az elemzés szerint. Kitértek arra, hogy a koronavírus egész Európa szállodaiparának példátlan veszteséget okozott: az STR globális szállodaipari adatszolgáltató adatai szerint az európai szállodák átlagos kihasználtsága 2020-ban alig 25 százalékos volt éves átlagban, az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPar) pedig 72 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Közép- és Dél-Amerika, valamint Dél-Afrika után a 3. legnagyobb visszaesést Európa szállodapiaca szenvedte el. A kontinens szálláshelyeinek veszteségét nagyrészt az uniós határzárak okozták.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mónus Márton

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.