MNB: a magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége továbbra is erős
A magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége továbbra is erős, 2020 második fél évében tovább javult a szektor tőkehelyzete, miközben a bankok likviditása a korábbi magas szintjéről is bővülni tudott – ismertette a jegybank csütörtökön közzétett, júniusi pénzügyi stabilitási jelentését Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője online sajtótájékoztatón. Hozzátette: a koronavírus-járvány időszakában is jól működő hitelpiacok adták a válságkezelés egyik legfontosabb támaszát.
A hitelállomány dinamikus bővüléséhez jelentősen hozzájárultak a jegybanki és állami hitelprogramok, valamint a széles körű törlesztési moratórium, amelyet a válságkezelő eszköztár legfontosabb elemének nevezett. A jelentés készítésekor nem számoltak a moratórium júniust követő meghosszabbításával, a dokumentum az április 30-ig elérhető adatokon alapul – jelezte. A szektor bőséges likviditással rendelkezik, még egy súlyos sokk esetére is.
A likviditásfedezeti ráta 206 százalékra emelkedett az előírt 100 százalékkal szemben. Mindez nemcsak szektorszinten megfelelő, hanem ennek intézményenkénti eloszlása is megnyugvásra ad okot
– fejtette ki. A tőkehelyzetről elmondta: a pufferkövetelmények feloldását figyelembe véve a szektor szabad tőkéje 2110 milliárd forint, és a teljes éves nyereséggel számolva minden intézmény kitettségarányos szabad tőkéje meghaladja a 4 százalékot. Dancsik Bálint a hitelezésről elmondta: a vállalati hitelállomány 6 százalékkal – azon belül a kkv-hitelek 17 százalékkal – bővültek 2021 első negyedévben, amely értékek európai uniós összehasonlításban is magasak. Eközben a lakossági új hitelkibocsátás 15 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakitól, amit a járvány még kevésbé érintett. A jegybank várakozásai szerint a moratórium meghosszabbításától eltekintve is fennmarad a hitelállomány bővülése, és a hitelezés túlfűtöttségéről ugyanakkor nem lehet beszélni egyik szegmensben sem.
A moratóriumban részt vevő sérülékeny adósokhoz a teljes hitelállomány 10–12 százaléka tartozik, ami kezelhető mértékű banki kockázatot jelent, az NPL-ráták ennél alacsonyabbak lesznek
– sorolta. A hitelkockázatok bankokra és a makrogazdaságra gyakorolt hatását ugyanakkor mérsékli, hogy a vállalatok és a lakosság GDP-arányos banki eladósodottsága is alacsony, nemzetközi és a korábbi válsággal való összehasonlításban is, emellett az MNB makroprudenciális eszköztárával (adósságfék-szabályok) is támogatja, hogy az eladósodás egészséges mederben maradjon.
A hazai bankok 2020-ban mintegy 260 milliárd forint értékvesztést számoltak el, ami európai uniós összehasonlításban is prudens tartalékképzésnek számít
– ismertette. Kitért arra: a jegybank vizsgálata szerint egy 2022 júniusig tartó moratórium esetében a lejárat időpontja az eredetihez képest több mint 3,5 évvel tolódna ki a hitelek több mint felénél.
A teljes visszafizetendő összeg pedig a lakáshitelek több mint felénél több mint 10 százalékkal, a személyihitel-adósok esetében több mint 40 százalékkal nő. A magasabb futamidő és a tartozás növekedése kockázatot jelenthet
– mutatott rá, ahogy kockázatot jelent a fizetési morál romlása is.
A moratórium előnyei akkor maximálisak, ha azt csak a rászorulók veszik igénybe
– jelezte.
Az MNB adatai szerint a moratóriumos háztartások legalább 56 százaléka képes lenne fizetni a törlesztését. A jegybank a moratórium hosszabbításánál fontosnak tartja, hogy a programban részt vevő adósok többsége újból megkezdje a törlesztést, és csak azok éljenek az újabb hosszabbítással, akik erre a védőhálóra valóban rászorulnak
– összegezte.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
