A régió élén állunk az adósságcsökkentés terén
Régiónkban Magyarország faragta le a legtöbbet az államadósságából 2011 óta. Nem minden régiós versenytárs volt azonban ilyen takarékos az elmúlt tíz évben.
Az elmúlt évtized fegyelmezett költségvetési politikája most látszik beérni, miután a tavalyi 15 százalékpontos növekedés ellenére is szűkült az olló hazánk és a régiós országok adósságszintje között – derült ki az Európai Bizottságnak április végén megküldött stabilitási és konvergenciaprogramokból. A jelenlegi makropályák alapján 2024-ben már csak 20 százalékpontos különbség lesz a magyar és a cseh, valamint a román adósság között. Ami még mindig kifejezetten magas, ám komoly előrelépés ahhoz képest, hogy bő évtizede még 40 százalék volt a differencia – írja a Világgazdaság.
A magyar államadósság értékelésénél ugyanakkor nem szabad elmenni amellett, hogy évtizedek óta hazánk rendelkezik a legmagasabb adósságszinttel a régióban. A honi gazdaságpolitika folyton visszatérő problémája, hogy a növekedés éveit is kifejezetten laza költségvetési fegyelem jellemezte. A pénzügyi kormányzat szemléletváltása mellett számos jogszabályi változás is kellett ahhoz, hogy Magyarország hajtsa végre a legnagyobb, 15 százalékos lefaragást az államadósságból 2011 és 2019 között, amelyet Csehország 14, Lengyelország és Szlovákia 11, illetve 6 százalékponttal tudott mérsékelni.
Románia esetében volt a legkisebb mértékű, 4 százalékpontos csökkenés, ami alátámasztja a román gazdaságpolitikát ért kritikákat. Keleti szomszédunk az elmúlt években óriási költekezést hajtott végre, a 3 százalékos hiányszint átlépése miatt pedig 2019 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll. Annak ellenére, hogy továbbra sincsenek érvényben a költségvetési korlátok, júniusban a bizottság figyelmeztette a román kormányt, hogy minden, növekedésből származó pluszbevételt az adósság elleni harc szolgálatába kell állítania. Mindezzel együtt 2024-re a GDP-arányos bruttó államadósság Romániában 60 százalékra emelkedhet, ami különösen magas annak fényében, hogy 2008-ban még e mutató 20 százalékon állt.
A fiskális szigorhoz vissza kell térni, az államadósságokat minél előbb le kell építeni
– szögezte le a VG-nek Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője. Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési korlátok felfüggesztése nem jelenti azt, hogy a kormányzatok szabadon költhetnek.
Azoknak az országoknak, amelyek megtehetik, mert a gazdaságuk nem igényli a fiskális impulzust, minél előbb a szigorítás útjára kell lépniük, mivel ezzel előnyre tehetnek szert abban az esetben, ha a gazdasági helyzet ismét romlana
– mutatott rá a szakértő.
Fontos megjegyezni, hogy a válságkezelés országonként eltérő makro- és hiányszámokat produkált. Ugyan a jövőre várható 5,9 százalékos magyar deficit az egyik legmagasabb a térségben, azonban az idei hiány esetében ennek ellenkezője az igaz: a visegrádi országok között a 7,5 százalékos magyar adatnál szinte mindenhol magasabb számokat találunk, Szlovákiában 9,9, Csehországban 8,8, Romániában pedig 8 százalékos deficit várható 2021-ben. Ráadásul Csehország belátható időn belül nem is tervez visszatérni a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz, miközben ez Magyarországon és Lengyelországban már 2023-ban esedékes lesz.
Tolerálható a magyar államadósság szintje, emiatt nem fognak minket leminősíteni
– fogalmazott a VG-nek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: a probléma elsősorban abból fakad, hogy a hasonló fejlettségű országokhoz képest továbbra is magas a magyar államadósság. Ezért is lenne érdemes megcéloznia a gazdaságpolitikának az 50 százalékos szintet. A járvány mindenesetre jó időre elodázta a hazai terveket, a korábbi pálya alapján 2022-ben már a GDP 60 százaléka alá kellene süllyednie a mutatónak. A legfrissebb előrejelzések szerint erre 2030 előtt kevés az esély.
Forrás: VG; Fotó: Origo
