Pesti Srácok

A "szakértő" baloldal és a számok ismét máshogy látják a valóságot – Hazánk gazdasága terjeszkedik a leglátványosabban a régióban

A "szakértő" baloldal és a számok ismét máshogy látják a valóságot – Hazánk gazdasága terjeszkedik a leglátványosabban a régióban

Magyarország elszigetelődött, elszegényedett és jelentéktelenné vált – tudjuk meg, ha megnyitjuk bármelyik letiltott, beszántott és sóval behintett baloldali lapot. Aztán jönnek a számok, amelyekből kiderül, hogy a magyar magántőke-társaságok rekordszámú 566 vállalatba fektettek be Közép- és Kelet-Európában 2020-ban, az ügyletszámot vizsgálva Magyarország áll a dobogó tetején: 236 vállalat jutott 226 millió euró támogatáshoz, amelyből 220 kockázati tőke volt – közölte a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) az MTI-vel az Invest Europe adatai alapján. Vagyis hazánk gazdasága terjeszkedik a leglátványosabban a régióban.

Az Invest Europe, az európai magántőke, kockázati tőke és infrastruktúra ágazatokat, valamint azok befektetőit képviselő szakmai egyesület éves jelentése szerint a régióban magántőke-befektetésekben részesülő 566 vállalat száma 15 százalékkal nőtt az előző évi rekordhoz képest, és 46 százalékkal haladta meg az ötéves (2015-2019) átlagot. A kockázati tőke volt a vállalati befektetések mozgatórugója 2020-ban; a befektetők 474 induló és bővülő vállalkozást támogattak 358 millió eurós összértékű befektetéssel, ami csak 4 százalékkal alacsonyabb a 2019-ben elért történelmi csúcsnál. A teljes magántőke-befektetések összege tavaly 1,7 milliárd euróra csökkent, főként a 300 millió eurót meghaladó tőkekötelezettséggel járó nagy kivásárlási ügyletek hiánya miatt.

Lengyelország adta a régió teljes beruházási értékének egynegyedét (431 millió euró) és a finanszírozásban részesülő vállalatok egyötöde lengyelországi. Beruházási érték szerint őket követte Észtország (teljes befektetett érték 21 százaléka), Csehország (17 százalék), Magyarország (14 százalék), végül Horvátország (9 százalék). A befektetési ügyletszámot vizsgálva Magyarország volt az első, 236 vállalat jutott 226 millió euró támogatáshoz, ebből 220 kockázati tőke volt. Lengyelország összesen 105 új beruházásról számolt be, ebből 82 volt kockázati ügylet. A teljes régióban az információs és kommunikációs technológia szektorban lévő cégek jutottak a befektetések feléhez; ezt követte a fogyasztási cikkek és szolgáltatások iparág.

A nyilvános tőzsdei bevezetések erős évet zárták a magántőke kiszállások révén, jelezve a kelet-közép-európai országokban létrehozandó vállalatok erejét és lehetőségeit. A kiszállások 47 százalékkal, 1,4 milliárd euróra nőttek a beruházások korábbi bekerülési költségein mérve, a nyilvános tőzsdei jegyzések pedig rekordértéket, 690 millió eurót értek el. Tavaly a kelet-közép-európai régió több mint kétszeresére (5,8 százalékra) emelte az európai kiszállási érték arányát a jelentés szerint. A régió magántőke-forrásbevonása 1 milliárd euróra csökkent, mivel a térség nagy alapkezelői nem hoztak létre új alapokat. Ugyanakkor a kockázatitőke-szektor 667 millió eurót gyűjtött össze 2020-ban, ami a rekordok közül a második legmagasabb. Mindez tartósan magas szintű befektetési tevékenységet vetít előre a következő években – áll a HCVA közleményében.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.