Pesti Srácok

Lesznek jelek

Lesznek jelek

Akkor most tényleg életbe lépett a migrációs paktum? Fingunk sincs, de mivel nem mondta a kormány, hogy nem történt meg, ezért gyanítható, hogy igen, és gondolom a jövőben is hallgatni fognak róla, hogy – amennyiben tényleg elkezdődött – hova hányan érkeznek majd és hogyan. A sajtójuk pedig vélhetően mindent meg fog tenni, hogy relativizálja, elsunnyogja a dolgot a "hiteles és független" tájékoztatás jegyében. De ahogy a klasszikus vicc is tartja (bár a migráció közel sem vicces): „lesznek jelek”, mint amikor valaki megnyerte a lottó főnyereményt. Szóval pontosan tudni fogja mindenki, hogy mi történt valójában, érdemes azonban nyitva tartani mostantól a szemünket, hogy észrevegyük, hogy vannak-e változások.

Új arcok a településeken? Ismeretlen nyelvek a buszmegállóban? Egy bezárt ipari telep hirtelen megtelik lakókkal? Egy faluban hirtelen megjelennek olyan emberek, akik korábban nem éltek ott? Egy városrészben rövid idő alatt megváltozik a lakók összetétele? Hát igen… sokszor van úgy, hogy az emberek először nem a statisztikákból meg a kormánymédiából veszik észre a migrációt, vagy a változást, hanem – bármennyire is meglepő – mondjuk a saját szemükkel.

migráció
Hamarosan kiderült minden a migráció kapcsán - Fotó: X

Persze tegyük hozzá a korrektség jegyében, hogy ha egy kormány nem kommunikál világosan a migrációs politikájáról, az önmagában még nem bizonyít semmit. Szóval nekünk, embereknek kell majd, ha lesz mit.

Ilyen például a statisztikák és a helyi tapasztalatok közötti eltérés: ha a hivatalos adatok szerint alig érkeznek bevándorlók, miközben egyes településeken hirtelen megnő az idegen nyelvet beszélők száma, az kérdéseket vethet fel. Vagy esetleg az új befogadó- vagy szálláshelyek megjelenése: ha egy térségben új menekülttáborok, befogadóközpontok létesülnek, az szintén gyanús lehet.

Árulkodó jel lehet, hogy a kormánysajtóban érzékenyítő cikkek jelennek meg vállalkozókedvű, értékes migránsokkal kapcsolatban, akik önerőből talpra tudtak állni. Ez egyébként szép dolog, de mégis furcsa lenne, ha mostanában írnának épp ilyesmit. És egyre többet.

De az is érdekes lenne, ha mondjuk új integrációs programok jelennének meg, ez pedig utalhatna arra, hogy nőtt a bevándorló hátterű lakosság száma.

A migráció tehát könnyen kiszúrható

Tudjátok, mint a Dumb és Dumber-ben, amikor Dumb onnan tudta, hogy a nő azért megy a repülőtérre, mert repül valahová, mert látta a repjegyeket és a bőröndöket, és „valahogy összerakta a kettőt”.

Na de viccet félretéve, fontos információforrás lehet a jövőben a közösségi média: bizonyos közösségek gyakran hamarabb észlelnek változásokat, mint az ország más részein, és erről biztosan szó lesz a közösségi médiában előbb-utóbb. Érdemes lehet ezekre is figyelni, persze nem érdemes mindennek felülni, de ha egy jelenségről sokan posztolnak, az árulkodó lehet.

Furcsa járművek is utalhatnak változásra, például buszok, repülők, amikről nem tudni, kit és hová visznek. Főleg, ha esetleg a környezetünkben korábban nem láttunk ilyeneket.

De sokkal konkrétabb jel, ha esetleg érzékelhető lesz a bűncselekmények száma egy adott környéken. Remélhetőleg ilyenre soha nem fog sor kerülni.

Azért lesz amúgy viszonylag könnyű rájönni, hogy valami történik, mert a migráció épp egy olyan dolog, ami valós társadalmi területeket érint: munkaerőpiacot, oktatást, szociális rendszereket, közbiztonságot, és mindenekelőtt a mindennapi élet megszokott ritmusát. Ezeket az átlaglakosság viszonylag gyorsan érzékeli.

Tekintsük azt alapvetésnek, hogy a polgároknak joguk van tudni, mi történik az országukban, és lehet gyanakodni is, ha egy kormány nem hajlandó egy témáról nyíltan és őszintén beszélni. Viszont ebben az esetben is nagyon fontos, hogy válasszuk külön a tényeket, a valószínűségeket és a feltételezéseket, és gondolkodjunk, éljünk a valóságban. Ezt minden oldalnak javaslom egyébként mindennel kapcsolatban.

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.