Pesti Srácok

David Card, Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens kapta meg idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

David Card, Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens kapta meg idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

Három, az Egyesült Államokban dolgozó professzor, a kanadai David Card, valamint az amerikai Joshua D. Angrist és a holland Guido W. Imbens kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn. Az indoklás szerint David Card a munkagazdaságtanhoz való empirikus hozzájárulásával, míg Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens az ok-okozati összefüggések elemzéséhez nyújtott módszertani hozzájárulásával érdemelte ki a kitüntetést.

Az 1956-ban Kanadában született David Card munkaügyi közgazdász és a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora. Természetes kísérletek segítségével elemezte a minimálbér, a bevándorlás és az oktatás munkaerőpiacra gyakorolt hatásait. Kutatásai azt mutatták, hogy a minimálbér emelése nem feltétlenül vezet a foglalkoztatottság csökkenéséhez. Munkásságának köszönhetően "azt is megértettük, hogy a diákok jövőbeni munkaerőpiaci boldogulásának szempontjából a korábban gondoltnál sokkal fontosabb az oktatás színvonala".

Az 1960-ban az ohiói Columbusban született Joshua D. Angrist a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology) professzora, szakterülete a munkagazdaságtan és az ökonometria, azon belül pedig az instrumentális változók módszere.

Az 1963-ban Hollandiában született Guido W. Imbens a Stanford egyetem professzora, holland–amerikai állampolgár, szakterülete az ökonometria, ezen belül is az oksági következtetések levonására szolgáló módszerek. Angrist és Imbens az 1990-es évek közepén feltárta, hogy természetes kísérletekből miként lehet pontos következtetéseket levonni ok-okozati összefüggések alapján.

PestiSracok facebook image

A kísérleti és empirikus közgazdaságtan három szakértője új megvilágításba helyezte a munkaerőpiacot, megmutatták, hogy természetes kísérletekből milyen ok-okozati következtetéseket lehet levonni. Megközelítésük más területekre is átterjedt, és forradalmasította az empirikus kutatást – mutatott rá az akadémia. A svéd jegybank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda, először 1969-ben osztották ki. Idén tízmillió svéd korona (1,15 millió dollár) pénzjutalommal jár a díj.

Forrás: MTI; fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Claudio Bresciani

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.