Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

David Card, Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens kapta meg idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

PPestiSrácok.hu Eco 2021. október 11. 20:10
David Card, Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens kapta meg idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

Három, az Egyesült Államokban dolgozó professzor, a kanadai David Card, valamint az amerikai Joshua D. Angrist és a holland Guido W. Imbens kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn. Az indoklás szerint David Card a munkagazdaságtanhoz való empirikus hozzájárulásával, míg Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens az ok-okozati összefüggések elemzéséhez nyújtott módszertani hozzájárulásával érdemelte ki a kitüntetést.

Az 1956-ban Kanadában született David Card munkaügyi közgazdász és a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora. Természetes kísérletek segítségével elemezte a minimálbér, a bevándorlás és az oktatás munkaerőpiacra gyakorolt hatásait. Kutatásai azt mutatták, hogy a minimálbér emelése nem feltétlenül vezet a foglalkoztatottság csökkenéséhez. Munkásságának köszönhetően "azt is megértettük, hogy a diákok jövőbeni munkaerőpiaci boldogulásának szempontjából a korábban gondoltnál sokkal fontosabb az oktatás színvonala".

Az 1960-ban az ohiói Columbusban született Joshua D. Angrist a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology) professzora, szakterülete a munkagazdaságtan és az ökonometria, azon belül pedig az instrumentális változók módszere.

Az 1963-ban Hollandiában született Guido W. Imbens a Stanford egyetem professzora, holland–amerikai állampolgár, szakterülete az ökonometria, ezen belül is az oksági következtetések levonására szolgáló módszerek. Angrist és Imbens az 1990-es évek közepén feltárta, hogy természetes kísérletekből miként lehet pontos következtetéseket levonni ok-okozati összefüggések alapján.

PestiSracok facebook image

A kísérleti és empirikus közgazdaságtan három szakértője új megvilágításba helyezte a munkaerőpiacot, megmutatták, hogy természetes kísérletekből milyen ok-okozati következtetéseket lehet levonni. Megközelítésük más területekre is átterjedt, és forradalmasította az empirikus kutatást – mutatott rá az akadémia. A svéd jegybank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda, először 1969-ben osztották ki. Idén tízmillió svéd korona (1,15 millió dollár) pénzjutalommal jár a díj.

Forrás: MTI; fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Claudio Bresciani

Kapcsolódó témák
svéd királyi tudományos akadémia közgazdasági nobel-díj
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)