Pesti Srácok

David Card, Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens kapta meg idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

David Card, Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens kapta meg idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

Három, az Egyesült Államokban dolgozó professzor, a kanadai David Card, valamint az amerikai Joshua D. Angrist és a holland Guido W. Imbens kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn. Az indoklás szerint David Card a munkagazdaságtanhoz való empirikus hozzájárulásával, míg Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens az ok-okozati összefüggések elemzéséhez nyújtott módszertani hozzájárulásával érdemelte ki a kitüntetést.

Az 1956-ban Kanadában született David Card munkaügyi közgazdász és a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora. Természetes kísérletek segítségével elemezte a minimálbér, a bevándorlás és az oktatás munkaerőpiacra gyakorolt hatásait. Kutatásai azt mutatták, hogy a minimálbér emelése nem feltétlenül vezet a foglalkoztatottság csökkenéséhez. Munkásságának köszönhetően "azt is megértettük, hogy a diákok jövőbeni munkaerőpiaci boldogulásának szempontjából a korábban gondoltnál sokkal fontosabb az oktatás színvonala".

Az 1960-ban az ohiói Columbusban született Joshua D. Angrist a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology) professzora, szakterülete a munkagazdaságtan és az ökonometria, azon belül pedig az instrumentális változók módszere.

Az 1963-ban Hollandiában született Guido W. Imbens a Stanford egyetem professzora, holland–amerikai állampolgár, szakterülete az ökonometria, ezen belül is az oksági következtetések levonására szolgáló módszerek. Angrist és Imbens az 1990-es évek közepén feltárta, hogy természetes kísérletekből miként lehet pontos következtetéseket levonni ok-okozati összefüggések alapján.

PestiSracok facebook image

A kísérleti és empirikus közgazdaságtan három szakértője új megvilágításba helyezte a munkaerőpiacot, megmutatták, hogy természetes kísérletekből milyen ok-okozati következtetéseket lehet levonni. Megközelítésük más területekre is átterjedt, és forradalmasította az empirikus kutatást – mutatott rá az akadémia. A svéd jegybank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda, először 1969-ben osztották ki. Idén tízmillió svéd korona (1,15 millió dollár) pénzjutalommal jár a díj.

Forrás: MTI; fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Claudio Bresciani

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.