Pesti Srácok

MNB: 2,345 milliárd euró volt a fizetési mérleg első negyedévi hiánya

MNB: 2,345 milliárd euró volt a fizetési mérleg első negyedévi hiánya

Az idei első negyedévben 2,345 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, alig 12 millió euróval kisebb a tavalyi negyedik negyedévinél, de 2,718 milliárd euróval nagyobb az egy évvel korábbinál, amikor utoljára zárt negyedéves többlettel a folyó mérleg – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán közzétett előzetes adataiból.

A tőkemérleg negyedéves aktívuma 1,766 milliárd eurót ért el, ebből az Európai Uniótól befolyt tőkeátutalások 1,749 milliárd eurót tettek ki, ami 454 millió euróval kevesebb az előző negyedévinél, de jóval több az egy évvel korábbi 638 millió eurónál. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege, az ország külső pénzügyi pozíciója átfogó mutatójának elfogadott külfölddel szemben fennálló finanszírozási igény 579 millió euró volt, 100 millióval nagyobb az előző negyedévinél, de 1,590 milliárd euróval romlott a tavalyi első negyedévvel szemben, amikor 1,011 milliárd euró hitelezési kapacitást jelzett. A szezonális hatások kiszűrésével a külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény – azaz a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege – 998,8 millió euró volt, a negyedéves GDP –2,4 százaléka.

A folyó fizetési mérleg egyenlege a szezonális hatásoktól megtisztítva 2530,8 millió euró deficitet mutatott, a tőkemérleg egyenlege szezonálisan igazítva 1780,0 millió euró többlettel zárt. A nemzetgazdasági nettó adósságállomány március végén 18,9 milliárd euró volt, 11,9 százalék az utóbbi négy negyedév összesített GDP-jének arányában. A nettó adósságállomány 2,5 milliárd euróval nőtt az előző negyedévhez képest. Az idén március végén a jegybanki tartalékok értéke 36,972 milliárd euró volt. Az első negyedévben a tartalékok nagysága 1,405 milliárd euróval csökkent a múlt év végihez képest, de 4,966 milliárd euróval nőtt egy év alatt.

A reálgazdasági folyamatokhoz, azaz az áruk és szolgáltatások forgalmához kapcsolódó pénzmozgások egyenlege 1,251 milliárd euró deficitet mutatott az idei első negyedévben, 352 millió euróval többet az előző negyedévinél és 3,142 milliárd euróval romlott a tavaly azonos időszakihoz képest, amikor 1,891 milliárd euró aktívumot mutatott. Az áruforgalmi deficit a tavalyi negyedik negyedévvel szemben 313 millió euróval, 2,455 milliárd euróra nőtt, a szolgáltatások külkereskedelmi aktívuma 39 millió euróval, 1,203 milliárd euróra csökkent.

PestiSracok facebook image

Az elsődleges jövedelmek egyenlege 776 millió euró nettó kiáramlást mutatott, ami 466 millióval kevesebb a tavalyi negyedik negyedévinél és 494 millióval csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A munkajövedelmek 325 millió euró nettó többlete 20 millió euróval kevesebb az előző negyedévinél, a befektetések után járó hazautalt jövedelmek nettó értéke 503 millió euróval csökkent az előző negyedévihez, 479 millióval az egy évvel korábbihoz viszonyítva és 1,408 milliárd eurót tett ki. Ebből 1,175 milliárd euró a közvetlen működőtőke befektetések alapján repatriált nettó profit volt, 545 millióval kevesebb az előző negyedévinél és 479 millió euróval csökkent a tavaly első negyedévi összeghez viszonyítva.

Az első negyedévben 1,466 milliárd euró értékben fektettek be magyar befektetők külföldön, míg a külföldiek magyarországi befektetése negatívba fordult, minimális összeget, 5,1 millió eurót vontak ki a korábbi állományból. A külföldön befektetett tőkéből 45 millió euró visszaforgatott nyereség, 947 millió euró pedig friss működőtőke volt, 474 millió euró adósságtípusú instrumentumokba ment. Magyarországon a külföldi befektetők 333 millió euró megtermelt profitot visszaforgattak, de 655 millió eurónyival csökkentették a FDI befektetéseiket, miközben 317 millió eurót adósságtípusú eszközökbe helyeztek el.

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.