Pesti Srácok

MNB: 2,345 milliárd euró volt a fizetési mérleg első negyedévi hiánya

MNB: 2,345 milliárd euró volt a fizetési mérleg első negyedévi hiánya

Az idei első negyedévben 2,345 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, alig 12 millió euróval kisebb a tavalyi negyedik negyedévinél, de 2,718 milliárd euróval nagyobb az egy évvel korábbinál, amikor utoljára zárt negyedéves többlettel a folyó mérleg – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán közzétett előzetes adataiból.

A tőkemérleg negyedéves aktívuma 1,766 milliárd eurót ért el, ebből az Európai Uniótól befolyt tőkeátutalások 1,749 milliárd eurót tettek ki, ami 454 millió euróval kevesebb az előző negyedévinél, de jóval több az egy évvel korábbi 638 millió eurónál. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege, az ország külső pénzügyi pozíciója átfogó mutatójának elfogadott külfölddel szemben fennálló finanszírozási igény 579 millió euró volt, 100 millióval nagyobb az előző negyedévinél, de 1,590 milliárd euróval romlott a tavalyi első negyedévvel szemben, amikor 1,011 milliárd euró hitelezési kapacitást jelzett. A szezonális hatások kiszűrésével a külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény – azaz a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege – 998,8 millió euró volt, a negyedéves GDP –2,4 százaléka.

A folyó fizetési mérleg egyenlege a szezonális hatásoktól megtisztítva 2530,8 millió euró deficitet mutatott, a tőkemérleg egyenlege szezonálisan igazítva 1780,0 millió euró többlettel zárt. A nemzetgazdasági nettó adósságállomány március végén 18,9 milliárd euró volt, 11,9 százalék az utóbbi négy negyedév összesített GDP-jének arányában. A nettó adósságállomány 2,5 milliárd euróval nőtt az előző negyedévhez képest. Az idén március végén a jegybanki tartalékok értéke 36,972 milliárd euró volt. Az első negyedévben a tartalékok nagysága 1,405 milliárd euróval csökkent a múlt év végihez képest, de 4,966 milliárd euróval nőtt egy év alatt.

A reálgazdasági folyamatokhoz, azaz az áruk és szolgáltatások forgalmához kapcsolódó pénzmozgások egyenlege 1,251 milliárd euró deficitet mutatott az idei első negyedévben, 352 millió euróval többet az előző negyedévinél és 3,142 milliárd euróval romlott a tavaly azonos időszakihoz képest, amikor 1,891 milliárd euró aktívumot mutatott. Az áruforgalmi deficit a tavalyi negyedik negyedévvel szemben 313 millió euróval, 2,455 milliárd euróra nőtt, a szolgáltatások külkereskedelmi aktívuma 39 millió euróval, 1,203 milliárd euróra csökkent.

PestiSracok facebook image

Az elsődleges jövedelmek egyenlege 776 millió euró nettó kiáramlást mutatott, ami 466 millióval kevesebb a tavalyi negyedik negyedévinél és 494 millióval csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A munkajövedelmek 325 millió euró nettó többlete 20 millió euróval kevesebb az előző negyedévinél, a befektetések után járó hazautalt jövedelmek nettó értéke 503 millió euróval csökkent az előző negyedévihez, 479 millióval az egy évvel korábbihoz viszonyítva és 1,408 milliárd eurót tett ki. Ebből 1,175 milliárd euró a közvetlen működőtőke befektetések alapján repatriált nettó profit volt, 545 millióval kevesebb az előző negyedévinél és 479 millió euróval csökkent a tavaly első negyedévi összeghez viszonyítva.

Az első negyedévben 1,466 milliárd euró értékben fektettek be magyar befektetők külföldön, míg a külföldiek magyarországi befektetése negatívba fordult, minimális összeget, 5,1 millió eurót vontak ki a korábbi állományból. A külföldön befektetett tőkéből 45 millió euró visszaforgatott nyereség, 947 millió euró pedig friss működőtőke volt, 474 millió euró adósságtípusú instrumentumokba ment. Magyarországon a külföldi befektetők 333 millió euró megtermelt profitot visszaforgattak, de 655 millió eurónyival csökkentették a FDI befektetéseiket, miközben 317 millió eurót adósságtípusú eszközökbe helyeztek el.

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala

Vezércikk 2019 augusztus 23.
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.