Pesti Srácok

A kormány ötezer vállalkozást szabadít ki a fix áras áramszerződéséből

A kormány ötezer vállalkozást szabadít ki a fix áras áramszerződéséből

A gazdaság védelme és az ipar fejlesztése érdekében a kormány 5 ezer vállalkozást szabadít ki az extrém magas áron kötött fix áras áramszerződéséből - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) kedden az MTI-vel. A kormányzati lépéssel rengeteg vállalkozás terhei csökkenhetnek, ezzel párhuzamosan pedig a dolgozóknak is kedvez a tárca a SZÉP-kártyák keretének emelésével.

A közlemény szerint az elhúzódó háború és a hibás szankciók egész Európában energiaválsághoz vezettek: a gázár 300 euró/megawattóra feletti, míg a villamos energia 650 euró/megawattóra feletti áron tetőzött. Az energiaár-robbanás hazánkban egybeesett a gáz- és villamosenergia szerződéskötési időszakával, így a gazdasági szereplők jelentős része a félelemtől vezérelve rendkívül magas áron kötött szerződést, amelynek következtében ma a hazai vállalatok a tőzsdei árhoz képest és az uniós átlaghoz képest is többszörös áron jutnak hozzá az energiához - írták.

Különösen aggasztónak nevezték a helyzetet a villamosenergia esetében, ahol a hazai szereplők az uniós átlag 2,3-szeresét fizetik ki, amely rendkívül jelentős versenyképességi hátrányt okoz. Ez rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a hazai gazdasági szereplőket, gátolja a növekedést és a beruházásokat, veszélyezteti a munkahelyeket, ráadásul akadályozza az infláció letörését is - fűzték hozzá. Emlékeztettek, hogy a kormány a gazdaság és a vállalkozások érdekében már korábban is több intézkedést vezetett be, hogy megóvja a hazai vállalatokat az energiaár-emelkedés romboló hatásaitól. Hozzátették: a kormány 2022 októberében meghirdette a Feldolgozóipari kkv energiaköltség- és beruházástámogatási programot, majd az ügyfelek érdekében célzott kezességvállalási programot indított az energiakereskedők számára.

PestiSracok facebook image

- áll a közleményben.

Úgy folytatták, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara június 12-én bejelentett javaslatára a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, majd a kormány is részletesen megvizsgálta a fix áras energiaszerződések helyzetét. A kormány megállapította, hogy elsősorban az áramszerződések esetén magas azoknak a vállalatoknak az aránya, akik fix és általában magas, sőt sokszor extrém magas áron kötöttek szerződést.

A villamos áram tekintetében a szerződések 81 százaléka fix áras, a 2023. évre vonatkozó fix áras áramszerződések átlagára pedig a rendelkezésre álló adatok alapján 250 euró/megawattóra körüli, ami - még az alacsonyabb áron történt újraszerződések és a váltófix szerződések piaci áron történt fixálása ellenére is - többszöröse a jelenlegi 100 euró/megawattóra körüli tőzsdei árszintnek.

A fix áras áramszerződéssel rendelkező vállalkozások harmada 320 euró/megawattóra feletti áramárat kénytelen megfizetni. Ez a többletköltség a kapacitások mérséklődését, a műszakok csökkentését vonja maga után, ezáltal rontva az ipari termelési adatokat, veszélyeztetve a munkahelyeket és a gazdasági teljesítményt. Mindez ráadásul az infláció letörését is akadályozza, azáltal hogy számos vállalat az idei év egészére "beragadt" a magas energiaköltségbe - tájékoztatott a tárca.

Jelezték, hogy annak érdekében, hogy hazánk elkerülje a recessziót, év végére egy számjegyűre csökkentse az inflációt, megvédje a családokat, a munkahelyeket és a vállalkozások versenyképességét, a kormány az alábbi intézkedésről döntött.

A kormány nettó 200 euró/megawattóra áron maximalizálja a fizetendő villamosenergiadíjat azon ágazatok esetében, amelyek érdemi hatással vannak az infláció alakulására, így a feldolgozóiparral, a szálláshelyszolgáltatással, valamint a raktározás, szállítással foglalkozó vállalatok számára. Ezen összeghatár felett július 1. és december 31. között, azaz 6 hónapos időtávra az állam támogatja az áramköltséget.

Az intézkedés azon szerződésekre vonatkozik, amelyek alapján június 1-jén fixált ár szerint fizettek a vállalkozások. Az érintett vállalkozások száma a feldolgozóipar esetében meghaladja a 4200 darabot, a szálláshelyszolgáltatás esetén közel 600 darabot tesz ki, a szállítás, raktározás esetében pedig több mint 200 vállalkozást érint - írták.

A lépés összességében mintegy 40 milliárd forintos segítséget jelent a több mint 5 ezer cég számára, azaz vállalkozásonként közel 8 millió forint támogatást biztosít a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedése.

- fogalmaztak.

Forrás: MTI, Fotó:

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.