A Svéd Királyi Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint 2023-ban Krausz Ferenc, Pierre Agositni, Anne L’Huillier kapja a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért.
Magyar tudós vezetésével nézték meg Münchenben a kvantumfizika egyik legfurcsább jelenségét, az alagút-effektust.
A Németországban élő Krausz Ferenc társaival az ultragyors lézertudomány megalapítója. Az attoszekundum a másodperc egymilliárdod részének egy milliárdod része.
A 61 esztendős Krausz Ferenc a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig Maximilians Egyetem kísérleti fizikai vezetője, az MTA külső tagja.
Hans Ellegren, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára (k), valamint Eva Olsson (b) és Mats Larsson, a fizikai Nobel-díj odaítéléséről döntő bizottság tagjai bejelentik, hogy az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L’Huillier (kivetítőn, b-j) kapja az idei fizikai Nobel-díjat a stockholmi Svéd Királyi Tudományos Akadémián 2023. október 3-án.
MTI/AP/TT Hírügynökség/Anders Wiklund
Krausz és munkatársai 2001-ben elsőként állítottak elő és mértek attoszekundumok fényimpulzusokat.
Index; Fotó: MTI/AP/TT Hírügynökség/Anders Wiklund
Facebook
Twitter
YouTube
RSS