Egymásban sem bíznak a kormányellenes csoportok

Nemcsak Gyurcsány Ferencben, de egymásban sem bíznak a január 2-án újabb demonstrációra készülő kormányellenes csoportok. Lassan többet kritizálják egymást, mint a kormányt, sokan a szervezők hitelességét is vitatják. Az MTA felméréséből eközben kiderült, a pártsemlegességüket hangoztató tüntetők többsége az LMP és a baloldali összefogás pártjainak szavazója volt tavasszal – írja a Magyar Nemzet.

Komoly külső és belső gondokkal küzdenek a jelek szerint a január 2-ra, az Operaház elé Új országot építünk jelszóval meghirdetett demonstráció szervezői. A problémák Gyurcsány Ferenc bejelentésével kezdődtek, aki hétfőn arra szólította fel a Demokratikus Koalíció (DK) támogatóit, hogy a demonstráción használják zászlóikat, jelvényeiket. Tette ezt annak ellenére, hogy Várady Zsolt, a tüntetés egyik szervezője előzőleg épp arra hívta fel a figyelmet: sem formálisan, sem informálisan nem kívánnak együttműködni egyik párttal sem, és pártlogókat, pártzászlókat sem szeretnének látni a megmozduláson.

Kiszelly Zoltán szerint Gyurcsány Ferenc a civileket és a többi baloldali kis pártot is gyengítheti legújabb ötletével. A politológus a köztévének arról beszélt, hogy ha a pártok rátelepszenek a mostani civil megmozdulásokra, sokakat elriaszthatnak a részvételtől, így e szerveződések idővel erejüket veszthetik. Szerinte a civilek gyengülése a volt kormányfő erősödését hozhatja, s újból meghatározó szerephez jutna a baloldal alakításában.

Nehezen viselte pártja elutasítását Szabó Zoltán, aki „színtiszta képmutatásnak” nevezte Várady Zsolt hozzáállását. A DK-s politikus Facebook-oldalán azt írta, Váradynak „szüksége van a pártok által mozgósítható tömegre, de nem szeretné, ha kívülről azonosíthatók lennének részt vevő pártok, mert ő új pártokat akar, amik nem osztoznak a régebbiek felelősségében”. Szabó úgy vélte, „ha Várady az új pártokat a meglévő pártok bázisán (is) akarja létrehozni, úgy, hogy a meglévő pártok arcát elfedi, akkor nem a DK akar rátelepedni a Várady szervezte tüntetésre, hanem Várady a meglévő pártokra”.

A Magyar Nemzet szerint a feszültség a demonstrálók között is érzékelhető, akik lassan többet kritizálják egymást, mint a kormányt. A tüntetés hivatalos Facebook-oldalán tett bejegyzésekből kiderül, sokan vitatják a szervezők hitelességét, céljait. „Én mint civil tiltakozom az ellen, hogy a január 2-i tüntetésen meg akarjátok osztani a demokratikus ellenzéki oldalt! Pont azokat, akiknek egyértelműen van közös céljuk és ennek érdekében – szétaprózva ugyan, de – rengeteg tüntetésen részt vettek már eddig is.” „Aki úgy gondolja, hogy a tüntetők mögött álló szavazóbázissal – józan számítások szerint maximum félmillió emberrel – választást lehet nyerni, annak elment a józan esze.” Várady Zsolt „tegye világossá, hogy ez a január 2-a egy új párt zászlóbontásáról szól, tegye közzé a programját és mondja azt, hogy csak azok megjelenésére számít, akik hozzájuk akarnak csatlakozni!” „Mi ez a rendezvény? Ki a szervező? Milyen körből van kiválasztva a 28 ezer meghívott? Mit keresnek itt a Tuareg-féle álbaloldalt képviselő ballasztemberek? Kellene egy egészen konkrét állásfoglalás, mert ez így ismét megbukik.” „Bemutatná nekem valaki a tüntetés három fő szervezőjét, és hol lehet elolvasni a személyes kritikus véleményüket itt a Facebookon? Mert csak ezzel igazolható, hogy a kritikaiságnak a megfelelő minőségét képviselik, és csak ennek tükrében dönthet valaki a csatlakozásról…” – írták a szimpatizánsok.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete eközben felmérést készített az utcai demonstrációk rendszeres résztvevőiről. Ebből kiderült, a kormányellenes tüntetések törzsközönségét a baloldali kis pártokhoz hű mag alkotja: a fővárosi József nádor téri és Kossuth téri tiltakozáson megjelentek többsége tavasszal az LMP-re és a baloldali összefogás pártjaira szavazott. A vizsgálat szerint a december 16-i tiltakozáson részt vevő és online kérdőívet kitöltő személyek valamivel kevesebb mint harmada 35 éven aluli, hozzávetőleg felük a 35 és 59 év közötti csoportba tartozik, míg mintegy negyedük a 60 éven felüli népességbe sorolható. Iskolai végzettségük alapján a demonstrálók és a kérdőívet kitöltők a magasan kvalifikált, döntően diplomás rétegbe tartoznak. Anyagi helyzetüket alapvetően kedvezően ítélik meg, kétharmaduk „a pénze okos beosztásával jól kijön” vagy „gondok nélkül él”.

Forrás: Magyar Nemzet / MTI Fotó: Bócsi Krisztián