Orbán Viktor nem az egyedüli, ambícióktól túlfűtött populista politikus a kontinensen, aki a távoli és sötét múlt képviselője – jelentette ki nemrégiben megjelent cikkében Gauri van Gulik, az Amnesty International európai vezetője, aki a bevándorlásszervező, ellenőrizhetetlen forrásokból pénzelt civilnek mondott szervezetek magyarországi üldöztetését elemezte. Úgy vélte, a nemzeti identitás idejétmúlt érzelem, amelynek égisze alatt a magyar kormány korlátozza a bevándorlók szabad mozgását. Az NGO európai vezetője arra is felhívta a figyelmet, a magyarországi törvényi szabályozás veszélyes, mert más uniós nemzetállam is alkalmazhatja.
Orbán gyűlölettel teli retorikája valósággá válik címmel jelentetett meg nemrégiben egy fogalmazást Gauri van Gulik az Amnesty International európai vezetője, amelyben a bevándorláspárti nemzetközi szervezetek ellenőrzését célzó magyar rendelkezések ellen ágál. A szervezet magyarországi képviselete a napokban adta közre éves jelentését, amelyből természetesen az derült ki, hogy hazánk az idegengyűlölet legmélyebb bugyra. Gauri van Gulik kitűnő elemzését ugyanakkor a világ szélesebb közvéleményének szánta. Elöljáróban csak annyit, két fontos pont világosan kitűnik az elnökasszony fogalmazásából. Az egyik az, hogy a bizonytalan forrásokból működő Amnesty International és más betelepülés-párti civil szervezetek előszeretettel mossák össze magukat az adott tagországokban működő helyi civil szervezetekkel. Ezzel a retorikával tulajdonképpen eljelentéktelenítik azt a nem elhanyagolható különbséget, hogy míg előbbiek külföldről, ismeretlen, vagy az adott ország értékrendjétől idegen ideológiák mentén finanszírozódnak, addig a helyi civil szervezeteket valós igények hívták életre. A másik fontos következtetés, hogy az Amnesty International valóban tart attól, a magyar kormány szabályozásai precedensértékűek lehetnek Európában, és más tagállamok is ráébredhetnek arra, igenis joguk van beleszólni egy idegen finanszírozású szervezet működésébe.
Tüntetés az NGO-kért. Fotó: twitter.com
Emlékezetes, nemrégiben a Facebook közvéleménye és portálunk is azt találgatta, hogy az elnyomottakért küzdő Amnesty International ugyanbiza miért nem szólalt meg annak kapcsán, amikor az erdélyi magyar kisebbséget akasztással fenyegette meg egy kis zászlólobogtatásért. A szervezet közösségi portálon megjelent lekezelő válaszában azzal intézte el az ügyet, hogy ez csak egy politikus nyilatkozata volt, nem kell az ilyet komolyan venni. Tudose ebben az időben még románia miniszterelnöke volt, de ez nem zavarta a szakértői szervezetet. Az ugyanakkor sokkal árulkodóbb volt, hogy hozzátették, nem foglalkoznak a valós világ valódi problémáival, számukra csak az évekre előre meghatározott, előre kitalált problémák számítanak, ezekkel foglalkoznak. Ilyen problémák például a bevándoroltatás megszervezése és a kötelező letelepítési kvóta politikai-társadalmi képviselete; az LMBTQ-közösség tagjainak védelme; vagy a küzdelem a rasszizmus ellen. Egy székelyt tehát csak akkor védenének meg az akasztástól, ha meleg lenne, különben nem jutna rá idejük.
A nemzeti identitás idejétmúlt érzelem
Az írásban Gauri van Gulik felidézte Orbán Viktor korábbi beszédét, amelyben a magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, „nem akarunk sokszínű ország lenni. Azok szeretnénk maradni, akik már 1.100 éve vagyunk itt a Kárpát-medencében”, majd hozzátette, „a migráció és a tömeges népvándorlás rossz, veszélyes dolog, amelyből nem kérünk”. Mint Gauri van Gulik hozzátette, a magyar parlament egy olyan szerinte „mélyen zavarbaejtő” törvénytervezetet tárgyal, amely megpróbál érvényt szerezni ezeknek a idejétmúlt érzelmeket. Mint hozzáteszi, az új törvén elfogadásával büntethetővé válnának a bevándorlást elősegítő NGO-k, amelyek közül sok a kormányt kritizáló szervezet (Zárójelben jegyeznénk meg, Gauri van Gulik már itt kezdi a maszatolást saját migránspárti szervezete és más civil szervezetek között). Az elnökasszony véleménye szerint a jogszabály központi üzenete egyszerű:
a bevándorlás rossz dolog, és bárki, aki ezért dolgozik, büntethető.
Szájkosár a kritikusokra
Mint kifejtette, a STOP SOROS bár elvileg a nemzet és a határok védelméről rendelkezik, ezekkel gyakorlatilag nem is foglalkozik. Van Gulik szerint a törvény valójában egy, a választásokra időzített populista politikai húzás, és csak egy azok közül a mélyen problematikus törvények és kampányok közül, amelyek arra törekszenek, hogy szájkosarat rakjanak a bajbajutottakon segítőkre és azokra, akik hallatni merik a hangjukat. Van Gulik arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar kormány már 2017 júniusában életbe léptetett egy törvényt a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról. Az elnökasszony nehezményezi, hogy ennek értelmében a külföldről finanszírozott szervezeteknek regisztráltatni kell magukat, ha nem akarnak pénzügyi vagy adminisztratív szankciókkal szembesülni. Van Gulik megjegyezte, az Amnesty a bíróságon is megtámadta ezt a rendeletet, így az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A bevándorláspárti szervezet vezetője hangsúlyozza, ennek ellenére sem mutatkoznak arra utaló jelek, hogy a magyar hatóságokat bármi is féken tartaná. Hozzáteszi, szerinte az NGO-k megbélyegzésére irányuló eddig is alig takargatott intézkedések frontális támadássá változtak, amelyek anyagilag ellehetetlenítenék az olyan „nagyon fontos munkát végző” szervezeteket Magyarországon, amilyen az Amnesty International is.
Civilizáció. Fotó: Facebook.com
A magyar kormány gátolja a bevándorlók szabad mozgását
Az Amnesty európai vezetője nehezményezte, hogy a jogszabályok szerint a magyar kormány azonosítaná azokat NGO-kat, amelyekről úgy vélik, támogatják a migrációt. Hozzátette, a rendelkezés szándékosan homályosan fogalmaz atekintetben, mi alapján is azonosítanák a szervezeteket. Az NGO-knak belügyminiszteri engedélyt kell szerezniük alapvető feladataik ellátásához, a belügyminiszter ráadásul nemzetbiztonsági átvilágítást is igénybe vehet, amely akár kilenc hónapig is eltarthat. Mindemellett a szervezeteknek 25 százalékos adót kellene fizetniük az olyan tevékenységek után, amelyeknek a migráció megszervezése a célja. Van Gulik véleménye szerint ezek a rendelkezések ellentétesek a Magyarország által vállalt nemzetközi és európai jogi kötelezettségekkel, a szabad mozgás és a véleménynyilvánítás tekintetében. Hozzáteszi, a magyar kormány javaslatainak legelkeserítőbb eleme, hogy nemcsak az NGO-kat, hanem azokat az embereket is veszélyeztetik, akikért a szervezetek dolgoznak. A cinikusan feltüzelt migránsellenes indulatok ráadásul szerinte valójában arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet a magyar kormányzat intézkedéseinek hiányosságáról a korrupciótól kezdve a növekvő szegénységig. A folyamatból, ahogy a magyar kormány lekapcsolja a létfontosságú szolgáltatásokat ellátó, és a migránsellenes törvények ellen küzdő szervezeteket, az Amnesty International sem maradt ki. Mint Van Gulik felidézi, múlt februárban az Amnesty Internationalt a kormányzó Fidesz az egyik olyan szervezetként jellemezte, amely hamis jelentéseket tesz közzé és arra ösztönzi a bevándorlókat, hogy megszegjék a törvényt. Hozzátette, a kormány hamis állításai olyan légkört teremtettek, amely a mgefélemlítés eszközével hallgattatja el a kritikus véleményeket.
Csak nehogy máshol is bevezessék
Van Gulik arról is írt, az ijesztő folyamat nemcsak Magyarországon, de Európa tekintetében is fontos, ahol szintén tapasztalható a civil szféra növekvő korlátozása. Véleménye szerint a menekültek humanitárius segítségének kriminalizálása, a külföldi finanszírozás korlátozása veszélyes jelenség, amely alattomosan kúszhat be az európai nemzetek joggyakorlatába. A szervezet vezetője hangsúlyozza, nemrégiben 250 szervezet fejezte ki közösen, nyílt levél formájában aggodalmait, és szolidaritását. Ugyanakkor az európai vezetőknek, akik figyelemmel kísérik, hogyan lép át Magyarország újabbná- újabb vörös vonalakat, konkrét lépésekre kell elszánniuk magukat, hogy megállítsák a civilek elleni támadást. Mint kifejtette, az EU és vezetőinek reakciója egy teszt. Orbán Viktor szerinte ugyanis nem az egyedüli, ambícióktól túlfűtött populista politikus a kontinensen, aki a távoli és sötét múlt képviselője. Úgy vélte, az emberi jogok elleni ismételt támadásban a civil társadalmi szervezeteké az utolsó megmaradt kritikus hang, és ebben a légkörben a munkájuk csak még fontosabb, mint valaha.
Forrás: euronews.com/PestiSrácok.hu; kezdőkép: amnesty.org
Facebook
Twitter
YouTube
RSS