Elhunyt Czakó Gábor. A Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze szerdán hajnalban, hosszú betegség után halt meg életének 82. évében – közölte a család az MTI-vel.
Czakó Gábor 1942-ben született Decsen. A Pécsi Tudományegyetemen 1965-ben szerzett jogi diplomát, ezt követően 1972-ig jogászként dolgozott. Az Új Tükör, a Mozgó Világ és a Négy Évszak szerkesztőjeként is tevékenykedett, utóbbinál 1985–86-ban a főszerkesztő-helyettesi posztot is betöltötte. 1989-90-ben az Igen című katolikus lap főszerkesztője lett, 1991-től az Új Magyarország című lapot kiadó Publica Rt. elnöke, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle szerkesztője volt. Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek. 1990-ben Antall József miniszterelnök tanácsadója volt, 1997-től 2001-ig a KDNP képviseletében az MTI tulajdonosi tanácsadó testületének tagjaként dolgozott. 2007-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Jelentős alkotása a Várkonyi krónika (regény, 1978) és a Luca néni föltámadása (regény, 1987). Megváltó című – első kiadásában erősen cenzúrázott – regénye kísérlet volt egy tágabb szociológiai és viselkedés-lélektani korképhez illő epikus ábrázolásmód kidolgozására. A nyolcvanas évektől munkáit az újszövetségi etikai indíttatás egyre erőteljesebben határozza meg. Ekkor vált jellegzetes szemléleti formájává és műfajává a fantasztikus parabola, az esszé, valamint a mese és az anekdota (általa rémmesének nevezett) keverékformája. Banga Ferenc illusztrációival több kötete is megjelent (77 magyar rémmese, 77 és fél magyar rémmese, Még hetvenhét magyar rémmese). Czakó Gábor képzőművészként könyv- és lapterveket, szobrokat, szatirikus “kerti emlékműveket” készített, 1997-ben önálló kiállítása volt az óbudai Banán Klubban. 1997-től a Duna Televízióban Beavatás címmel esszésorozatot készített, a forgatókönyvek könyv alakban is megjelentek.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Helikon szobrászati díj (1960), József Attila-díj (1975), Kortárs-díj (1994), Arany János-díj (2000), Nagy Gáspár-díj (2008), Pro Literatura-díj (2008), Stephanus-díj (2009), Prima-díj (2010). 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként. 2017-ben kimagasló szakmai munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Középkereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át. 2019-ben Nemzet Művésze-díjat, 2022-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést kapott. 2019-ben a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjává választották.
Forrás: MTI; Fotó: Mandiner
bl
2024-02-21 at 20:18
Jézus Krisztus nem volt Igen és Nem, Benne mindig az Igen valósult meg” (2Kor 1,19) – állítja elénk bátorító például Szent Pál apostol Jézus Krisztust, az Urat. Jézus pedig így buzdít bennünket: „Beszédetek legyen: igen, igen, nem, nem” (Mt 5,37). Czakó Gábor gondolatai Jézus szavának szellemében fogantak. Szeretne határozott „igen” lenni az igaz, a jó, a szép és a szent kihívására és egyértelmű „nem” mindarra, ami talmi, értéktelen. Minden felelősséggel bíró ember újra meg újra megfogalmazza: korunk embere ellen a legnagyobb vétség, ha konfúziót, összevisszaságot teremtünk, ha az igazról nem mondjuk ki, hogy igaz, a jóról, hogy jó. Krisztus azért jött, hogy elvegye a bűnt. Ezért nem is a bűn a legveszélyesebb számunkra, hanem az, ha elveszítjük az igazságot. Czakó Gábor újra meg újra megpróbálja megfogalmazni az igazságot és meghív bennünket arra, hogy „beszédünk legyen igen, igen, nem, nem.”
Baktria
2024-02-21 at 11:57
Nagy antiglobalista magyar hazafi, kiváló bölcselő volt. Isten nyugosztalja.
Etel
2024-02-21 at 11:11
Bölcsessége hiányozni fog, bízom benne, hogy a Magyar Nemzet hozni fog az írásai közül, hogy itt maradjon még…
RIP
ViAM
2024-02-21 at 11:00
Valakinél kár, hogy véget ér az élete. Ilyen volt Czakó Gábor is. Nyugodjék békében!
enyedy valéria
2024-02-21 at 10:59
Czakó Gábor valóban szerette a Hazáját és a magyar nyelvért mindent megtett, hogy tündökölhessen.
Hesslerezredes
2024-02-21 at 10:44
Hát nagy kár, hogy itthagyott minket!
Színes és eredeti egyéniség volt.
Az egy kézen megszámolható ilyen egyéniségek egyike.
Úgyhogy az egyik kezünkön elveszítettünk egy ujjat.
Nyugodjék…nem! Ne nyugodjék! Legyen a Jóistennél is olyan, mint amilyen itt volt nekünk!!!
Cuki
2024-02-21 at 10:34
szeretem a könyveit
Isten nyugtassa.
már Hamvassal társalog