Pesti Srácok

Eltávolították a Kongót leigázó belga király szobrát Gentből és Leuvenből

Eltávolították a Kongót leigázó belga király szobrát Gentből és Leuvenből
Brüsszel, 2020. június 10. II. Lipót belga király megrongált lovasszobra Brüsszelben 2020. június 10-én. Talapzatát rasszizmusellenes feliratokkal látták el, amelyek legtöbbje az egykori uralkodó magánterületének számító kongói gyarmaton elkövetett kegyetlenségekre emlékeztetnek, illetve bocsánatkérést követelnek a kizsákmányolt ország lakosságától. MTI/EPA/Olivier Hoslet

A belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító egykori uralkodó, II. Lipót szobrait távolították el belgiumi városok közterületeiről. A szobrokat a nyugat-flandriai Gent egyik teréről, valamint a leuveni városháza egyik szoborfülkéjéből szállították el. Az egykori gyarmat, a mai Kongói Demokratikus Köztársaság 60 évvel ezelőtt, július elsején vált függetlenné Belgiumtól.

A belga sajtó beszámolója szerint Gent városvezetése azt követően döntött az egyik parkban álló szobor eltávolítása mellett, hogy mintegy két héttel ezelőtt ismeretlenek megrongálták. A szobrot egyelőre az egyik múzeum raktárában helyezik el. A genti önkormányzat tanácsa a szobor eltávolításáról szóló határozatot a nemrégiben alakult, "Dekolonizáld a várost!" elnevezésű munkacsoport kérésére fogadta el. Mint írták: a város csatlakozni kívánt az ország többi településéhez, amelyek szabadulni kívánnak az ország gyarmati emlékeitől.

Leuven önkormányzata azt közölte: II. Lipót szobrának eltávolítása egy hosszú vita kézzelfogható eredménye, amelynek célja a gyarmatosítás történetének tisztázása a jelenlegi és a jövő generációi számára. Carl Devlies, a szellemi örökségért felelős helyi iroda vezetője azt közölte: a város új szimbólumokat akar elhelyezni a nyilvános területeken.

Beszámolók szerint a belga főváros Ixelles nevű negyedének önkormányzata arról döntött, hogy eltávolítja közterületéről a gyarmati korszak egyik hírhedt számító tábornokának mellszobrát. Émile Storms – akinek mellszobra a feketeafrikaiak által lakott Matongé nevű negyed közelében található – számos kongói vezető haláláért felelős. Információk szerint a meggyilkoltak koponyáit trófeaként Belgiumba küldte. Hristosz Dulkerídisz, a kerület polgármestere Kongó függetlené válásának évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen jelentette be a szobor eltávolítását és arról tájékoztatott, hogy az alkotás a Brüsszel közelében található tervuereni Afrikai Múzeumba kerül.

PestiSracok facebook image

Belgiumban azt követően alakult heves vita az ország gyarmati múltja körül, hogy az Egyesült Államokban, majd több más országban megmozdulások kezdődtek a rasszizmus és a rendőri erőszak ellen George Floyd feketeafrikai férfi májusban, rendőri intézkedés következtében bekövetkezett halála nyomán. Belgiumban több szervezet, valamint parlamenti pártok nemrégiben az ország történelmének felülvizsgálatát kezdeményezték. Többek a gyarmati múltra emlékeztető utcanevek megváltoztatását, a köztéri alkotások eltávolítását szorgalmazzák. A kezdeményezők érthetetlennek tartják, hogy "II. Lipótot továbbra is tisztelet övezi mindazok után, amit a kongói nép ellen elkövetett".

Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót az 1870-es évek közepétől nagy érdeklődéssel fordult az afrikai földrajzi felfedezések felé. Henry Morton Stanley segítségével 1879-1884 között személyes birodalmat épített ki a Kongó folyó vidékén, 2,4 millió négyzetkilométer területet szerzett meg Közép-Afrikában. Miután a belga parlament nem támogatta törekvéseit, a nagyhatalmakkal a berlini konferencián (1884-85) az akkor létrehozott Kongói Szabad Állam uralkodójának ismertette el magát, a terület két évtizedig a király személyes tulajdonát képezte. Nem járt Kongóban, de ügynökei olyan kegyetlenül bántak a helyiekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását. Aki nem teljesítette a gumitermelési kvótákat, annak halál járt, és rengeteg gyerek végtagját vágták le emiatt, ami a gyarmatosítók kegyetlenségének jelképévé vált. Lipót huszonnégy éves uralkodása alatt becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét. A terület 1960. július 1-jén vált független országgá.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.