Ennyit az ukrán nyelvtörvényről – Az ország lakóinak fele sem használja az államnyelvet

Ukrajna a napokban fogadta el azt a nagy sajtóvisszhangot kiváltott nyelvtörvényt, amelyre igencsak büszkék. Az ukrán nyelv használatának kötelezővé tételével ugyanis a kormányzat szerint a többség elégedett lehet. Az állam vezetésének hivatalos álláspontja szerint egyébként Ukrajnában csak ukránok élnek. Ennek némiképpen ellentmond az Interfax Ukraina számára készült felmérés, amely igencsak érdekes dologra világít rá: Ukrajna lakosságának alig fele használja a mindennapi életben az ukrán nyelvet, és alig több mint harminchárom százaléka használja azt kizárólagosan. Ennek tudatában felmerül kérdésként: vajon tényleg megérte “csakazértis” elfogadni a nyelvtörvényt?

A Szociális Monitoring Központ által 2021. május 26. és június 8. között végzett közvélemény-kutatás háromezernégy válaszadó megkérdezésével próbálta kideríteni, hogy Ukrajna lakosainak körében milyen arányban használják a mindennapi életben elsődlegesen az államnyelvet – amire most már törvény kötelezi a lakosságot. A válaszok meglehetősen érdekes eredményeket hoztak, kiderült ugyanis, hogy a lakosság mindössze 33,5 százaléka használja kizárólagosan az ukrán nyelvet, mindössze 15,1 százalék pedig azoknak a száma, akik az ukránt gyakrabban használja, mint más nyelveket. Mindez különösen érdekes annak tükrében, hogy az állam vezetésének hivatalos álláspontja szerint az országban csak ukránok élnek, még ha más is az anyanyelvük.

A mindennapi életben az ország lakosságának mindössze 48,6 százaléka használja elsősorban az ukránt, azaz kevesebb mint a népesség fele. Az ukrán és az orosz nyelveket egyaránt azonos gyakorisággal használja a polgárok 24,2 százaléka. További 14,1 százaléka főleg oroszul, és 12,3 százaléka kommunikál kizárólag oroszul a mindennapi életben. Az ukránok körülbelül 0,5 százaléka más nyelvet használ a mindennapi életben. Ugyanakkor azoknak az aránya, akik a médiából származó információkhoz kizárólag ukrán nyelven kívánnak hozzájutni, a következőképp alakul: 23,5 százalék (televíziós műsorok) és 18,1 százalék (nyomtatott sajtó). A főleg ukránul informálódók száma a következőképp alakul: 18,1 százalék (televíziós műsorok) és 13,3 százalék (nyomtatott sajtó) – közölte az Interfax Ukraina.

A felmérésben kitértek a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésére, illetve a Zelenszkij elnökbe vetett bizalomra is. A Kárpát.info értesülései szerint az ukránok 67,1 százaléka bízik abban, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes találkozója hozzájárul a donbászi helyzet rendezéséhez. Ugyanakkor a válaszadók 30,3 százaléka biztos abban, hogy Zelenszkij és Putyin találkozója nem járul hozzá az ukrajnai béke helyreállításához, Donbász visszatéréséhez és a jószomszédi kapcsolatok kialakításához Oroszországgal.

Felmerül kérdésként: mindezek ismeretében vajon mekkora létjogosultsága van tehát a kisebbségek jogfosztásához vezető nyelvtörvénynek, ha még a magukat ukránnak valló emberek sem beszélnek rendszeresen az államnyelven? Persze az ukrán média még büszke is az eredményekre, ami meglehetősen ironikus, hiszen egy nemzetállam kialakítására törekvő ország szemszögéből siralmasnak mondható, hogy a lakók nagy részének a jelek szerint nem az ukrán az anyanyelve.

Forrás: Interfax Ukraina, Kárpát.info; Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko