És újra itt vagyunk: megint Kurszk miatt billen Oroszország javára egy háború
Feltűnt, hogy ezen a héten még egyetlen Rácz András kaliberű katonai szakértő sem fejtette meg, hogy a Kuszknál betörő ukrán hadsereg megnyeri a háborút és most aztán tényleg jól megszorongatták az oroszokat? Nem furcsa, hogy egy hónapon keresztül a teljes fősodratú média azzal volt tele, hogy ez a zseniális hadművelet megváltoztatja a háború menetét, most meg szépen csendben elfelejtik? Eszébe jutott valakinek, hogy Moszkva miért nem rendelt nagyobb erőket a megszállt területek felszabadítására? Ah, dehogy, csak mi orosz propagandisták foglalkozunk ilyesmivel, és amikor már Lembergben mászkálnak az oroszok, akkor is Kurszkra kell majd figyelni, hiszen két-három ukrán katona még biztosan ott lesz.
Igen, tudjuk, orosz propaganda, miért nem beszélünk az ukránok sikereiről, biztosan Putyinnak szurkolunk blablabla. A kötelező köröket tudjuk le gyorsan, személy szerint nem szurkolok ebben a háborúban senkinek, se ukrán, se oroszpárti nem vagyok, főképpen azért nem, mert nem igazán teszek különbséget a két nép között.
A tényeket viszont megírom, és ha valaki szerint ez az orosz propaganda, azon sem én, sem a legjobb pszichiáter, csupán a jó Isten segíthet. Mert mint ugye korábban többször is kitértünk rá: az ukrán betörés Oroszország területére a propagandának szólt, nem a harctérnek. Meg kellett mutatniuk, hogy még mindig tudnak sikeres hadműveletet végrehajtani (ugyanakkor nagyon furcsa, hogy míg az oroszok ukrán földön megszállók, addig ők a kurszki régióban felszabadítók voltak a média szemében, de mindegy).
Katonai haszna a betörésnek mindössze akkor lett volna, ha Moszkva a donyecki frontról csoportosít át haderőt a régióba. Nem így lett, és akinek van némi esze az előre tudta, hogy nem így lesz, hiszen míg az orosz erők létszáma Ukrajnában korlátozott, addig a saját földjükön annyi sorkatonát vetnek be, amennyit nem szégyelnek. Valamilyen furcsa oknál fogva azonban nem vontak össze komolyabb csapatokat a térség védelmére. Vajon miért?
Gondolkozzunk
Miért várt Moszkva a térség megerősítésével addig, amíg hadosztálynyi ukrán erő lépte át a határt? Nos azért, mert míg az oroszoknak otthon még vannak tartalékai, addig az ukránoknak már otthon sincsenek, a Kurszk felé küldött csapatok pedig nagyon jól jöttek volna a donbaszi védekezéshez. De míg a médiahajcihő kalandorakciójában kötötték le a katonáikat, addig a Pokrovszk felé vezető megerődített falvak sorban estek el, mert nem volt, aki megvédje őket. De ha nekem nem hisznek, nézzék a térképeket:
Mint arról korábban írtunk, Pokrovszk előtt négy megerődített ukrán falu állta az oroszok útját. Mint azt szintén megjósoltuk, a négyből a legvalószínűbb célpont Novohorivka volt. Az egyetlen dolog, amiben tévedtünk, hogy ennek a településnek az elestét szeptember közepére jósoltuk. Tévedtünk, a fenti képen a front állása látható augusztus 8-án, alább pedig öt nappal később:
A dologban egyébként közrejátszott a létszámhiány mellett az is, hogy a térség mélységi védelemmel nem is rendelkezett. Már korábban panaszkodtak rá az ukrán katonák, hogy a helyi kormányzó egyszerűen lenyúlta a védvonalak kiépítésére szánt forrásokat. Sebaj, valahol a kaszonyi gyógyfürdő mellett már biztosan takaros dácsa épült belőle, sokkal több értelme van annak, mint a sárkányfogaknak az orosz tankok ellen.
Lehet, hogy ez volt Szirszkij naaaaaagy terve
Felmerül azonban egy másik lehetőség is, az más tészta, hogy a németeknek se nagyon jött be '44-ben, de pár hetet nyertek vele. Azzal ugyanis, hogy az orosz támadóék hosszúra nyúlt egy meglehetősen széles frontszakasz keletkezett a középső és a déli arcvonalak között:
A fenti képen az láthato, hogy az említett térségben még komoly ukrán erők állomásoznak. Amennyiben az oroszok lassítják a Pokrovszk felé való nyomulást, és átcsoportosítják az erőiket, akkor ezek könnyen bekeríthetőek. Felmerül azonban, hogy Szirszkij a fent említett német taktikát akarja megismételni, tudniillik kiüríti ezt a térséget, ezzel kényszerítve az oroszokat arra, hogy egy tulajdonképpen üres régióba csoportosítsanak át csapatokat, a Krasznohorivkától északra lévő erők pedig átmehetnek Pokrovszk védelméhez.
Megoldja a gondot? Nem, de némi időt nyerhetnek vele az ukránok, pár száz életet is megmenthetnének, azonban ismerve Kijev hozzáállását a véráldozatokhoz, ez kevésbé érdekli őket. Amennyiben a kurszki térségből és Krasznohorivka felől is átcsoportosítják a csapatokat Pokrovszk védelmére, úgy akár meg is tarthatnák a Donbász egy részét. S minthogy mindez logikus lépés volna, gyakorlatilag kizárjuk (azonban ha mégis megteszik fenntartom az "én megmoondtam" jogát).
Ukrán logika
Nézzük ugyanis, hogy mennyire működik logikusan Ukrajna: tőlünk követelnek áramot, miközben a kőolaj importunk embargójával fenyegetőznek. Pénzbírságra ítélnek mindenkit, aki oroszul beszél a médiában, de az elnökük meglehetősen furcsa állapotban (eh, úgyis propagandista vagyok, kimondom: betépve, mint a gerely) megkéri a riportert, hogy beszéljenek inkább oroszul. Ukrajna a kettőségek országa, a választások nélküli demokráciáé, a jogok nélküli jogállamé és a szociális háló nélküli nemzeti-szocializmusé...
Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium
