Pesti Srácok

Szijjártó Péter: támogatom a szurkolói pirózást

Szijjártó Péter, Magyar Jelen, interjú. Fotó: YouTube.

Meglepetésként hatott, hogy Szijjártó Péter ezúttal nem külgazdasági és külügyminiszterként, hanem a Honvéd elnökeként, és fociszurkolóként adott interjút, a Magyar Jelennek. Annak ellenére, hogy a valamivel több mint egyórás beszélgetés kizárólag a Honvéddal és a magyar futballal kapcsolatos jövőbeli tervekről, állásfoglalásokról szólt, nem kímélték őt, a tárcavezető többek között leszögezte: semmi köze nincs az elnöki pozíciójának a közelgő parlamenti választáshoz. A pirózást viszont támogatná Szijjártó Péter a futballpályákon, de az MLSZ működését sem hagyta szó nélkül.

November 10-én a Bozsik Arénában jelentették be, hogy Ön lett a Budapest Honvéd FC elnöke, ami nyilván elsősorban egy szimbolikus dolgot jelent. Ez már a választási kampány része? – szólt rögtön az első kérdés A pálya jobboldala című podcast-műsorban, ahol Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője és Lipták Tamás újságíró kérdezett a klubelnöktől. Szijjártó Péter elmondta, hat-hét éves kora óta szurkol a Honvédnak, vagyis reméli, hogy az eddig eltelt időt nézve senki sem gondolja, hogy harminckilenc-negyven éves projektje a 2026-os választásokról szólna.

Szijjártó Péter, Honvéd, Kispest
Szijjártó Pétert november 10-én választották meg a Budapest Honvéd FC elnökévé. Fotó: MTI/KKM.

Kijelentette, a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz, a focit sosem kezelte politikai ügyként.

Arról is beszélt, a Kispest-szurkolókról sokkal jobb véleménnyel van, minthogy azt gondolja, meg lehet őket nyerni bármilyen politikai ügyben, és aki ezt állítja, az lenézi a szurkolókat. Az elnökség összetétele – amiben a XIX. kerület szocialista polgármestere, Gajda Péter és kormánytagként ő maga is részt vesz – jelzi, hogy a politikai nézet nem játszik szerepet a klub irányításában.

Miért lett a Honvéd elnöke?

Szijjártó Péter azzal magyarázta az elnöki pozícióját és az arról szóló bejelentés fontosságát, hogy azóta dolgozik Leisztinger Tamással, mióta a klub tulajdonosa lett, és mint mondta, megbeszélték, hogy formális keretei is legyenek a közös munkának. Ehhez viszont feltételnek azt szabták, hogy négy szempontnak teljesülnie kell, ami sikerült is:

  • egy főszponzorral, a szingapúri székhelyű Vulcan Shield Global-lal kötöttek négyéves megállapodást, amellyel évi több száz millió forintos támogatás kap a klub,
  • a Bozsik Aréna és a Magyar Futball Akadémia visszakerül a klub tulajdonába,
  • bebiztosították a kétezres évek elején modernizált, azóta viszont elhanyagolt állapotban lévő akadémia bővítéséhez szükséges forrást,
  • illetve elérték az új iskola és sportcsarnok megépítését és kialakítását.

Szijjártó Péter megismételte: a fentiekkel az a céljuk, hogy a Honvédot visszajuttassák oda, ahová való, vagyis a magyar bajnokság első osztályába, és azon belül is annak élvonalába.

Az elnök közölte, azzal, hogy a klub tulajdonába kerül a stadion, a szurkolók előtt is megnyílik egy sor lehetőség: falfestésre, hangfalak telepítésére, eszközök tárolására, de minden másra is lehet majd használni a stadiont és környékét.

Felidézte, hogy az együttműködés nemcsak Leisztinger megjelenésével kezdődött, együtt dolgozott az amerikai-magyar tulajdonossal, George F. Hemingway-jel is, akivel a mai napig tartja a kapcsolatot. Azért is tartja nagyra őt elmondása szerint, mert hiába volt ambivalens érzése a Kispest-szurkolókkal, mindent megtett a klubért, például akadémiát hozott létre. Elmesélte, hogy amikor szólt a szurkolók részéről a B.zi Hemingway- skandálás, akkor az érintett cinkos félmosollyal azt mondta:

Ennek cáfolatára jó néhány tanút fel tudnék vonultatni

Szijjártó Péter arra a kérdésre, rendben van-e, hogy fideszes politikusok jelennek meg a futballklubok vezetéseiben, helyeselt, de mint mondta, ez addig van rendben, amíg jót hoz. Jelezte, Kubatov Gábor Fradi-elnökként nagy klubot csinált a zöld-fehérekből valamennyi sportágban, legyen szó a futballról, a kézilabdáról vagy a vízilabdáról. Valami hasonlót képzel el Kispesten.

Szóba került a kispestiek számára nem túl kellemes emlékű Metalcomm-éra is, amikor a klub az építőcég tulajdonába került 2019 és 2024 között, az ügyvezetői posztot pedig Szijjártó futsalos csapattársa, Kun Gábor töltötte be.

Hogy látja, van felelőssége abban a projektben?

– szólt a kérdés.

Semmilyen módon nem voltam jelen a klub életében az előző tulajdonosok alatt

– jelentette ki, és hozzátette, Kun Gábor tartotta a hátát, amíg lehetett, egy ilyen nehéz helyzetben.

Így lett Szijjártó Péterből Kispest-szurkoló

Szijjártó elmondta, a legendás kapus, Disztl Péter Honvédba történő igazolása miatt lett a kilencvenes években a klub szurkolója. Elmondta, ha ötös jegyet hozott haza, kivitték a környékbeli Honvéd-meccsekre, vagyis a Veszprém, Győr vagy a Sopron elleni idegenbeli összecsapásokra.

Mint mondta, amikor szurkolni kezdett a klubnak, Kispest-Honvéd volt a hivatalos neve. 

Megfontolandónak nevezte, hogy ez a név ismét visszatérjen, hiszen a legtöbb dal, a szurkolói skandálások is Kispestről szólnak, nem a Honvédról, és a lokálpatriotizmusban is nagy szerepet játszik.

Szijjártó Péter kitért a magyar futball tágabb értelemben vett helyzetére is. Mint mondta, a kétezres évek elejéről emlékszik arra, hogy ezernél is kevesebb magyar szurkoló volt a Puskás-stadion lelátóján, miközben méltatlan körülmények között kellett meccset nézni, illetve játszani a labdarúgóknak.

A legfontosabb az, hogy méltó körülményeket kell biztosítani, hogy a fiatalok jól érezzék magukat a futballpályán és akarjanak focizni

– mondta az elnök, aki hozzátette, vonzóbbá kell tenni ezeket a létesítményeket, hogy a digitális világ helyett a futballt válasszák a gyerekek. Ehhez – folytatta – elengedhetetlen volt a klubfutball infrastrukturális körülményeinek javítása.

Arról, hogy a felcsúti akadémia esetleg nem végzi úgy a dolgát, ahogyan kellene, Szijjártó elmondta, egy ilyen rendszer mindig lehet jobb, de itt a szándék mindig az volt, hogy a legjobb legyen.

Állította, az akadémiai rendszer ha nem is makulátlanul működik, de tud eredményeket felmutatni, hiszen több stabil válogatott játékos jött ki ezekből a hazai akadémiákból, például Gazdag Dániel vagy Sallai Roland.

Azt is hozzáfűzte, laikusként szerinte nem a tabella-helyezéseket kellene mércének tekinteni az utánpótlásban, hanem azt, hogy hányan kerültek onnan a felnőtt játékoskeretekbe. Jelezte, Orbán Viktor is több akadémistát látna szívesen az NB I-ben.

Kitértek arra is, hogy az ízig-vérig kispesti kötődésű Puskás Ferenc hagyatékát miért a felcsúti klub, illetve Szöllősi György kezeli. Szijjártó úgy fogalmazott, rendre érzi, hogy a kispesti szurkolóknak ez egy érzékeny téma. Felidézte, Orbán Viktor – aki akkor még ellenzéki politikus volt – megkérdezte Hemingway-től, hozzájárulását adja-e ahhoz, hogy a felcsúti akadémia Puskás Ferenc nevét viselje, abban az időszakban, amikor még nem voltak akadémiák Magyarországon. A Honvéd akkori tulajdonosa azért egyezett bele, mert vallotta, Puskás nemcsak a Kispest, hanem minden magyar ember büszkesége.

A hagyatékról elmondta, ezer helyen, szétszórtan tárolták, amit a Gyuri összegyűjtött, és ha Kispesten kiállítanának néhány Puskás-ereklyét, nem mondanának ellent, bármilyen kérés volt Felcsút felé, mindig segítettek.

Támogatom a pirózást a lelátókon

A szurkolói pirotechnika legalizálásáról Szijjártó elmondta, ha lenne ilyen kezdeményezés, aláírná.

Csendben a templomban, fegyelmezetten a színházban, önfeledten a futballpályán. Ez a meglátásom. Ha visszagondolok, hogy mindig úgy viselkedtem-e egy-egy futballmérkőzésen, ahogyan elvárható egy külügyminisztertől, azt mondom, nem

– jelentette ki, jelezve, hogy a futballpálya az a hely, ahol lehet feszegetni a határokat, és ugyan van, ami tényleg nem fér bele, de a piró igen.

A futballmeccs egy rendezvény, aminek vannak elemei, ilyen a füst is

– mondta arról, hogy a kispesti szurkolók Bozsik József századik születésnapjáról emlékeztek meg látványos koreográfiával és füsttel, mire a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) jelezte, megbüntetik ezért a klubot.

A klubelnök kijelentette, nem lenne rossz ötlet benyújtani egy törvényjavaslatot a pirotechnika engedélyezésére, amit meg is szavazna. A szövetség elnökével, Csányi Sándorral ugyan szokott beszélni, de bankigazgatói minőségében, futball nem is nagyon kerül szóba köztük. Azt mondta, az UEFA elnökével, Aleksander Ceferin-nel is összeveszett, amikor a Nagy-Magyarország molinót nem engedték be a stadionok területére.

Felvetődött, hogy nem jó a hazai sportdiplomácia, a Honvéd elnöke pedig erre azt mondta, ugyan van véleménye erről, de ha az MLSZ-nek szüksége lenne diplomáciai segítségre, rendelkezésre áll.

Végül, de nem utolsósorban Magyarország esetleges olimpiarendezése is szóba került. Szijjártó Péter a Momentum Nolimpia kampányáról elmondta, könnyű hergelni ellene, de szerinte az ellenzéki párt semmilyen konkrétumot nem tudott mondani az ügyben.

Kiemelt kép: YouTube.