Pesti Srácok

Extra csodák nincsenek: az olimpiai bajnok már túl nagy falat volt lányainknak! – Női kézilabda Eb-elődöntő: Norvégia–Magyarország 30–22 (13–11)

Extra csodák nincsenek: az olimpiai bajnok már túl nagy falat volt lányainknak! – Női kézilabda Eb-elődöntő: Norvégia–Magyarország 30–22 (13–11)

A bronzéremért mérkőzhet majd a magyar női kézilabda-válogatott a részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon, miután a mai, bécsi elődöntőben 30-22-re kikapott az olimpiai bajnoki címvédő Norvégiától.

Tizenkét év után vitte végbe újra azt a bravúrt a magyar női kézilabda-válogatott, hogy eljusson a kontinenstorna legjobb négy csapata közé. A lányok Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány irányításával pontveszteség nélkül zárták a debreceni csoportkört és a középdöntőben is csak az utolsó fordulóban, az olimpiai ezüstérmes franciák ellen szenvedtek vereséget. A torna zárószakaszában azonban olyan csapatok ellen kell helytállni, amelyek mind előttünk járnak, és amelyek a végső győzelem reményében érkeztek az Európa-bajnokságra. Kiváltképp igaz volt ez mai elődöntős ellenfelünkre, Norvégiára, amely a nyáron – a franciákat hazai pályán legyőzve – nyert aranyérmet a párizsi olimpián. Elképesztő bravúr kellett tehát ahhoz, hogy győzzünk és bejussunk a vasárnapi fináléba.

Első félidő

Ahogyan az várható volt, az első támadásoktól kezdve az olimpiai aranyérmes Norvégia ragadta magához a kezdeményezést. A 4. percben Vámos Petra szerezte első gólunkat, majd Kuczora is eredményes volt, ám közben a norvégok is kezdték „belőni” magukat, így a 8. percben három volt az előnyük (5–2). A következő időszak összességében kiegyenlített játékot hozott, legalábbis ami az eredményt illeti, mert beálltunk erre a háromgólos különbségre.

PestiSracok facebook image
Faluvégi Dorottya (b) és a norvég Maren Nyland Aardahl (j) a női kézilabda Európa-bajnokság elődöntőjében játszott Magyarország - Norvégia mérkőzésén a Wiener Stadthalléban 2024. december 13-án.<br />Fotó: MTI/Tóth Zsombor
Faluvégi Dorottya (b) és a norvég Maren Nyland Aardahl (j) a női kézilabda Európa-bajnokság elődöntőjében játszott Magyarország - Norvégia mérkőzésén a Wiener Stadthalléban 2024. december 13-án.
Fotó: MTI/Tóth Zsombor

Aztán a félidő derekán egy fokkal magasabb sebességi fokozatra kapcsoltak a fehér mezes fjordlakók, a 22. percre öt góllal elhúztak (13–8), viszont a csereként beálló Janurik Kinga elkapta a fonalat és emberelőnyből kettővel beljebb kerültünk, így négy perccel a félidő vége előtt megint csak három gól volt a különbség (13–10). Janurik szenzációs volt nálunk a kapuban, a félidő hátralévő részében nem kapott több gólt, de mivel mi is csak egyszer tudtuk bevenni a norvég kaput, mert Katrin Lunde is zseniálisan védett, így is kettővel az olimpiai bajnok vezetett a szünetben (13–11).

Második félidő

Győri-Lukács Viktória – négy helyzetből négy gólt lőtt az első félórában –, és Janurik Kinga – hét lövésből négyet elhárított – klasszisához kellett volna felnőnie csapatunk többi tagjának is ahhoz, hogy fordítani tudjunk az elődöntőből hátralévő fél órában, de sajnos a norvégok hamar egyértelművé tették, hogy itt és most ők a jobb csapat. A második félidő közepéig bírtuk az iramot, az egyre növekvő nyomást, ám akkor kissé átszakadt a gát.

Janurik Kinga csodálatosan védett, nem rajta múlott, hogy az olimpiai bajnok norvégok magabiztos győzelmet arattak.<br />Fotó: MTI/Tóth Zsombor
Janurik Kinga csodálatosan védett, nem rajta múlott, hogy az olimpiai bajnok norvégok magabiztos győzelmet arattak.
Fotó: MTI/Tóth Zsombor

Amíg a 41. percben még csak néggyel vezettek a fehér mezesek, addig a 47. percben már héttel mentek (23–16), vagyis lényegében ekkorra eldőlt a mérkőzés. Ami a kérdés volt, hogy elfogyunk teljesen és kiütés lesz a vége, vagy az Eb rajtja óta látott elképesztő küzdeni akarás és szív megóvja ettől csapatunkat.

Szerencsére az utóbbi következett be. Bár ahhoz kétség sem fért, hogy melyik a jobb csapat és ki játszhat majd az aranyéremért vasárnap, a becsületünk megmaradt. Ebben ma ennyi volt, Norvégia megérdemelten jutott a fináléba, de a mieinknek sincs oka szégyenkezni. A világ jelenlegi legjobb csapatától kaptunk ki, és még lehet javítani majd vasárnap, a bronzmeccsen.

Vezető kép: MTI/Tóth Zsombor

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)