Az Egyesült Államok kormánya 2800, korábban titkosított dokumentumot hozott nyilvánosságra John F. Kennedy elnök rejtélyes meggyilkolásával kapcsolatban, mivel csütörtökön járt le a kongresszus által még 1992-ben megszavazott törvény által előírt határidő. A történészek és újságírók azonnal böngészni kezdték az egyébként nehezen olvasható, néha kézzel írt és zavaros dokumentumokat. A nyilvánosságra hozott iratokból kiderül, az elkövető Lee Harvey Oswald már korábban is az FBI megfigyelési listáján szerepelt, és az is bebizonyosodik, hogy nem a kubaiak követték el a merényletet. Történészek és elemzők arra számítanak, hogy az újonnan megismerhető feljegyzésekből fény derül a Kennedy elnök egyedüli gyilkosaként számon tartott Lee Harvey Oswald utazásaira és kapcsolatrendszerére, a gyilkosság előtt két hónappal Mexikóba tett látogatásának részleteire, ahol kubai és orosz tisztségviselőkkel találkozott.
Oswaldot megfenyegették mielőtt megölték
Az FBI értesítette a Dallas-i rendőrséget, hogy halálosan megfenyegették Lee Harvey Oswaldot, de a rendőrség nem védte meg. Ez áll az igazgató J. Edgar Hoover feljegyzéseiben.
Előző este hívást kaptunk a Dallas-i irodánkban egy férfitól, aki nyugodt hangon elmondta, egy olyan szervezetnek a tagja, akik meg akarják ölni Oswaldot. Ekkor rögtön értesítettük a rendőrfőnököt, aki biztosított minket arról, hogy Oswald megkapja a megfelelő védelmet. Ma reggel ismét felhívtuk a rendőrfőnököt, és ismételten felhívtuk a figyelmét egy Oswald elleni lehetséges támadásra, és ismét biztosítékot kaptunk arra, hogy megadják neki a megfelelő védelmet. Ez nem történt meg.
Előre figyelmeztettek egy brit riportert
John F. Kennedy néhai amerikai elnök meggyilkolása előtt nem egészen fél órával rejtélyes figyelmeztetést kapott egy vidéki brit lap arról, hogy hamarosan valamilyen „nagy hír” várható. A Kennedy-gyilkosságról újonnan nyilvánosságra hozott aktatömeget szemlézve a BBC brit közszolgálati médiatársaság bukkant rá pénteken egy feljegyzésre, amelyet 1963. november 26-án, négy nappal a dallasi merénylet után küldött James Angleton, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatóhelyettese J. Edgar Hoovernek, az FBI akkori igazgatójának. A feljegyzés szerint a brit elhárítás arról tájékoztatta az FBI-t, hogy a merénylet napján, 1963. november 22-én, brit idő szerint 18:05 órakor a Cambridge News című regionális újság vezető riporterét valaki felhívta, és azt tanácsolta neki, hogy hamarosan lépjen kapcsolatba az Egyesült Államok londoni nagykövetségével, „ha valami nagy hírt akar hallani”. A hívó ezután letette a telefont.
Az FBI igazgatóhelyettesének feljegyzése szerint a riporter – miután befutottak a dallasi merényletről szóló első hírek – értesítette a hívásról a Cambridge-i rendőrséget, a cambridge-i rendőrség pedig a brit elhárítást. Az ügy fontos mozzanata, hogy az MI5 kalkulációja szerint a rejtélyes hívó 25 perccel Kennedy meggyilkolása előtt telefonált a brit lap riporterének, aki azelőtt soha nem kapott ilyen telefonhívást – áll a FBI igazgatóhelyettesének feljegyzésében. Angleton hozzáteszi, hogy az MI5 „rendes, lojális személyként” tartja nyilván az újságírót, akiről nincsenek biztonsági kockázatra utaló adatok. A BBC pénteki beszámolója szerint ez a szál már nyáron, az amerikai Nemzeti Levéltár által júliusban nyilvánosságra hozott Kennedy-aktákban szerepelt, de akkor elkerülte a média figyelmét, ám a feljegyzés a most nyilvánosságra hozott újabb aktákban is felbukkant.
Kuba örült a gyilkosságnak
Az egyik CIA-dokumentumból kiderül az is, hogy Fidel Castro azt nyilatkozta, semmi közük nem volt a Kennedy-gyilkossághoz. Ez akkor történt, amikor amerikai nyomozók ellátogattak a szigetországba 1978-ban. 1963-ban azonban a kubai nagykövet azt nyilatkozta: „nagyon örül” a gyilkosságnak.
Nem a kubaiak voltak
A nyomozás kezdeti állása azt eredményezte, hogy valószínűleg nem a kubai kommunisták állnak a merénylet mögött.
A Bizottság nem hiszi, hogy Castro meggyilkoltatta volna Kennedy elnököt, mert egy efféle akció, ha kiderül, ürügyet biztosított volna az Egyesült Államoknak Kuba elpusztítására. Nem érte volna meg a kockázatot.
Kennedy meg akarhatta öletni Castrót?
Egy 1975-ös, Rockefeller Comission által kiadott dokumentum azt részletezi, hogy milyen szerepe volt a CIA-nak a külföldi gyilkossági merényletekben és egy rejtélyes tervről is szó esik, mely szerint meg akarták öletni Castrót. Ez még a Kennedy-adminisztráció első napjaiban volt. A jelentésben az is benne van, hogy az elnök testőre szerint Robert Kennedy főállamügyész elmondta az FBI-nak, hogy megtudta, a CIA felbérelt egy közvetítőt azzal a feladattal, hogy férkőzzön Sam Giancana maffiózó közelébe, és próbáljon meg neki 150 000 dollárt fizetni Castro megöléséért.
Oswald KGB-sekkel is kapcsolatban állhatott
Egy mexikói városban elfogott telefonbeszélgetés szerint Oswald ott volt a szovjet nagykövetségen 1963. szeptember 28-án és beszélt a Valerij Vlagyimirovics Kosztyikov konzullal. Oswald állítólag később felhívta a nagykövetséget október elsején, névvel azonosította magát, törten oroszul beszélt, és megkérdezte az őrt, hogy van-e bármilyen újdonság a Washingtonba küldendő telegrammal kapcsolatban. Egy CIA feljegyzés Kosztyikovot KGB-ügynöknek nevezi aki a tizenhármas egységnek is a tagja. Ez az egység szabotázsra és merényletekre szakosodott.
A The Guardian talált egy olyan dokumentumot is, amely azt bizonyítja, hogy az FBI Dallas-i egysége megpróbálta megtalálni Oswaldot 1963 októberében. Ezt állítja legalábbis az FBI New Orleans-i egységének egyik feljegyzése. Ebben egy ügynök azt írja, Oswald megfigyelt személy volt egy kubai forrás szerint, ezt az információt pedig megküldték a Dallas-i ügynököknek.
Az az iroda éppen vizsgálatokat végez annak érdekében, hogy megtalálja Lee Harvey Oswald-ot.
Valahogy belekevertek egy luxusprostit
Egy 1960-as FBI-dokumentum megemlít egy méregdrága hollywoodi prostituáltat, akit Fred Otash, egy jól ismert Los Angeles-i magánnyomozó keresett fel, és olyan szexpartikról érdeklődött, amelyeken nemcsak John F. Kennedy szenátor vett részt, hanem sógora, a színész Peter Lawford, illetve Frank Sinatra és Sammy Davis Jr. is. A dokumentum szerint a lány azt mondta az ügynököknek, hogy nem volt tudomása efféle indiszkrécióról.
Az FBI a kezdetektől fogva rettegett az összeesküvéselméletektől
Hoover egy november 24-i bejegyzésében kifejti, hogy retteg az összeesküvés elméletektől.
Ami engem aggaszt az az, hogy közzéteszünk valamit, amivel meggyőzzük az embereket arról, hogy Oswald a valódi gyilkos.
Rendőrök ellen is nyomozott az FBI
Egy 1964 áprilisából származó feljegyzés szerint J. Edgar Hoover parancsba adta az FBI-nak, hogy nyomozzák ki, vajon találkozott-e az Oswald által a Kennedy-merénylet után, az utcán agyonlőtt J. D. Tippit dallasi rendőrtiszt és az Oswald gyilkosaként ismertté vált Jack Ruby a Carousel Clubban, a merénylet előtt. Maga Hoover szkeptikusnak tűnt az ügyben.
A szovjetek atomcsapás és világháboró miatt aggódtak a merénylet után
A szovjetek reakcióival foglalkozó FBI-dokumentum szerint a szovjetek nem voltak túl jó véleménnyel a merénylőről, és úgy tartották, hogy Oswald egy „ideggyenge mániákus, aki hűtlen volt a hazájához és minden máshoz”. Az is olvasható a szövegben, hogy a szovjet vezetők attól féltek, hogy a Kennedy-gyilkosság egy összeesküvés lehet, illetve hogy a Kennedyt váltó alelnök, Lyndon B. Johnson egy szélsőjobboldali puccs vezetője lehet, és ő áll a merénylet mögött. Amiatt is aggódtak, hogy az ügy világháborúhoz vezethet.
A forrásunk azt is megjegyezte, hogy a szovjet tisztviselők amiatt aggódnak, hogy vezető nélkül egy felelőtlen tábornok az Egyesült Államokban rakétatámadást indíthat a Szovjetunió ellen.
A legszaftosabb részek továbbra is titkosak maradnak
Donald Trump amerikai elnök, ígéretétől eltérően, egyelőre mégsem hozza nyilvánosságra a Kennedy-gyilkosság titkosított dokumentumainak egészét. A Fehér Ház csütörtök esti közlése szerint az Országos Levéltár helyi idő szerint csütörtök éjjel a honlapján nyilvánosságra hoz 2800 dokumentumot, ám mintegy 300 feljegyzés, hangfelvétel és egyéb dokumentum továbbra is titkos marad. A The Hill című lap információi szerint az elnök elrendelte, hogy az elkövetkező 180 napban alaposan vizsgálják át a visszatartott dokumentumokat, és valószínűleg majd csak ezt követően teszik őket hozzáférhetővé.
Az elnök még szerdán este Twitter-bejegyzést tett közzé, amelyben azt írta, hogy „a JFK-dokumentumok régóta várt közzétételére holnap sor kerül. Érdekes lesz”. Ezt úgy értelmezték, mint ígéretének maradéktalan betartását, vagyis a híres elnökgyilkosság valamennyi részletének feltárását. Csütörtökön a kora esti órákban azonban a Fehér Ház memorandumot adott ki, amelyben Donald Trump leszögezte: „a mai nappal elrendelem, hogy a fátyol végre lebbenjen fel. Ugyanakkor minisztériumok és szervezetek azt javasolták nekem, hogy bizonyos információkat nemzetbiztonsági okokból, törvényi és külpolitikai megfontolásokból nyilvánosságra hozataluk előtt meg kell szerkeszteni. Nincs más választásom – ma –, mint ezt inkább elfogadni, semmint visszafordíthatatlan károkat okozni nemzetünk biztonságának”.
Amerikai sajtóhírek szerint Trump elsősorban a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nyomására tartott vissza dokumentumokat. A The Washington Post című lap Roger Stone politikai tanácsadóra hivatkozva csütörtökön este a honlapján azt közölte, hogy elsősorban Mike Pompeo, a CIA igazgatója lobbizott Trumpnál egyes dokumentumok átmeneti visszatartása érdekében. Maga Stone egyébként a Kennedy-gyilkosságról könyvet is írt, amelyben azt vetette fel, hogy Lyndon B. Johnson, Kennedy alelnöke, majd utódja gyilkoltatta volna meg Kennedyt. A szakértők ugyanakkor arra nem számítanak, hogy a dokumentumok teljességének nyilvánosságra hozatala alapjaiban változtatná meg a gyilkosságot vizsgáló Warren Bizottság jelentésének megállapításait és következtetéseit.
A Kennedy-gyilkosság körüli homályról, a hanyag nyomozás alapján feltételezett rendőri és FBI-érintettségről, valamint a Warren Bizottság egészen életszerűtlen jelentéséről ITT írtunk a merénylet tavalyi évfordulóján.
Forrás: MTI, The Guardian, CNN, Kennedy-akták; Vezető kép: ujkor.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS