Az illetékes hatóságok ezúttal komolyan vették a feladatukat, így a szigethalmi hírhedt zajfogó domb megismételt feltárása végre pontot tehet egy tizenöt éve húzódó ügyre, amelyben nemrég a PestiSrácok.hu kérdésére Lázár János is megszólalt. Székely Zoltán egykori kisgazda képviselő bizonyítékokkal alátámasztva állítja, annak idején az őt vesztegetési ügybe keverő Balla Dániel vállalkozó cége hordott ide különféle hulladékokat, veszélyes anyagokat, s a környéken vett vízminták is mutatják, hogy a domb bórt, és kőolajszármazékokat szivárogtat a talajba. Videófelvételek is igazolják, sokféle hulladékot, aszfaltot, sittet, dögöket, halmoztak fel itt, szervezett módon. Ám a hatóságok eddig csak az iratokat tologatták.
Ezúttal sem szabotázs, sem kontárság
Ki tudja, a portálunkon megjelent cikkek hatására, vagy csak a normális ügymenetnek köszönhetően, de csütörtök reggel teljes szakértői gárdával és felszereléssel jelentek meg a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársai, és a méréseket elvégző szakértők Szigethalmon. A részleges feltárás célja – többedszeri nekifutásra – annak kiderítése volt, hogy a Szigethalom, Mátyás utca és a HÉV-vonal között húzódó zajfogónak elkeresztelt töltés gyomrában ott lapul –e az egy korábbi csatornaberuházásból származó aszfalt-, és betontörmelék, esetleg más veszélyes hulladék. Illetve, hogy a zajfogó domb veszélyezteti -e az ivóvizet, mérgezi –e a talajt.
Föld, beton, aszfalt; Fotó: PestiSrácok.hu
Múlt havi oknyomozó videóriportunkból emlékezetes, egy korábbi feltárás során a katasztrófavédelmi felügyelősség felkérésére két szakember jelent meg, akik egy kézifurdanccsal tettek kísérletet a mintavételezésre, azonban 10-15 centiméter után feladták. A mintavételi eljárás komolyságárát firtató kérdésünkre, illetve felvetésünkre, hogy a környezetvédelmi hatóság a Belügyminisztérium bábáskodása alatt is alkalmas maradt-e feladatai ellátásra, végül Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter válaszolt. Tőle megtudhattuk, a hatóság megismétli az eljárást. Szerinte nem kontárságról volt itt szó, ez a normális ügymenet.
Föld, beton, aszfalt
A májusi, kézifúróval való bűvészkedés mindenesetre valóban bohózatba illő volt ahhoz képest, hogy a csütörtök délelőtti alkalomra egy korrekt talajfúró, egy markológép és 10-15 szakember jelent meg. Mint megtudtuk, a vizsgálat eredményeire legalább egy hetet várni kell, és csak azután dől el, milyen irányban folytatják a vizsgálódást. Ugyanakkor ennyit elmondhatunk, hogy a változó vastagságú földréteg alól idővel hatalmas, földdel kevert aszfalt-, és útdarabok kerültek elő. Volt ahol több méter ásás után, volt ahol már első kutrásra felszínre kerültek a feltehetően a korábbbi csatornázás építési maradékai.
Mint arról korábban írtunk, a feltárás előzménye egy 15 évvel ezelőtti országos botrány, amelyet a Kuncze Gábor eljáró embereként ismert Balla Dániel, illetve az általa irányított PVCS Kft. nevű csatornaépítő vállalkozás körüli visszaélések robbantottak ki. Különös fordulataként az ügyet leleplező Székely Zoltán kisgazda képviselőt 2000 októberében letartóztatták, amikor a vád szerint a hallgatásért húszmillió forintot vett át Balla Dánieltől. Székely három évet ült börtönben, bár mindvégig állította, tőrbe csalták, ő csak újabb dokumentumokat remélt a közbeszerzési csalásról. Ugyanakkor az általa leleplezett, Balla Dánielhez kötődő balhék, amelyeknek csak egy része a feltételezett környezetvédelmi károkozás, a mai napig feltáratlanok maradtak, ahogyan az a domb is, ami bizonyítékokat rejt maga alatt. Meglepő és szerencsés fordulatként végül egy Balla Dániel által Székely Zoltánnal szemben kezdeményezett rágalmazási per tett pontot az ügy végére, amikor a valóságbizonyítási eljárás a “visszájára fordult”, hiszen a fellépő tanúk vallomásaiból világosan kiderült, hogy a csatornázó cég alkalmazottai Balla utasításra töltötték fel szeméttel a szigethalmi Mátyás utca vonalát.
Mit mond a hatóság?
Bár a hatóságok hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi környezetvédelmi szabályozás alapján az út felmarásából származó aszfalt nem környezetszennyező, önmagában csak annak a ténynek a hatósági megállapítása is döntő lehet, hogy az építési hulladék még mindig a helyszínen, azaz a domb gyomrában van. Emellett megjegyzendő, hogy egy hulladékfajta veszélyességét a mintavételezés után a bíróság is megállapíthatja.
Itt nem kellett soká keresni az aszfaltot; Fotó: PestiSrácok.hu
Mint arról korábban is írtunk, a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség egyik 2011-es határozata indoklásában rögzítésre került, hogy még 2001-ben lakossági bejelentés érkezett az Önkormányzathoz, miszerint a lakóövezet és a HÉV pálya közötti területen illegális szemétlerakás folyik. A környezetvédelmi felügyelőség és az önkormányzat a helyszíni szemlén megállapította, hogy a panasz megalapozott. 2003-ban, az időközben felhúzott „zajárnyékoló fal” megmaradását kérte az önkormányzat, a környezetvédelmi felügyelőség azonban ezt ahhoz kötötte, hogy a területen található aszfalthulladékot elszállítsák. Egy 2003. szeptemberében kelt igazolásban az önkormányzat arról írt, mintegy 1200 tonna bontott aszfalthulladékot vett át tőlük az EGÚT Egri Útépítő Zrt. A környezetvédelmi felügyelőség 2003. októberében a helyszíni szemle során megállapította, hogy az aszfalthulladék elszállításra került, így kiadta az engedélyt a zajfogó fal fenntartásához.
Ha a csütörtök délelőtti vizsgálat hivatalosan is igazolja, hogy a bontási hulladék ott van a ráhordott föld alatt, számtalan kérdést vet majd fel a korábbi eljárásokkal kapcsolatban is. Előfordulhat –e, hogy egy település lakóinak szomszédságába egyszerűen odahordják az építési törmeléket, földet hordanak rá, kinevezik zajfogó dombnak, és ezzel el is van rendezve a hulladékkezelés.
Kezdőkép: PestiSrácok.hu
Videó: Tihanyi Rita/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS