Donald Trump meghívására az Egyesült Államokba látogat ma Orbán Viktor miniszterelnök, aki magyar idő szerint este találkozik az amerikai elnökkel. A két ország kapcsolatai a rendszerváltás óta nem voltak ennyire jók, mint Trump választási győzelme óta, pedig Trump előtt az Obama-kormány mindent elkövetett azért, hogy megtörje a polgári-konzervatív magyar kormányt, ez azonban sikertelen lett – írta az Origo. Kiszelly Zoltán politológus hétfőn reggel az M1 műsorában arról beszélt, hogy Trump a várakozásoknak megfelelően várhatóan felértékeli majd Orbán politikáját, ami komoly hatást gyakorolhat az e hónapban esedékes EP-választásokra is.
A Fehér Ház sajtószóvivőjének május 7-én kiadott közleménye azt írja: az Egyesült Államok és Magyarország közötti, nagy múltra visszatekintő kapcsolatok jegyében az amerikai elnök és a magyar kormányfő az együttműködés elmélyítésének különböző módjait tárgyalja majd meg olyan területeken, mint a kereskedelem, az energia és a kiberbiztonság. NATO-szövetséges országok vezetőiként azokat a lehetőségeket is feltérképezik, amelyek segítségével eleget tehetnek országaikkal kapcsolatos számos nemzetbiztonsági kötelezettségüknek, valamint megünnepelik Magyarország NATO-tagságának huszadik évfordulóját. Az utóbbi évek történései alapján úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatok még soha nem voltak olyan jók, mint most, azonban a jelenlegi helyzet alaposabb megértése érdekében szükséges felidézni az utóbbi kilenc év eseményeit, hiszen 2010 és 2016 között a magyar-amerikai politikai kapcsolatok mélyponton voltak, köszönhetően a demokrata párti Barack Obama vezette kormányzat katasztrofális Kelet-Európa-politikájának.
Az Obama-kormányzat magára hagyta Közép-Európát
Barack Obama egyáltalán nem rendelkezett tapasztalatokkal a nemzetközi kapcsolatok, a diplomácia és általánosságban véve a külpolitika területén. Külügyminiszternek – egy belső hatalmi paktummal – Hillary Clintont nevezte ki, aki lényegében Obama helyett irányította és amortizálta le az amerikai diplomáciát. Hillary Clinton a liberális ideológiai elképzelései alapján vezette a külügyminisztériumot, összhangban a Soros György-féle nyílt társadalom víziójával. Az Obama-kormányzat 2010 januárjától a diplomáciában tapasztalatlan Eleni Tsakopoulos Kounalakist nevezte ki budapesti amerikai nagykövetnek, csupán azért, mert Kounalakis asszony a 2008-as elnökválasztási kampányban nagy összegű adományt gyűjtött Obamának. 2010 májusában lépett hivatalba a kétharmados felhatalmazással rendelkező második Orbán-kormány, amelyet Kounalakis és Hillary Clinton már a beiktatása után rögtön heves kritikával illettek. A két Obama-kabinet erőteljesen leértékelte a közép-kelet-európai régiót, nem fordítottak kellő figyelmet a kétoldalú együttműködésre sem politikai, sem katonai, sem gazdasági téren; ez utóbbit jól szemlélteti az amerikai befektetések drasztikus csökkenése. Ezzel együtt az amerikai külügy és a budapesti nagykövetségük megpróbált ideológiai nyomást gyakorolni az Orbán-kormányra: Kounalakis havonta haknizta körbe a balliberális médiát, Hillary Clinton pedig 2011 júniusában Magyarországra látogatott, és Martonyi János akkori külügyminiszter mellett Orbán Viktorral is tárgyalt. A korábbi amerikai gyakorlattól eltérően a külügyminiszter nem üzletembereket és ezáltal befektetéseket hozott Magyarországra, hanem lekezelő stílusban próbált ideológiai kioktatást tartani; a találkozó semmilyen konkrét eredménnyel nem járt.
Barack Obama elnöksége az Egyesült Államok közép-kelet-európai külpolitikájának kudarca. Fotó: AFP/Brendan Smialowski
Goodfriend és a mélypont
Eleni Tsakopoulos Kounalakis a nagyköveti tisztségéből 2013 júliusában távozott, majd kiadta a Madam Ambassador című könyvét, amelyben Magyarországot kritizálta, mivel az Orbán-kormány nem a demokraták óriási károkat okozó, a realitásokat teljes egészében figyelmen kívül hagyó elképzelései alapján vezette Magyarországot. Nagykövetet egy ideig nem neveztek ki, az amerikai külképviselet irányítását ideiglenes ügyvivői minőségben André Goodfriend vette át, aki alatt a magyar-amerikai kapcsolatok a rendszerváltás óta soha nem tapasztalt mélypontra süllyedtek. Goodfriend nyíltan beavatkozott a magyar belpolitikába, aktívan segítve az ellenzéket, balliberális háttérrendezvényekre járt, de a diplomáciában teljesen szokatlan és megengedhetetlen módon feltűnt kormányellenes tüntetéseken is. 2014 októberében egy sajtótájékoztatón ő beszélt először a kitiltási ügyről, de részleteket nem mondott; az azóta is zavaros ügyben hat embert tiltottak ki az Egyesült Államokból, de semmilyen bizonyítékot soha nem adtak arra, hogy bármilyen alapja lett volna a kitiltásnak. Goodfriend Twitter-bejegyzéseiben szinte naponta próbált beavatkozni a magyar belpolitikába. 2015 januárjában a migráció állítólagos előnyeiről írt, kritizálva Orbán Viktor bevándorlásellenes politikáját; néhány nap múlva hazarendelték, és visszautazott Amerikába, átadva a helyét a Gazdagok és szépek című szappanopera producerének, Colleen Bellnek.
Goodfriend nyíltan a magyar belpolitika szereplője lett, rendszeresen feltűnt aktivistaként a hazai ellenzéki rendezvényeken. Fotó: Origo
Szappanopera
Bell kinevezése tökéletesen megmutatta, hogy az Obama-Kerry páros – akkor már John Kerry volt a külügyminiszter – mennyire is értékeli az egyik NATO-szövetségesét. A diplomáciában járatlan Colleen Bell – Kounalakishoz hasonlóan – annak köszönhette a nagyköveti kinevezését, hogy hatalmas összegű támogatást gyűjtött Barack Obama elnökválasztási kampányához. Bell felkészületlenségét a nagyköveti tisztség betöltésére tökéletesen szemléltette az, hogy a szenátus külügyi bizottságában a meghallgatásán nem tudott az Egyesült Államok magyarországi stratégiai érdekei közül egyet sem felsorolni. Kinevezése ellen az Amerikai Külszolgálati Egyesület tizenöt volt elnöke is tiltakozott, eredménytelenül. Elődjeihez hasonlóan Colleen Bell is ideológiai harcot akart vívni az Orbán-kormánnyal: a demokraták nézőpontjának megfelelően elsősorban Magyarország bevándorlásellenes politikáját utasította el, és rendszeresen kiállt a Soros György által finanszírozott migránspárti álcivil szervezetek mellett.
Colleen Bell azért lehetett diplomata, mert sok pénzt kalapozott össze Obamának. Fotó: Origo
Trump jött, Bell ment, és rendeződni kezdtek a magyar-amerikai kapcsolatok
2016. április 1-én Barack Obama elnök meghívására ötvenhat ország állam- vagy kormányfőinek társaságában Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett a nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozón és az azt követő díszvacsorán a Fehér Házban. A második Obama-kormány alatt ez volt az egyetlen magas rangú találkozó a két ország vezetője között. Miután a republikánus Donald Trump 2016. november 8-án hatalmas győzelmet aratott az amerikai elnökválasztáson, még a beiktatása előtt visszahívta az Obama által politikai alapon kinevezett nagyköveteket, így Bellt is. Trump beiktatásának napján, 2017. január 20-án Colleen Bell elhagyta Magyarország területét. A magyar-amerikai kapcsolatok rengeteget javultak Trump elnöksége alatt A világsajtóban óriási visszhangot váltott ki a 2016 júliusában rendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, hiszen Orbán Viktor volt az első hivatalban lévő kormányfő, aki hagyományossá vált tusványosi beszédében a támogatásáról biztosította a mainstream média és a liberális politikai elit által lekezelt Trumpot. Orbán azt mondta: Trump lenne a jobb Amerika élére Európa számára, továbbá közölte: egyetért Donald Trumppal abban, hogy a titkosszolgálatokat fejleszteni kell, együttműködésüket a világ legjobb teljesítményű titkosszolgálati rendszerévé kell tenni, és nem szabad lépten-nyomon beavatkozni a világba a demokráciaépítés jelszavára hivatkozva, mivel a stabilitás a legfontosabb.
Wess Mitchell személyében végre szakértő foglalkozhatott a közép-kelet-európai régióval
Az Obama-korszak alatt Magyarország és az Egyesült Államok kétoldalú viszonyáról általánosságban az mondható el, hogy bár a gazdasági és a katonai kapcsolatok intenzitása jelentősen csökkent, ezen a két területen az együttműködés megmaradt. A politikai kapcsolatok azonban válságba kerültek; ezen csupán a magyar kormányhoz hasonló értékrendet képviselő Donald Trump republikánus kormánya változtatott. Ebben a kulcsfigura nem is annyira Rex Tillerson első külügyminiszter volt, hanem Wess Mitchell, az európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettes, aki teljesen másként közelítette meg a közép-kelet-európai régiót, mint elődje, a demokrata Victoria Nuland, akiről azt érdemes megjegyezni, hogy szinte minden téren aktívan próbált beavatkozni a közép-kelet-európai országok belpolitikai életébe, különös tekintettel Ukrajnára. Az új republikánus kormány alatt Magyarország és az Egyesült Államok viszonya folyamatosan javult: még a 2017 szeptemberében elfogadott, az ukrajnai kisebbségekre, közöttük a kárpátaljai magyarságra nézve rendkívül diszkriminatív oktatási törvény körül kialakult érdekkülönbség sem jelentett törést. A magyar kormány mindaddig blokkolni fogja Ukrajna közeledését a NATO-hoz, amíg a nacionalista kijevi vezetés nem hajlandó módosítani a kárpátaljai magyarok számára katasztrofális oktatási törvényt. Az Egyesült Államok érdekei viszont azt kívánják, hogy Ukrajna mielőbb a NATO tagja legyen. Wess Mitchell a kialakult helyzet rendezésére tavaly januárban Párizsba egyeztetésre hívta Szijjártó Péter magyar és Pavlo Klimkin ukrán külügyminisztert. A találkozón az ukrán oktatási törvény ügyében a szélsőségesen kisebbségellenes ukrán kormány miatt nem született áttörés, a magyar-amerikai viszony viszont látványosan fejlődött; az amerikaiak láthatóan megértették és elfogadták a magyar érveket.
Szijjártó, Mitchell (k) és Klimkin Párizsban. Az amerikai diplomata komoly erőfeszítésekkel segítette hazánkat a magyar érdekek érvényesítésében. Fotó: MTI/KKM
Mitchell idén februárban távozott tisztségéből, áprilisban pedig Szijjártó Péter kitüntette őt: a diplomata a magyar-amerikai kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő munkájának elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át. A Fidesz-KDNP pártszövetség harmadik kétharmados győzelme után, egy éve Szijjártó hivatalos látogatásra Washingtonba utazott, ahol fogadta őt az előtte alig egy hónappal korábban beiktatott új amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo. A látogatás a magyar diplomácia sikerének bizonyult; a két miniszter megegyezett abban, hogy együttműködnek az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint hogy világszerte megvédik a keresztény közösségeket. Szó volt továbbá az energetikai együttműködésről és az antiszemitizmus elleni közös fellépésről. A magyar diplomáciának az ukrán oktatási törvény ügyében is sikerült újabb fontos eredményt elérnie: Budapest és Washington nyomására Kijev elhalasztotta annak az alkalmazását 2023-ra, vállalva azt, hogy addig tárgyalni fog a helyzet teljes körű rendezése érdekében a magyar féllel.
Cornstein lett az új amerikai nagykövet, Budapestre érkezett Mike Pompeo
Donald Trump elnök egy éve a részben magyar-zsidó gyökerekkel rendelkező David B. Cornsteint nevezte ki budapesti nagykövetnek. A sikeres üzleti múlttal büszkélkedő, nagy tekintélynek örvendő Cornstein júniusban adta át a megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek. Cornstein a migráció, a keresztény kultúra védelme, az Izrael melletti határozott kiállás és sok más fontos területen is hasonló nézeteket vall, mint az Orbán-kormány. Az amerikai-magyar kapcsolatok újjáépítésének egyik legfontosabb momentuma Mike Pompeo külügyminiszter idei budapesti látogatása volt. Magyarország térségbeli szerepének a megnövekedését jól mutatta, hogy Pompeo Budapesten kezdte meg európai körútját. Az amerikai külügyminiszter korábban éles szavakkal bírálta az Obama-féle sikertelen, az Egyesült Államokat a közép-kelet-európai régiótól mesterségesen eltávolító politikáját. Pompeo tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, majd pedig Orbán Viktor kormányfővel is. A találkozón megállapodtak az új védelmi együttműködésről szóló keretszerződés részleteiről, a tárgyalások egy amerikai közép-hatótávolságú védelmi rakétarendszer beszerzéséről pedig jelentősen előrébb jutottak. Az energetikai együttműködésről is szó volt: Szijjártó Péter megerősítette, hogy Magyarország az amerikai ExxonMobil által Romániában kitermelt földgázt szeretne vásárolni. Orbán Viktor washingtoni látogatásán újabb előrelépés várható a két ország kapcsolatában. A még nyitott ügyeket tekintve bíztató, hogy az Egyesült Államok által irányított NATO főtitkárhelyettese, Rose Gottemoeller február végén a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium épületében felszólította Ukrajnát, hogy teljes egészében hajtsa végre a Velencei Bizottság ajánlásait a diszkriminatív oktatási törvény kapcsán. A felszólítás a magyar diplomácia hatalmas győzelmének tudható be, hiszen Budapest meggyőzte a NATO-szövetségeseket – közöttük Amerikát – a kárpátaljai magyarok oktatási jogai tiszteletben tartásának a fontosságáról.
Forrás: Origo/PS; Vezető kép: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS