Zétényi Zsoltot, az első szabadon választott parlament MDF-es képviselőjét, az igazságtételi törvény megalkotóját, a rendszerváltást előkészítő Független Jogász Fórum alapító tagját máig nyomasztja, hogy Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke érvénytelenítette az országgyűlés többsége által elfogadott törvényt, amely a bolsevista diktatúrák bűnöseinek felelősségre vonását célozta meg, akik számos embert küldtek a bitófára a koncepciós perek során.
Zétényi Zsolt úgy véli, hogy a kegyetlen gyilkosság-sorozat, amely a magyar népet félelemben tartotta, máig nincs összegezve. Ennek érdekében saját kutatásai alapján megírta a “Kommunizmus magyarországi halálos áldozatai” című tanulmányt, amely foglalkozik az 1919-es Tanácsköztársaság – a véres kommün – vörös terrorjának áldozataival. Itt hasonló következtetésre jut, mint Váry Albert koronaügyész az 1920-as években, miszerint a Lenin-fiúk és Szamuely Tibor, Kun Béla vezetésével 590 ártatlan embert gyilkoltak meg Lenin útmutatásai alapján, a bolsevista eszme nevében.
Zétényi Zsolt hangsúlyozza, hogy a kommunista hatalmat mindig erőszak és gyilkosság kísérte.
A második világháború után, a szovjet megszállás után a kommunisták 1944-től ott folytatták, ahol Kun Béla, Corvin Ottó és Lukács György – hosszú a sor – abbahagyták. A képviselő szerint a szovjet hadsereg is vérlázító bűntetteket követett el Magyarország területén, több százezer nő megerőszakolásával. Csak Budapesten körülbelül kétszázezer nőt becstelenítettek meg, sokan közülük belehaltak. Budapest ostroma után a kitörésben részt vevő magyar hadifoglyok többségét lemészárolták, ami szintén háborús bűnnek számít. Zétényi Zsolt megjegyzi, hogy egyetlen szovjet katona ellen sem indult büntetőeljárás.
A kommunisták megalkották a “hóhér törvényt”, amellyel az államrend ellen szervezkedés címmel tisztességtelen eljárások keretében végeztek ki embereket. E törekvés kiemelkedő felelősei között említi Rákosi Mátyást, Kádár Jánost és politikai híveiket. Mivel az igazságtételi törvény nem valósult meg, a kommunista bűnösök – mint Apró Antal, Biszku Béla és Péter Gábor, a vérbírák – a rendszerváltás után ágyban, párnák között haltak meg.
Zétényi Zsolt évtizedek óta azért harcol, hogy a népbírósági perek elítéltjeit semmissé lehessen nyilvánítani, azonban ez máig nem történt meg. A kezdeményezés mindig elakad, holott 538 áldozat szárad a kommunisták lelkén. Az 1956-os megtorlás legalább 250 kivégzést eredményezett, és bár papíron a bírói ítéletek erről tanúskodnak, arról keveset tudunk – magyarázta a volt képviselő – hogy hány embert vertek agyon, vagy akiket a Dunába, Tiszába dobtak.
Az ügyvéd szerint 1944-től a rendszerváltásig a kommunizmus magyar áldozatai fél millióra tehető. Ebbe beleszámítja a szovjet Gulágra elhurcolt áldozatokat is.
Zétényi Zsolt képviselőként, majd a Nemzeti Jogvédő Alapítvány Kuratóriumának elnökeként máig azért küzd, hogy ott ahol politikai nyomozó szerv nyomozott, de köztörvényes bűncselekményekkel vádolták, azokat az elítélteket mind politikai elítélteknek kell evezni. Meg kellene nyitni a rendkívüli jogorvoslat lehetőségét – például a népbírósági perek elítéltjeinél –, mivel az esetek többségénél tisztességtelen eljárással születet meg az ítélet.
Fenna
2024-11-28 at 18:22
Üdvözöljük a legjobb szex társkereső oldalon — https://ok.me/7TJI1