Ki kellett volna zárni a Gy. Tamás ellen minősített emberölés miatt folyó büntetőeljárásból a védőt a Kúria csütörtökön kihirdetett döntése szerint – tudatta csütörtökön kiadott közleményében a Legfőbb Ügyészség. Gyárfás Tamás korábbi magyar úszószövetségi elnök, médiavállalkozó ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés gyanújával folyik nyomozás Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt megölése ügyében. Gyárfás Tamás tagadja a terhére rótt bűncselekményt; védője, Bánáti János, illetve néhány napja Zamecsnik Péter is részt vesz az eljárásban.
A Legfőbb Ügyészség csütörtöki közleménye szerint a kizárás azért lett volna indokolt, mert az eljárási szabályok szerint büntetőügyben nem lehet védő olyan személy, aki az eljárásban tanúként vett vagy vesz részt, Gy. Tamás védőjét azonban a nyomozóhatóság decemberben tanúként hallgatta ki. Ezután az ügyészség indítványára a nyomozási bíró ki is zárta a Gy. Tamás ellen folyó eljárásból a védőt. Bánáti János azonban fellebbezett, és a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék – megváltoztatva a korábbi döntést – elutasította a kizárási indítványt. A törvényszék indokolása szerint a tanú érdemben csak olyan tárgykörben nyilatkozott, ami nem bizonyítandó tényre vonatkozik, illetve ami a bizonyítási eljárás érdemi részével nem függ össze, többlet bizonyítékot nem hordoz. Az ügyészség szerint azonban törvénysértő volt a másodfokú döntés, ugyanis egy személy eljárásjogi helyzetét nem befolyásolja, hogy milyen tartalmú vallomást tesz. Akit a hatóság tanúként kihallgat, az a tanú pozíciójába kerül, és védőként az ügyben nem járhat el. A konkrét ügyben pedig a gyanúsított védője tanúként az ügy jelentősnek ítélt körülményeiről érdemi vallomást tett, ezért ezután már az eljárásban – az ügyészség álláspontja szerint – védőként nem vehet részt.
Mivel a törvényszéki döntéssel szemben további jogorvoslatnak nem volt helye, és a törvénysértés más módon nem volt orvosolható, a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében terjesztett elő jogorvoslati indítványt a Kúrián annak megállapítása érdekében, hogy a büntetőeljárási szabályok megsértésével változtatta meg a törvényszék a nyomozó bíró döntését. A Kúria csütörtökön megállapította, hogy törvénysértő a Fővárosi Törvényszék végzése, amely a védő kizárására irányuló kezdeményezést elutasította. Ugyanakkor a törvény szerint a Kúriának jelen esetben a törvénysértés megállapításán túl másra nem volt lehetősége; a döntés jelentőségét az adja, hogy hozzájárul a büntetőeljárási szabályok egységes értelmezéséhez, az egységes joggyakorlat kialakításához – közölte a Legfőbb Ügyészség.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Kétes
2019-05-02 at 14:42
Na nagyokos jogászok!
1. Akkor most van egy törvénysértő, ámde jogerős döntés. Bánáti marad. Kérdés: helyén marad-e a törvénysértő döntést (tehát joganalfabéta) tanácsvezető bíró, meg a famulusai?
2. Akkor ezen túl majd sérül a híres bírói függetlenség, mert nem hozhatnak meggyőződésük szerint A Bánáti- és Gyárfás-félék javát szolgáló (csűrés, csavarásuk szerinti) független döntést?
Hányok a szemforgató bírói és ügyvédi kar hamis és/vagy érdekvezérelt (nevezzük így!) döntéseitől.
Black Dog
2019-05-02 at 15:29
Nekem felfordult a gyomrom. Zamecsnik mindent Princzre akar tolni.
Kéres
2019-05-02 at 15:52
A tanárképzőn és a műszaki szakokon van alkalmassági vizsga. Formális, de van.
A jogi karon nincs ilyen. Ennyit a jogászokról!
i
2019-05-02 at 15:29
Le kellene cserélni az egész bírói kart!!!!
hesslerezredes
2019-05-02 at 17:32
Az orvos/gyógyító (???) maffia mellett a jogász maffia a másik nagy hatalom ebben az országban (is). Mondom ezt úgy, hogy az egyik diplomám a jogászi (ma már nem vagyok aktív jogalkalmazó, habár a jelenlegi munkámban is napi szinten alkalmazom a jogot (belső ellenőr). Most, hogy már pár éve kívülről nézem a ‘szakmát’ lenne több javallatom is: 1. a jogászképzést teljesen magán alapokra kellene helyezni, vagy olyan alapra, hogy másoddiplomásként lehessen tanulni – gyakorlatilag mára bárki, minden történelmi, irodalmi, kulturális tudás, mi több: normális intelligencia nélkül beiratkozhat a jogra fizetős képzésre. És jó esélye van, ha elég nagy a segge, hogy elvégzi – utána ez az ember fog dönteni mások sorsa fölött bíróként, miközben egy kicsit összetettebb mondat második felét már nem is fogja érteni. 2. a kamarai rendszert (ügyvédi kamara) a kötelező formájában azonnal meg kell szüntetni. Aki elvégezte a jogot, annak kötelező 1 évig bíróságon, 1 évig ügyészségen és 1 évig ügyvédi/közjegyzői irodában minimálbéren ‘inaskodni’. Ha ezt letöltötte – amivel állandóan biztosítva lesz ezekben a hivatalokban az első szintű szakügyintézés – 3. az beballag a lakhelye szerint illetékes járásbíróságra és ott bejegyezteti magát ügyvédként. Ez után 3 évig csak első fokon képviselhet, utána szakvizsga és utána teljes körű ügyvédi munka. 4. a felelősségbiztosítást – ez legyen azért kötelező – szakosodáshoz kötni: büntető, polgári, közigazgatási ügyszakok – olyan ugyanis nincs ma már, hogy egy ügyvéd minden ügyszakhoz magas szinten ért. Minél több ügyszakot vállal be, annál nagyobb a kockázat, hogy műhibát fog véteni. 5. Bíró – akár polgári, akár büntető, vagy közig. csakis az lehessen, aki az adott ügyszakban legalább 20 évet ÜGYVÉDKÉNT/JOGTANÁCSOSKÉNT (valójában a jogtanácsos is ügyvéd, tehát az ügyvéd legyen az általános jogi képviselői forma, és nyugodtan lehessen munkaviszonyban is) IGAZOLTAN (minden abban az ügyszakban intézett ügyről igazolást kérni és kapni a hatóságtól) lehúzott! 5. Tehát a bíráskodás/bíróskodás egy jogászi életpálya kiteljesedése és betetőzése legyen jó juttatások mellett, úgy, hogy a bíró választása tényleg választás legyen – az adott közösség körében ismert és jónevű ügyvédek közül a közösség válasszon. 6. és igen az első választás először határozott időre szóljon, mondjuk 5 évre, utána már maradhat – ha újraválasztják – élete végéig (és nem is feltétlenül kell nyugdíjba mennie!). Szerintem ez a rendszer elvezethetne egy megtisztuláshoz és minőségi változáshoz.
érzőszív
2019-05-02 at 18:34
Pénz beszél, kutya ugat…
Vízöntő
2019-05-02 at 19:43
Hát ez egyre kínosabb, a Fővárosi Törvényszék bíráink biztosan (de kirúgni most sem fogják őket), Bánátinak nem kevésbé hiszen kimondatott hogy törvénysértő a részvétele a perben védőként. Persze erre készülhetett, hiszen már párban vannak. De Zamecsnik érdeklődése az összes hanganyag iránt azért elgondolkoztató. Hány ügyfelük jelezte hogy ….