Megkezdődött kedden a huszonkét éve, a Fenyő János médiamágnás sérelmére elkövetett emberölés miatt indított büntetőper bizonyítási eljárása a Fővárosi Törvényszéken. A vádlottak padján együtt ül a kilencvenes évek olajügyeinek egyik kulcsfigurája, Portik Tamás, és a baloldali sajtó egykori ura, Gyárfás Tamás, akik a vádirat szerint mindketten felbujtóként működtek közre Fenyő meggyilkolásában. Portikot már több hasonló ügyben jogerősen elmarasztalták; őt kedden a Terrorelhárítási Központ (TEK) szakemberei komoly biztonsági intézkedések között szállították a tárgyalásra. Gyárfás az eljárás novemberi előkészítő tárgyalásán jelezte, hogy részletes vallomást kíván tenni, amelyre két teljes tárgyalási napot kért. Póta Péter bíró a bizonyítás kezdetén ismertette azokat az iratokat, amelyek Portik esetében az úgynevezett perújítási eljárás jogosságát támasztják alá. Nem tudni, hogy szervezési furcsaság, vagy karmikus körülmény, hogy a büntetőper pontosan huszonkét évvel azután kezdődött el, hogy Fenyő Jánost szitává lőtték a budai Margit utcában.
A korábbi, jogerős ítélet szerint Fenyő Jánost a több más leszámolásos ügyben már jogerősen elmarasztalt Jozef Roháč lőtte agyon; a szlovák bérgyilkos jelenleg életfogytig tartó szabadságvesztését tölti, és továbbra is tagadja a médimágnás meggyilkolását. A Fenyő-ügy számos alkalommal vakvágányra került nyomozása az utóbbi években vett a korábbi eljárásoknál nagyobb lendületet, amiben bizonyára komoly szerepet játszottak azok a hangfelvételek, amelyekre egy budapesti temetőben találtak rá a nyomozók. Ezeket Portik Tamás készítette, és egy részükön Portik, illetve Gyárfás hosszas beszélgetései hallhatók; a dokumentumok nyilvánosságra került részén a maffiózó Gyárfást igyekszik rávenni arra, hogy önmagára terhelő kijelentéseket tegyen a Fenyő-ügyben. Bár a sajtóban megjelent leiratok nem tartalmaznak Gyárfásra nézve perdöntő bizonyítékokat, ilyenek lehetnek azon felvételek között, amelyek tartalmát jelenleg is csak az ügyészség vádirata tartalmazza. Póta Péter kérdésére Portik Tamás az válaszolta, hogy érdemben részt kíván venni a bizonyításban, de jelezte, hogy hosszabb időre van szüksége a felkészülésre. A bíró arra kérte Portikot, hogy indokolatlanul ne húzza az időt, amire a vádlott azt felelte, hogy legkésőbb májusig felkészül a védekezésére; mint mondta, az életéről van szó. Portik Tamás tagadta érintettségét a Fenyő-ügyben, és kijelentette: az általa készített hangfelvételeket valakik manipulálták. A keddi tárgyalás hátralévő része várhatóan Gyárfás Tamás vallomásával telik majd el.
A rövid technikai szünet idején Portik Tamást a TEK visszaszállította a börtönbe. A tárgyalás folytatásának kezdetén a bíró megkérdezte Gyárfás Tamást, hogy bűnösnek érzi-e magát, illetve kíván-e vallomást tenni. Gyárfás határozottan válaszolta, hogy nem bűnös a Fenyő-ügyben, majd megkezdte vallomását, amely egy nagyobb iratlefűzőt tölt meg. A várakozásoknak megfelelően védekezésében a vádiratot kritizálja, amely szerinte helytelen következtetéseket vont le Portik hangfelvételeiből. Ugyancsak nem meglepetés, hogy védekezésében Gyárfás Princz Gábor, a Postabank már elhunyt vezetője szerepét igyekezik kiemelni: a vádlott szerint a Fenyővel rossz viszonyban lévő Princznek vele ellentétben valóban lehetett indítéka a médiacézár kiiktatására. Gyárfás Tamás precíz prezentációval készült a vallomására, amelyet a hallgatóság kivetítőn követhet nyomon. A védekezés három részből áll: kedden Gyárfás az egykori érdekkörök elemzésével igyekszik megvilágítani, hogy neki nem, de másoknak útjában állhatott Fenyő. A hivatkozások fő pontjai közé tartozik a Színes RTV nevű újság kiadása, illetve a Nap TV tulajdonlása, amelyekben Gyárfás szerint megállapodás született; ezzel vitája okafogyottá vált Fenyővel, akivel később ki is békültek. Gyárfás Tamás érezhetően fogást talált abban, hogy a hangfelvételek annak készítője, Portik szerint is manipuláltak; erre a kijelentésre bizonyára többször is hivatkozni fog.
Gyárfás Tamás védekezésében hangsúlyozta azokat a körülményeket, amelyek szerinte kizárják a felelősségét a merénylet ügyében: a vita arról, hogy melyik érdekkör tulajdonolja a Nap TV-t, és gyártsa annak műsorait, 1996 őszén egy bírósági ítélettel eldőlt; a kedvezményezett Gyárfás cége maradt, Fenyő így nem tudta érvényesíteni akaratát. Ugyancsak Gyárfásék javára döntött a bíróság a Színes RTV ügyében is; ezzel a vádlott szerint semmilyen indoka nem maradt, hogy fellépjen riválisával szemben.
Gyárfás Tamás neve, mint lehetséges megrendelő már röviddel Fenyő János meggyilkolása után felvetődött, ám az ügyben korábban nem gyanúsították meg a hatóságok; az ügyben döntő fordulatot az említett hangfelvételek hoztak. Gyárfást 2018 áprilisában vették őrizetbe, majd kétszázmillió forintnyi óvadék fejében bűnügyi felügyelet hatálya alá került, nyomkövetőt kellett hordania, és nem hagyhatta el Budapest területét. Az egykori sajtócézár ellen ma már nincs érvényben kényszerintézkedés, szabadlábon védekezik. Gyárfást a hangfelvételek egy részével meg akarták zsarolni, amit ő jelentett a hatóságoknak. Az ügybe bűnpártolás miatt került be a vádlott barátja, Ihász Sándor, aki a Fellebbviteli Főügyészség volt vezetőjeként ugyancsak tudott a zsarolásról, azt azonban hivatali kötelességét megszegve nem jelentette, ezért bűnpártolás miatt kell felelnie. Ihász ügyét Portikéhoz hasonlóan várhatóan Gyárfás ügyével egyesíti a Fővárosi Törvényszék.
A vád szerint a két médiavállalkozó között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki, amelyet 1997-ben Gyárfás úgy akart lezárni, hogy megöleti Fenyőt. Először a többszörösen büntetett Tasnádi Pétert bízta meg a merénylettel, de ő csak a hatmilliós előleget vette fel, a „feladatot” nem teljesítette. Gyárfás ezután Portikhoz fordult, aki végül Roháčcsal ölette meg a Vico-birodalom fejét.
Gyárfás Tamás védekezésében elmondta: a kilencvenes évek elején kitört médiaháború idején Fenyő János nem akarta őt ellehetetleníteni, nem íratott róla lejárató cikkeket az akkor a tulajdonában lévő Népszavában, ugyanakkor az ügyet ismerők szerint köztudott, hogy a Népszavánál egy rovatnyi újságírónak kizárólagos feladata az volt, hogy minden eszközzel befeketítsék Gyárfást. A vádlott összegyűjtötte és bemutatta a bíróságnak a lap 1993 és 1995 közölt írásait, amelyek szerinte alátámasztják a teóriáját, vagyis, hogy a Népszavában az említett időszakban nem jelentek meg olyan cikkek, amelyek sérelmet okoztak volna neki. A vádirat egyik súlypontja a fenti médiaháború, ami az ügyészség szerint indítékot szolgáltathatott a történtekre; az iratok kiemelik Fenyő János gátlástalan természetét is. Gyárfás Tamás ugyancsak a bizonyítékok között említette meg a keddi tárgyaláson, hogy a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a Portik Tamás és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egykori vezetője titkos találkozóinak egyikén Portik részéről elhangzott: meg nem nevezett emberek azzal bízták meg, hogy állítson csapdát Gyárfásnak.
Gyárfás Tamás vallomása csütörtökön, illetve egy hét múlva folytatódik a Fővárosi Törvényszéken; a bíróság erre, illetve a következő hétre is két-két tárgyalási napot tűzött ki az ügyben. Az eljárásban körülbelül ötven tanút kíván meghallgatni a bíróság; az egyelőre nem tisztázott, hogy ezt Portik vallomása előtt kezdik el, vagy megvárják annak végét.
A videót készítette: Csibra Tibor és Ragács András
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS