Az igazságszolgáltatás és a törvényhozás is korrupt Magyarországon

Megváltozott Magyarországon a korrupció: már nem, illetve nemcsak táskás emberek mászkálnak ide-oda drága autókban, hanem hálózatok alakultak ki, amelyek átszövik az igazságszolgáltatást és a törvényhozást is. Különösen fertőzött az építőipar, itt négyből három esetben előfordul valamilyen korrupció. De van, aki szerint a pénzügyi szektor szolgálhat jó példákkal. Persze a jó példa nem biztos, hogy elég, mert a fejekben sincs rend. - írja az Index.

A Nokiás dobozhoz hasonló korrupciós szituációk, amikor a vesztegető pénzt ad át a megvesztegetettnek, már nem tipikusak. Magyarországon korrupciós hálózatok alakultak ki, melyek a szervezett bűnözéshez hasonlítanak, emiatt rendszerszintű korrupciós veszélyek vannak. Ennek egyik oka az ellenőrizhetetlen pártfinanszírozás, ami miatt esetenként a jogalkotás is a pártokat támogató csoportok érdekei szerint alakulnak – mondta el Pintér István, a Geopolitikai Tanács Közhasznú Alapítvány elnöke a Joint Venture Szövetség konferenciáján.

A korrupciós hálózatokban van, aki a kiírói oldalba épül be, mások a pályázatot írják meg, a hálózat egy tagja pedig megnyeri a közbeszerzést. Ezekben a hálózatokban valaki az igazságszolgáltatást felügyeli, ő felelős a feljelentések eltussolásáért, mások a sajtónak való kiszivárgásokat akadályozzák meg. A hálózaton belül az előny nem mindig pénzbeli, ha pedig pénzről van szó, az hihetetlenül gyorsan el tud tűnni offshore területekre. A pénz így kicsúszik a magyar hatóságok keze közül.

Pintér a korrupcióval érintett törvények közül példaként említette a halasztott vámfizetés rendszerét, mely rendkívül veszélyesnek tűnt a vámhivatal szemében. A halasztott vámfizetés tette lehetővé, hogy a vagonszámra behozott fűtőolaj után csak később kelljen vámot fizetni. Mire azonban erre sor került volna, az olajat behozó cégek gyakran eltűntek, a vám pedig megfizetetlen maradt. A hatóság által előre jelzett veszélyek ellenére a visszaélések előtt kaput nyitó törvényeket elfogadták. - írja az index.hu.

„Manapság hatalmas problémát jelentenek az offshore területek is. A rendőrség küld egy megkeresést például Svájcba, majd egy év után kap egy semmitmondó választ. Így nem lehet nyomozni” – mondja Pintér. Ezek az offshore területre került vagyonok gyakorlatilag felkutathatatlanok.

Pintér szerint a büntetőeljárás rendszere is veszélyeztetett. Legmagasabb szinten, például a Gripen-ügy kapcsán az ellenzék számtalanszor interpellálta a legfőbb ügyészt, hogy miért nem nyomoznak, hiszen hivatalból tudomást szereztek a botrányos repülőgép-beszerzésről. A büntetőeljárási törvényt azonban megváltoztatták, hogy az ügyésznek hivatalból ne kelljen eljárnia, csak feljelentésre legyen köteles megindítani a nyomozást.

Alacsonyabb szinten pedig a rendszerváltás óta jelen van az a jelenség, ami legutóbb a V. László-ügyben derült ki (ezen a szinten tehát mégiscsak működik a táskáspénz-effektus): a maffia havi apanázst fizet a megfelelő beosztású rendőröknek, nyomozóknak, hogy háborítatlanul folytathassa tevékenységét.

Pintér szerint a bíróságok sem mentesek a visszaélésektől. Jávor Istvánt, az ELTE oktatóját idézte: „Azokba az ítéletekbe, melyek mögött a bíró magánbiznisze húzódik meg, nem szívesen nyúl bele a másodfokú bíróság. Inkább megerősíti azt jogerős ítélettel.”

A teljes cikk az index.hu-n olvasható.