Pesti Srácok

Miért burjánzik a feketemunka a Jászságban?

Szinte kivétel nélkül mindegyik ágazatot érinti a feketemunka burjánzása a fodrászattól kezdve a villanyszerelésen át a kőművességig - írta ma megjelent cikkében a szoljon.hu.

A szolnoki hírportál szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében is virágzik a feketegazdaság: egy friss kutatás szerint itt jóval az országos átlag felett van a rejtett tevékenységgel pénzt keresők aránya, akik ezzel nem csak a gazdasági mutatókat ferdítik el, hanem komoly összegű adót is elcsalnak. A szoljon.hu cikke a megye egyes részein komoly méreteket öltő jelenség megoldását keresi.

Nem kevesebb, mint 17,3 százalék – ennyi jövedelem származik a feketegazdaságból országos átlagban. Ez az arány eleve nem kevés, a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet friss adatai szerint azonban Jász-Nagykun-Szolnok megyében még magasabb ez az érték. A szervezet a héten napvilágot látott kutatásában azt vizsgálták a szakemberek, hogy mely kistérségben lényegesen magasabbak a lakossági fogyasztási kiadások a bejelentett jövedelmekhez mérten. A némileg meglepő eredmény szerint nem a legszegényebb, de nem is a leggazdagabb kistérségekben magas a feketejövedelem aránya.

– Pont annyira rossz a helyzet, ahogy ezek a számok mutatják – értékelte a hírportál kérésére a helyzetet Majtényi László, a Törökszentmiklósi Ipartestület elnöke. A szóban forgó adatok alapján a „legfeketébb” térségében élő szakember szerint nem érdemes különbséget tenni az ágazatok, szolgáltatások között, mert szinte kivétel nélkül mindegyiket érinti a feketemunka burjánzása a fodrászattól kezdve a villanyszerelésen át a kőművességig. – Nálunk, Törökszentmiklóson és környékén például mindössze három kőműves szerepel a hivatalos lajstromban. Ugyan a lakosság építési kedve kétségtelenül visszaesett a válság miatt, de mégis hihetetlennek tűnik, hogy harmincezer lakosra három szakember jusson bármilyen területen – világított rá a feketemunka kétségtelenül erős jelenlétére Majtényi László, aki szerint a rejtett gazdaság dübörgése az általános gazdasági és jövedelmi viszonyokat nézve egyáltalán nem meglepő.

Hasonló véleményen van az a szolnoki vállalkozó is, aki név nélkül fejtette ki véleményét a lapnak.

– Nézzük csak meg a térség, a megye munkanélküliségi mutatóit – kezdte értékelését a több területen is vállalkozást működtető üzletember. – Ne legyenek illúzióink, az álláskeresők egy része nem otthon ülve várja, hogy a családja éhen haljon, hanem fogja magát, és elmegy feketén dolgozni. Ez persze nem kerül be a rendszerbe. Ha bekerülne, sokan megdöbbennének az adatokon – beszélt tapasztalatairól a megyeszerte ismert vállalkozó, aki szerint a kétségtelenül tarthatatlan helyzet megoldásában a cégek, egyéni vállalkozók terheinek csökkentése segíthetne.

A nagyvállalatok jelenléte fogja vissza az adóelkerülést

A szóban forgó kutatás a bevallott és a korrigált jövedelem közötti különbséget vizsgálva jutott arra a megállapításra, hogy érdekes módon nem a legszegényebb, de persze nem is a legfejlettebb területeken magas a rejtett jövedelmek aránya. Az intézet szakemberei ezt a jelenséget azzal magyarázzák, hogy a fejlettebb, magasabb jövedelemmel büszkélkedhető kistérségekben azért visszafogottabb a feketegazdaság, mert a fő foglalkoztatóként a helyi gazdaságot mozgató nagyvállalatok sokkal kevésbé érdekeltek a feketefoglalkoztatásban, mint a kisebb kis- és középvállalkozások.

A teljes cikket a szoljon.hu-n olvashatják.

Fotó: oktatasi-studio.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.