Az EP elfogadta a Tavares-jelentést
Elfogadta az Európai Parlament (EP) plenáris ülése szerdán az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló jelentést, állásfoglalást. Az EP plenáris ülése 701 képviselő jelenlétében 370 igen, 249 nem és 82 tartózkodás mellett fogadta el az úgynevezett Tavares-jelentést, amelynek fő megállapítása az, hogy a magyarországi változások rendszerszintűek, azok trendje és tartalma pedig összeegyeztethetetlen az uniós értékekkel és a szerződés egyéb pontjaival, és ha ezt a trendet nem javítják ki kellő időben és megfelelő módon, akkor az az európai alapértékek súlyos megsértésének "egyértelmű kockázatát eredményezi".
Az immár az EP hivatalos álláspontjának tekinthető jelentés több ajánlást megfogalmaz mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára.
A dokumentum szerint az Országgyűlésnek a többi között törölnie kellene az alaptörvényből azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánított, maradéktalanul végre kellene hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait, és azokkal összhangban felül kellene vizsgálnia, mely területeket szabályozzanak sarkalatos törvények. A határozat elismeri, hogy a kétharmados törvények jogintézménye más tagállamokban is létezik, és a rendszerváltás óta része a magyar jogrendnek is, ugyanakkor a jelentéstervezet szerint ezek "kiterjedt alkalmazása" továbbra is "aláássa a demokrácia elveit és jogállamiságot". A dokumentum szerint a családjogi, szociális és költségvetési kérdéseknek ki kellene kerülniük a kétharmados törvények köréből. Emellett a dokumentum annak fontosságát is kiemeli, hogy bár a kormánykoalíciónak egyedül is megvan az ehhez kellő többsége, az alkotmányozásnak mégis a lehető legszélesebb parlamenti konszenzussal kellene történnie.
Az irat - bár elismeri, hogy a demokratikus államberendezkedésnek nem elengedhetetlen feltétele az alkotmánybíróság - azt javasolja, hogy a magyar testület kapja vissza azt a jogkörét, hogy minden jogszabályról ítéletet mondhasson, kerüljön ki az alkotmányból az a passzus, amely kizárja, hogy a testület vizsgálja az alkotmánymódosítás alkotmányosságát, és az is, amely hatályon kívül helyezi az alaptörvény hatályba lépése előtti alkotmánybírósági ítéleteket, ugyanakkor üdvözli, hogy az Ab azóta hozott már olyan ítéletet, amelyben saját korábbi döntésére hivatkozik.
Az állásfoglalás szerint a magyar hatóságoknak fel kellene kérniük a Velencei Bizottságot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát az új választási jogszabályok és intézményrendszer közös elemzésére, valamint utóbbit a választások megfigyelésére is.
A dokumentumba még a júniusi bizottsági szakaszban egy olyan bekezdés is bekerült, amely a korábbiaknál hangsúlyosabban szögezi le a kettős mérce alkalmazásának kizárását.
Az Európai Parlament "újra megerősíti", hogy "rendkívüli jelentőséget tulajdonít a tagállamok közötti egyenlőség elvének, és a tagállamokkal szembeni bánásmód tekintetében elutasítja a kettős mércék alkalmazását (...), hasonló helyzeteket, jogi kereteket és rendelkezéseket ugyanolyan módon kell kezelni" - áll a dokumentumban.
Az Európai Bizottság számára 16, a magyar kormány és a törvényhozás számára az alaptörvény tekintetében 5, a fékek és ellensúlyok terén 4, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban szintén 4, a választási reform kapcsán 2, a sajtószabadságra vonatkozólag 7, az alapvető jogok tekintetében 4, a vallásszabadság tekintetében pedig tovább 1, vagyis összesen 27 ajánlást fogalmaz meg. Az ajánlások teljesítését az Európai Bizottság, a tagállamok képviselőit tömörítő miniszteri tanács képviselője, valamint a parlamenti jelentéstevő és az úgynevezett árnyékelőadók - akik a többi párt részéről vettek részt a jelentés készítésében - közösen ellenőriznék. A határozat felkéri az EP házbizottságát, hogy ha úgy tűnik, hogy a magyar hatóságoknak az ajánlásokra adott válaszai nem állnak összhangban a kettes cikk alapértékeivel, akkor fontolja meg, hogy indokolt-e elindítani Magyarországgal szemben az uniós szerződés hetes cikkének - szankciókat még nem tartalmazó - első bekezdésében leírt vizsgálatot. Ez annyit jelentene, hogy egy többlépcsős folyamatot követően az EP és a tagállamok legalább 80 százalékának támogatásával a tanács megállapítja, hogy az adott országban fennáll a kockázata annak, hogy sérülhetnek az uniós alapértékek.
Egyik kulcspontjával a jelentés minden uniós intézményt felszólít, hogy dolgozzanak ki egy olyan mechanizmust, amely megoldaná az úgynevezett koppenhágai dilemmát, amely szerint az EU a tagjelölt országoktól rendkívül szigorúan megköveteli ugyan a közös értékek és normák tiszteletben tartását, csatlakozásukat követően azonban már nem rendelkezik hatékony ellenőrzési eszközökkel és szankciókkal. Ennek célja az lenne, hogy ellenőrizni és biztosítani lehessen, hogy a tagállamok tiszteletben tartják az alapvető jogokat és értékeket.
Orbán Viktor miniszterelnök a jelentés keddi vitájában úgy fogalmazott, hogy a dokumentum szerinte komoly veszélyt jelent Európára nézve, sérti az uniós alapszerződést, a közösségi szerződések által nem ismert egyedi intézményt akar felállítani, ellenőrzés és gyámság alá vonná az unió egyik tagországát. A kormányfő úgy vélte: a javaslat figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, az uniós intézmények közötti feladatmegosztást, valamint a tagállamok és az EU közötti jogi egyensúlyokat. Összegzése szerint a jelentés önkényesen fogalmaz meg kritériumokat, vezet be új eljárásokat, és kreál új intézményeket.
mti
