Pesti Srácok

Milliárdokra perelné az államot a közszféra a Kúria döntése nyomán

Milliárdokra perelné az államot a közszféra a Kúria döntése nyomán

Több százezer közalkalmazott és köztisztviselő indíthat pert az állam – pontosabban munkáltatója – ellen a Kúria jogerős ítélete nyomán, amely kimondta, hogy a közalkalmazott illetményének kifizetésével kapcsolatban felmerülő banki többletköltségeket a munkáltató viseli. A HVG.hu cikke szerint a Rendőr Szakszervezetek Védegylete peren kívül egyezkedne, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete perindításra buzdítja tagjait.

Súlyos milliárdokat bukhat az állam, ha a hétszázezres közszféra – a közalkalmazottak, a köztisztviselők, kormánytisztviselők, a rendőrség hivatásos állományú tagjai – minden dolgozója pert indít bérük banki kifizetésére vonatkozóan felmerülő többletköltségekért. Márpedig az érintettek számára példaként szolgálhat annak a pécsi pedagógusnak az esete, aki ötezer-négyszázhatvankét forintért indított pert még három évvel ezelőtt, mert úgy számolt, 2010-ben a februári, a márciusi és az április béreinek felvételével ekkora többletköltsége adódott, amit a munkáltatójának, a pécsi Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központnak kellene állnia.

A Munka törvénykönyvének (Mt.) 158. szakasza szerint a magánszféra dolgozói a munkabért készpénzben vagy banki utalással kaphatják meg, a közszférában viszont a készpénzes bérfizetés nem lehetséges: 1999 óta bankszámlára utalja a fizetést a munkaadó, vagy annak hiányában a postai úton juttatja el dolgozójának. (Más kérdés hogy ma már a magánszférában sem ajánlják fel a készpénzes kifizetést.) - emlékeztet a hvg.hu.

PestiSracok facebook image

A Pécsi Munkaügyi Bíróság első fokon igazat adott a pedagógusnak, és kötelezte a munkáltatót a folyószámla-költségtérítés megfizetésére. A művelődési központ fellebbezett, mert a dolgozó postán is kérhette volna a fizetését vagy a banknál választhatott volna egy másik, előnyösebb konstrukciót, ami kevesebb költséggel jár. Az Apáczai azt is vitatta, hogy a háromhavi többletköltség miatt jár-e a pedagógusnak a bankkártya éves díja. Ez alapján új ítélet született, a másodfokú döntés szerint a kiadásokba a bankkártya költségét és a számlavezetési díjat nem kell beleszámítani. Ugyanakkor a közalkalmazottnak adott igazat abban, hogy „nincs olyan jogszabályi rendelkezés, hogy neki kell viselnie a költséget akkor, ha nem a munkáltató elvárásának megfelelő szerződést köt” a bankkal.

A pedagógus viszont felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amiben fenntartotta igényét a bankkártyaköltség és a számlavezetési díj megtérítésére, arra hivatkozva, hogy a bankkártyának éves díja van akkor is, ha csupán három hónapig használná. A Kúria májusban kihirdetett, de csak most írásba foglalt ítéletében kimondta, hogy helytálló a pedagógus érvelése, és kötelezte a munkaadót az ötezer-hatszáznegyvenkét forint megfizetésére.

A pernyertes a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének (PDSZ) tagja. A szakszervezet elnöke, Mendrey László a hvg.hu-nak azt mondta, minden tagjuknak javasolni fogják azt, hogy forduljanak a bírósághoz, de gondolkodnak egy összevont perindításban is. „Mintegy 150 ezer pedagógus és óvónő kérheti azt, hogy a Kúria döntése alapján neki is térítsék meg illetményének kifizetésével kapcsolatban felmerülő többletköltségeket. A munkáltató ráterhelte ezt a kiadást a közalkalmazottra, holott azt nem lehetett volna, aztán mindenről el is feledkeztek” – mondta a hvg.hu-nak a PDSZ elnöke. Mendrey szerint, ha mind a hétszázezer érintett bírósághoz fordul, és nyer, az milliárdos tétel lesz.

A Rendőr Szakszervezetek Védegylete (RSZV) peren kívüli megállapodást szeretne. Mint a szervezet elnöke, Pach Dániel a hvg.hu-nak elmondta, kezdeményezik a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács soron kívüli összehívását: azt szeretnék, hogy a munkáltató átlagösszeggel számolva fizesse meg a bérrel kapcsolatos többletköltségeket.

Egyetértett a szakszervezeti vezető véleményével Hadnagy József ügyvéd is. Szerinte "nyilván nem a néhány ezer forintért perelt a pedagógus, hanem azért, mert a törvény kimondja a munkabér sérthetetlenségét, vagyis, azt kell megkapnia a közalkalmazottnak a költségek levonása nélkül, ami jár.

A teljes cikk a hvg.hu-n olvasható.

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.