Pesti Srácok

Visszadobta Áder a takarékszövetkezeti törvényt

Visszadobta Áder a takarékszövetkezeti törvényt

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Áder János köztársasági elnök a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt. Az államfő több ponton sem ért egyet a törvényben foglaltakkal.

A múlt kedden beterjesztett és kivételes sürgős eljárásban megtárgyalt jogszabálytervezetet csütörtökön fogadta el az Országgyűlés, 214 igen és 42 nem szavazattal. A múlt csütörtökön elfogadott jogszabály célja a preambulum szerint a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, mivel annak tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes.

Áder János köztársasági elnök leszögezi, hogy a törvénnyel nem ért egyet, a jogbiztonság elvére és a "normavilágosság követelményére figyelemmel" a törvény szövege pontosításra szorul a jogrendszerbe való beilleszkedés érdekében.

PestiSracok facebook image

Az elnök szükségesnek tartja az Integrációs Szervezet és a Takarékbank, illetve a tagok közötti viszony szabályainak újratárgyalását a tulajdonkorlátozás szükségességének és arányosságának szempontjából.

A köztársasági elnök annak megfontolására szólította fel az Országgyűlést, hogy az abban foglaltak összhangban vannak-e az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelintézeti tevékenység megkezdéséről szóló 2006/48-as irányelvével. Annak vizsgálatát is ajánlja az elnök, hogy a törvény rendelkezései indokoltak és arányosak-e és egyáltalán megfelelnek-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek. A részvényesi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében az államfő vizsgálandónak tartja a törvényben meghatározott szervezetek feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályozást.

Az elnök felülvizsgálni javasolja a jogorvoslati lehetőségek korlátait és vizsgálandónak tartja a kormánybiztosnak a törvénybe foglalt jogkörét is.

Lemondott a TakarékBank elnöke

Lemondott posztjáról tegnap Csicsáky Péter, a TakarékBank elnök-vezérigazgatója. A bankár azonnali, július 2-i hatállyal kezdeményezte munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetését, amit a hitelintézet felügyelőbizottsága el is fogadott. Az elnök-vezérigazgatói munkakörhöz nevesített feladatok és funkciók ellátásával Szabó Levente vezérigazgató-helyettest bízták meg.

Csicsáky csaknem két évtizede dolgozott már a Takarékbanknál, a vezérigazgatói posztot 2001-től töltötte be. Távozását hivatalosan nem indokolták meg, de szoros összefüggésben lehet a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény elfogadásával. A jogszabály egyik legvitatottabb része, hogy annak értelmében az állam többségi tulajdonba kerülne a TakarékBankban a Magyar Postán keresztül, amely 655 millió forintos tőkeemeléssel szerezne részesedést a hitelintézetből. A jelenlegi többségi tulajdonos takarékok nem sokat tehetnek ez ellen, az MFB ugyanis a jogszabály szerint vételi joggal rendelkezik a közgyűlésen a tőkeemelés ellen szavazó, vagy a szavazáson tartózkodó részvényesek tulajdonhányadára.

A másik sokak számára megrökönyödést kiváltó pont a kötelező integráció volt. A jogszabály szerint az intézményvédelmi alapot az MFB hozza létre egymilliárd forintos tőkével, amelybe minden szövetkezeti formában működő hitelintézetnek kötelező belépnie, és részvényessé is kell válniuk a TakarékBankban. Azoknak a hitelintézeteknek, amelyek kilépnek, vagy kizárják őket az integrációból, elveszíthetik a működési engedélyüket.

Az elfogadott törvényt először Demján Sándor bírálta Orbán Viktornak küldött levelében. A milliárdos szerint elfogadhatatlan, hogy az állam a Takarékbankban meglévő tulajdoni arányokat egyoldalú beavatkozással megváltoztatja, a takarékszövetkezetek többségi pozícióját megszüntetik.

Az is elfogadhatatlan az üzletember szerint, hogy a törvény szerint állami beavatkozáshoz szükséges válsághelyzet áll fenn, ha a 90 napon túli lejárt hitelek aránya eléri a 10 százalékot, miközben ez jelenleg a bankrendszer egészében jóval magasabb arány.

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) véleménye szerint a törvényjavaslat sérti az alkotmányt, a magántulajdon védelmét, a vállalkozás szabadságát és a tisztességes verseny feltételeit is. A takarékok is megdöbbentek az elfogadott törvény láttán, közleményükben hétfőn azt írták, a jogszabály elfogadását semmilyen egyeztetés nem előzte meg. Még a benyújtást megelőző napon tartott szakmai egyeztetésen sem kötötte az orrukra a kormány, hogy milyen jogszabály benyújtására készül.

MTI / vg.hu

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.