Pesti Srácok

Visszadobta Áder a takarékszövetkezeti törvényt

Visszadobta Áder a takarékszövetkezeti törvényt

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Áder János köztársasági elnök a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt. Az államfő több ponton sem ért egyet a törvényben foglaltakkal.

A múlt kedden beterjesztett és kivételes sürgős eljárásban megtárgyalt jogszabálytervezetet csütörtökön fogadta el az Országgyűlés, 214 igen és 42 nem szavazattal. A múlt csütörtökön elfogadott jogszabály célja a preambulum szerint a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, mivel annak tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes.

Áder János köztársasági elnök leszögezi, hogy a törvénnyel nem ért egyet, a jogbiztonság elvére és a "normavilágosság követelményére figyelemmel" a törvény szövege pontosításra szorul a jogrendszerbe való beilleszkedés érdekében.

PestiSracok facebook image

Az elnök szükségesnek tartja az Integrációs Szervezet és a Takarékbank, illetve a tagok közötti viszony szabályainak újratárgyalását a tulajdonkorlátozás szükségességének és arányosságának szempontjából.

A köztársasági elnök annak megfontolására szólította fel az Országgyűlést, hogy az abban foglaltak összhangban vannak-e az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelintézeti tevékenység megkezdéséről szóló 2006/48-as irányelvével. Annak vizsgálatát is ajánlja az elnök, hogy a törvény rendelkezései indokoltak és arányosak-e és egyáltalán megfelelnek-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek. A részvényesi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében az államfő vizsgálandónak tartja a törvényben meghatározott szervezetek feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályozást.

Az elnök felülvizsgálni javasolja a jogorvoslati lehetőségek korlátait és vizsgálandónak tartja a kormánybiztosnak a törvénybe foglalt jogkörét is.

Lemondott a TakarékBank elnöke

Lemondott posztjáról tegnap Csicsáky Péter, a TakarékBank elnök-vezérigazgatója. A bankár azonnali, július 2-i hatállyal kezdeményezte munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetését, amit a hitelintézet felügyelőbizottsága el is fogadott. Az elnök-vezérigazgatói munkakörhöz nevesített feladatok és funkciók ellátásával Szabó Levente vezérigazgató-helyettest bízták meg.

Csicsáky csaknem két évtizede dolgozott már a Takarékbanknál, a vezérigazgatói posztot 2001-től töltötte be. Távozását hivatalosan nem indokolták meg, de szoros összefüggésben lehet a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény elfogadásával. A jogszabály egyik legvitatottabb része, hogy annak értelmében az állam többségi tulajdonba kerülne a TakarékBankban a Magyar Postán keresztül, amely 655 millió forintos tőkeemeléssel szerezne részesedést a hitelintézetből. A jelenlegi többségi tulajdonos takarékok nem sokat tehetnek ez ellen, az MFB ugyanis a jogszabály szerint vételi joggal rendelkezik a közgyűlésen a tőkeemelés ellen szavazó, vagy a szavazáson tartózkodó részvényesek tulajdonhányadára.

A másik sokak számára megrökönyödést kiváltó pont a kötelező integráció volt. A jogszabály szerint az intézményvédelmi alapot az MFB hozza létre egymilliárd forintos tőkével, amelybe minden szövetkezeti formában működő hitelintézetnek kötelező belépnie, és részvényessé is kell válniuk a TakarékBankban. Azoknak a hitelintézeteknek, amelyek kilépnek, vagy kizárják őket az integrációból, elveszíthetik a működési engedélyüket.

Az elfogadott törvényt először Demján Sándor bírálta Orbán Viktornak küldött levelében. A milliárdos szerint elfogadhatatlan, hogy az állam a Takarékbankban meglévő tulajdoni arányokat egyoldalú beavatkozással megváltoztatja, a takarékszövetkezetek többségi pozícióját megszüntetik.

Az is elfogadhatatlan az üzletember szerint, hogy a törvény szerint állami beavatkozáshoz szükséges válsághelyzet áll fenn, ha a 90 napon túli lejárt hitelek aránya eléri a 10 százalékot, miközben ez jelenleg a bankrendszer egészében jóval magasabb arány.

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) véleménye szerint a törvényjavaslat sérti az alkotmányt, a magántulajdon védelmét, a vállalkozás szabadságát és a tisztességes verseny feltételeit is. A takarékok is megdöbbentek az elfogadott törvény láttán, közleményükben hétfőn azt írták, a jogszabály elfogadását semmilyen egyeztetés nem előzte meg. Még a benyújtást megelőző napon tartott szakmai egyeztetésen sem kötötte az orrukra a kormány, hogy milyen jogszabály benyújtására készül.

MTI / vg.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.