Pesti Srácok

BCE-rektor: Marad a Marx-szobor

BCE-rektor: Marad a Marx-szobor

Az egyetemen végrehajtott reformok és a névváltoztatás világosan jelezték a végbement radikális irányváltást - írta Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora a Marx-szobor ügyében a Kereszténydemokrata Néppárt alelnökének címzett válaszlevelében, amelyet hétfő este juttattak el az MTI-hez. A rektor arra is kitért, hogy még tavaly döntöttek egy állandó egyetemtörténeti kiállításról, és a Marx-szobor is része az intézmény történetének.

Rétvári Bence szombaton nyílt levélben sürgette, hogy Karl Marx szobrát távolítsák el az intézmény aulájából, hétfőn az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség sajtótájékoztatón követelte ugyanezt. A kereszténydemokrata politikusok arra hivatkoztak, hogy Marx a kommunizmus eszméinek megfogalmazása mellett antiszemita nézeteket is vallott.

Rostoványi Zsolt válaszában felidézte, hogy a 90-es évek elején felvetődött az 1959 óta az egyetem aulájában álló Marx-szobor esetleges eltávolításának kérdése is. Az egyetem azonban úgy döntött, helyén hagyja a szobrot, mivel az alkotás az egyetem múltjának, történetének része, s az eltávolítása a múltat nem változtatná meg.

PestiSracok facebook image

Kitért arra is: az egyetem szenátusa tavaly döntött egy állandó egyetemtörténeti kiállítás létrehozásáról, amelyben helyet kapnak a két jogelőd intézmény történelmi múltjára vonatkozó dokumentumok és relikviák. A Marx-szobor is része az egyetem történetének.

Rostoványi Zsolt elismerte, ellentmondásos Marx munkásságának és történelmi szerepének megítélése. "Tény, hogy - amint a nyílt levél is fogalmaz - 'Karl Marx eszméi, különösen azok utóélete megágyaztak a XX. század embertelen diktatúráinak', ugyanakkor meghatározó nyugati egyetemeken munkássága a tananyag részét képezi, nyugati országokban több tucat közterület viseli a nevét."

A rektor utalt a Magyar Tudományos Akadémia nemrégiben a közterületek elnevezésével kapcsolatban közzétett állásfoglalására, amely szerint "Marx szellemi teljesítményét az egyetemes művelődéstörténet önmagában nagyra értékeli". Az egyetem erről a kérdésről egyszer már világosan állást foglalt, amikor negyedszázada megváltoztatta a nevét.

A Marx-szobor a Corvinus egyik elődintézménye kultúrájának egy történeti szakaszát jeleníti meg. Azt is fontos ugyanakkor látni, hogy a szobor mára sokak szemében megszokott tárggyá vált, amelyhez - elszakadva a Marx által képviselt ideológiától - bizonyos informális hagyományok, szokások, személyes emlékek kötődnek (például megsimogatni vizsga előtt, fényképezkedni előtte diplomaosztáskor). Valamikor szimbólum volt, mára viszont már nem az - írta a rektor.

mti / fotó: Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) aktivistái Karl Marx zsidósággal kapcsolatos "vállalhatatlan nézeteit" tartalmazó táblákat helyeznek el a Budapesti Corvinus Egyetem aulájában lévő szobránál 2014. január 20-án, miután Good bye, Marx! címmel sajtótájékoztatót és demonstrációt tartottak, amelyen az egyetem korábbi névadóját ábrázoló Marx-szobor eltávolítását követelték. MTI Fotó: Kallos Bea

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)