Pesti Srácok

Jön a családi csődvédelem

Jön a családi csődvédelem

Már az ősz folyamán hatályba léphetnek a családi csődvédelem főbb szabályai; a rendelkezések kezdetben a jelzáloghitelesek egy konkrét körének kínálhatnak újrakezdési esélyt. A KDNP alelnöke szerint az önkéntesen választható lehetőség bevezetéséhez elengedhetetlen volt a bankok elszámoltatása.

A hét közepén terjeszti az Országgyűlés elé a családi csődvédelemről szóló javaslatát a KDNP – mondta a Napi Gazdaságnak nyilatkozva Rétvári Bence, a párt alelnöke. A politikus hozzátette: az elképzelések szerint a törvénytervezetről még a tavaszi ülésszakban döntés születik, ezután a paragrafusok két lépcsőben válnak majd a jogrend részévé.

Elsőként idén szeptembertől a jelzáloghitel-adósok szűkebb köre élhet a kínálkozó lehetőséggel, 2016 szeptemberétől pedig már minden elmaradással küzdő család számára megnyílik az adósságcsapdából kivezető új út. A hatályba lépés kettéválasztását elsősorban a bajban lévő állampolgárok tartozásainak jelenlegi összetétele indokolta. Sürgős segítségre szorulnak ugyanis azok, akiknek otthona banki vagy más hátralék miatt veszélybe került, az ő esetükben azonnali segítségre van szükség.

PestiSracok facebook image

A javaslat lényeges elemei közül a KDNP politikusa azt emelte ki, hogy a családi csődvédelem intézménye az önkéntesség elve alapján működik majd. A hitelezők egyetlen adóst sem kényszeríthetnek bele e megoldásba. Fontos emellett az is, hogy a család csak akkor élhet a lehetőséggel, ha tartozásának együttes értéke nem haladja meg a vagyon, a jövedelem kétszeresét. Ahol az adósság ennél nagyobb, ott nehezen képzelhető el reálisan a hátralék nagyobb részének visszafizetése – mutatott rá Rétvári Bence, majd hozzátette: az ilyen esetekben az sem zárható ki, hogy a hitelező és az adós korábban felelőtlenül járt el.

Az új megoldás harmadik meghatározó jellemzője, hogy a magánszemély mindenféle tartozás leküzdésére igénybe veheti a csődvédelmet. A tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy a kilátástalan helyzetbe kerülő személyek, családok egyszerre több adósságot is görgetnek maguk előtt: a különféle banki elmaradások mellett a rezsidíjak, a telefonszámla és más hátralék is felgyülemlik. Ilyenkor már csak idő kérdése, melyik szolgáltató, hitelező tereli az adós ügyét jogi útra. Kiemelhető még, hogy ez a lehetőség azok előtt is nyitva áll majd, akik ügyében már megindult a végrehajtás. Nem mellékes az sem, hogy a procedúrába bekapcsolódhatnak a kezesek, az adóstársak és más kötelezettek is.

Rétvári Bence az eljárás menetéről is elárult néhány részletet. Első lépésként a kormányhivatal illetékesei megvizsgálják, hogy a jelentkező személy megfelel-e a törvényben rögzített feltételeknek, igényelheti-e a családi csődvédelmet. Ezután tárgyalás következik a hitelezők és az adós között; az egyeztetést a legnagyobb követelést támasztó szolgáltató vezeti. Ha a felek nem jutnak dűlőre, az ügy a bíróság elé kerül, az ítélkező fórum pedig rövid határidő alatt, tárgyalás megtartása nélkül határoz az ügyben.

A bírói döntés meghatározza majd, hogy a magánszemély, a család különféle bevételeit miképpen kell felosztani a hitelezők között. Amennyiben az adós öt éven keresztül betartja a megállapodásban, a bírói határozatban foglaltakat, akkor a folyamat végén mentesülhet adósságainak bizonyos részétől – mondta a KDNP alelnöke. Hozzátette: lényeges, hogy az érintett minden tartozásból visszafizessen valamennyit, az nem lehetséges, hogy valamely hitelező semmit nem lát viszont a követeléséből. A politikus szerint e rendelkezés miatt nem kell tartani attól, hogy a családi csődvédelem bevezetése nyomán lazulna a fizetési fegyelem.

Rétvári Bence kitért arra is, hogy az új szabályok kialakítása a banki elszámoltatással megkezdett adósmentés folytatásaként is felfogható. A devizahitelek forintosításával ugyanis egyértelművé vált, hogy pontosan ki és mennyivel tartozik a pénzintézetnek. Immár attól sem kell tartani, hogy a banki adósságok nagysága az árfolyam-ingadozás miatt megváltozik. A politikus szerint az elszámoltatás társadalmi szinten teremtett tiszta viszonyokat, a családi csődvédelem pedig az egyének ügyeiben hozhat megnyugtató rendezést.

Forrás: Napi Gazdaság Online

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.