Pesti Srácok

Prága újabb szövetségeseket keres a tartós migrációs kvóták elutasításához

Prága újabb szövetségeseket keres a tartós migrációs kvóták elutasításához

A cseh diplomácia megpróbál újabb szövetségeseket szerezni az európai uniós tagállamok között, hogy együtt egy olyan, úgynevezett "blokkoló kisebbséget" alakítsanak, amely képes megakadályozni a tartós migrációs kvóták elfogadását - jelentette ki Bohuslav Sobotka, miután találkozott az Európai Parlament cseh képviselőivel.

A visegrádi négyek országain kívül megpróbálunk más államokat is meggyőzni, hogy utasítsák el a tartós kvótarendszert" - mondta újságíróknak a cseh kormányfő. Példaként Finnországot és a balti államokat nevezte meg.

Az Európai Unió - Csehország, Szlovákia, Magyarország és Románia ellenszavazata mellett - úgy döntött, hogy az EU-területére eddig bevándorolt 120 ezer menekültet egy bizonyos kulcs szerint elossza a tagállamok között. „A tartós elosztást, a tartós kvótarendszert azonban nemcsak ez a négy ország, hanem több állam is ellenzi" - mutatott rá Sobotka. A cseh kormányfő szerint a tartós kvótarendszert Lengyelország is ellenzi, bár az első menekültcsoport elosztását megszavazta.

PestiSracok facebook image

A cseh diplomácia támogatást fog keresni a balti és a skandináv államokban, és Európa déli részén is - mondta. A „blokkoló kisebbség" kialakításához legalább négy uniós tagállam szükséges, amelyekben az uniós összlakosság legalább 35 százaléka él. A cseh miniszterelnök úgy véli, hogy pillanatnyilag a tartós kvótarendszer kialakítása nincs napirenden. Először le kell szűrni a tapasztalatokat az első menekültcsoport elosztásáról, és a tartós mechanizmussal csak azután lehet foglalkozni.

Bohuslav Sobotka hangsúlyozta, Csehország kész nagyobb számú menekültet befogadni, de kizárólag önkéntességi alapon.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!