Pesti Srácok

Az Emberi Jogok Európai Bíróságára menne a norvég tömeggyilkos

Az Emberi Jogok Európai Bíróságára menne a norvég tömeggyilkos

Rosszul viseli a magánzárkát a hetvenhét embert meggyilkoló Anders Behring Breivik, aki kész az Emberi Jogok Európai Bíróságára menni annak érdekében, hogy kiengedjék a magánzárkából – írja a Mandiner. A férfi szerint „embertelen” és „megalázó” módon bánnak vele a börtönben, ahol egyébként három helyiség, tv, számítógép és Playstation is rendelkezésére áll.

A norvég Local arról ír, hogy a hetvenhét embert meggyilkoló Anders Behring Breivik kész az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni annak érdekében, hogy ne tartsák őt magánzárkában. A tömeggyilkos még 2011 július 22-én ölt meg Oslóban egy bombatámadás során nyolc embert, majd nem sokkal később Utøya szigetén kezdett vérengzésbe egy gyerektáborban, ahol összesen 69 embert lőtt le, főként fiatalkorúakat.

Breivik azért pereli a norvég államot, mert szerinte a magas biztonsági fokozatú börtönben „embertelen” és „megalázó” módon bánnak vele, ami sérti az emberi jogait.

PestiSracok facebook image

Oystein Storrvik, a tömeggyilkos ügyvédje az AFP-nek elmondta: „Ha szükséges, akkor elvisszük az ügyet az Emberi Jogok Európai Bíróságára.” Storrvik hozzátette: „Az elkülönítés rombolja a pszichológiai állapotát Breiviknek. A börtönben egyik legfontosabb feladatának a tanulást tekintette, de most abbahagyta, ami szerintem jól mutatja, hogy az elkülönítés negatívan hat a mentális egészségére.”

A norvég államot védő hivatali főügyész szerint Breivik életkörülményei a szigorú előírások ellenére is jók. A férfinek három helységhez van hozzáférése: egyet élni, egyet tanulni, egyet pedig testgyakorlásra használhat – derül ki az oslói bíróságra benyújtott dokumentumból. Breiviknek van tévéje, internet nélküli számítógépe, PlayStationje, de főzhet és moshat is magára. Breivik rabtársaival nem tarthatja a kapcsolatot, azonban az őrökkel és a börtön dolgozóival beszélhet. A tömeggyilkos azért is pereli az államot, mert megsértik a magánélethez való jogát, amikor cenzúrázzák a leveleit. A hatóságok szerint azért van szükség a cenzúrázásra, hogy megakadályozzák egy szélsőséges hálózat kiépítését.

Forrás: Mandiner

Fotó: telegraph.co.uk

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!