Pesti Srácok

Rétvári Bence lett a ciklus legaktívabb felszólalója

Rétvári Bence lett a ciklus legaktívabb felszólalója

Az előző két ülésszakkal szemben tavasszal nem a szocialista Gúr Nándor, hanem az LMP-s Schmuck Erzsébet beszélt a leghosszabban a parlamentben, a legtöbbször azonban ezúttal is Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára fejtette ki véleményét, aki minden tekintetben a ciklus legaktívabb felszólalójává vált. Az elmúlt fél évben tizenegy kormánypárti politikus maradt néma az ülésteremben, köztük Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes is.

Schmuck Erzsébet tavasszal 12 óra 46 percet beszélt, két órával többet, mint a második Rétvári Bence (KDNP), akit a parlamentből és az LMP-frakció éléről távozó Schiffer András követ 8 óra 16 perccel. Gúr Nándor ezúttal a negyedik helyre került 7 óra 36 percet kitevő felszólalásai alapján, őt az MSZP padsoraiból a tizedik Józsa István (5 óra 37 perc) és a tizenkettedik Bárándy Gergely (4 óra 31 perc) követik. A Jobbik leghosszabban beszélő képviselője az Országgyűlést szintén elhagyó Novák Előd volt, aki a hatodik helyre került 6 és fél órán át tartó felszólalásaival. A Jobbik-frakcióból egy hellyel marad le Z. Kárpát Dániel (6 óra 3 perc), Staudt Gábor (5 óra 48 perc) pedig a kilencedik. Az LMP öttagú képviselőcsoportjából négyen is az első tízbe kerültek felszólalásaik hossza alapján, az ötödik Sallai R. Benedek 7 óra 36 percig, a nyolcadik Ikotity István 5 óra 58 percig tartotta szóval képviselőtársait. Az ellenzéki pártból az összesített lista 16. helyén végzett Szél Bernadett volt a legszűkszavúbb, akinek tavasszal elég volt 3 és fél óra véleménye ismertetésére.

A Fidesz képviselőcsoportjából két államtitkár áll a lista elején, az adóügyekért is felelős Tállai András (4 óra 36 perc) a tizenegyedik, Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (3 óra 32 perc) pedig a tizenötödik. A nem kormánytag fideszes képviselők közül a huszonnegyedik Vass Imre beszélt a legtöbbet, 2 óra 46 percet.

PestiSracok facebook image

A minisztereknél a Miniszterelnökséget vezető Lázár János volt a legbőbeszédűbb, aki percre pontosan annyi ideig szólalt fel, mint Vass Imre. Orbán Viktor miniszterelnök 2 óra 5 percet beszélt és ezzel a harmincötödik leghosszabban felszólaló képviselő lett. A listát Simicskó István honvédelmi miniszter zárja, aki egyetlen alkalommal beszélt, kevesebb mint öt percet.

A független képviselők táborából Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa beszélt a leghosszabban, több mint másfél órán át, míg ezt a rangsort Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke zárja, aki egyszer kért szót, az egészségügyről szóló politikai vitában, amelyben több mint 8 perc alatt fejtette ki véleményét.

A tavaszi ülésszakot követően Rétvári Bence a felszólalások hosszúsága és száma alapján is a legaktívabb képviselőnek számít a 2014-ben kezdődött ciklusban. Az államtitkár 737 felszólalása összesen több mint 40 órán át tartott, és ezzel 3 órával többet beszélt, mint a második Gúr Nándor, valamint 5 órával megelőzi az LMP-s Sallai R. Benedeket. Tavasszal tíz fideszes képviselő, valamint Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes maradt néma az ülésteremben. Közülük Kubatov Gábor hallgat a legrégebb óta, aki 2006-os parlamentbe kerülése óta egyetlen alkalommal, 2007-ben kért szót a napirend után, felszólalásában a demokratikus intézmények védelmében beszélt. Frakciótársa, Bíró Márk, aki 2010 óta tagja az Országgyűlésnek, eddig egyetlen alkalommal sem szólalt fel, míg Varga József 2012-ben, Farkas Flórián és Simon György pedig 2013-ban nyilatkozott meg utoljára. Hende Csaba még honvédelmi miniszterként tavaly szeptemberben, Czunyiné Bertalan Judit pedig oktatási államtitkárként 2015 júniusában fejtette ki utoljára véleményét az ülésteremben.

Forrás: MTI

Fotó: Origo

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.