Pesti Srácok

A menekültkérelmek egyik fő célpontja vagyunk

A menekültkérelmek egyik fő célpontja vagyunk

Németország után hazánkban nyújtották be a legtöbb menekültkérelmet tavaly – derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Árnyalja ugyan a képet, hogy az unióban nincsenek nyilvántartva az első, illetve ismételt menedékkérések, ezért a hazánkban regisztráltak bármely uniós országban is adhattak be kérelmet, de az egymillió lakosra jutó arányszám alapján magasan hazánkban volt a legmagasabb az igénylések száma.

Rekordszámú menedékkérőt regisztráltak tavaly az Európai Unió tagországaiban, az első és ismételt menedékkérelmet benyújtó személyek száma meghaladta az 1,3 millió főt, a kontinensre érkező menedékkérők csaknem 28 százaléka továbbra is szíriai állampolgárságú – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal azon összeállításából, amelynek alapját az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai adják. Tavaly sokan érkeztek Afganisztánból és Irakból, majd erősen megnövekedett a vegyes migráció jelentősége. Ennek jellemzője, hogy a háborúk, konfliktusok és üldöztetés elől menekülő személyek csoportjával együtt olyan személyek is megjelennek irreguláris migránsként, majd később menedékkérőként, akik nem az üldöztetésük miatt menekülnek, hanem gazdasági érdekből.

Lakosságarányosan Magyarországon volt a legtöbb menedékkérő

PestiSracok facebook image

Az EU-ba a menedékjogi kérelmet előterjesztő személyek több mint háromnegyede – állampolgárságát tekintve – 12 országból érkezett 2015-ben. Az adatokból kiderül az is, hogy tavaly az unióban a legtöbb menedékkérelmet Németországban regisztrálták, ezt Magyarország és Svédország követte, azonban egy ember akárhány országban adhat be menekültkérelmet, és ezek összeadódva jelennek meg a statisztikában, mert nincs uniós szintű nyilvántartási rendszer. Egymillió főre vetítve Magyarországon adtak be legtöbben ilyen kérelmet, azonban nagy többségük az eljárás végét meg sem várva, továbbállt. Erről ITT írtunk bővebben.

Már tömegével jönnek a kiskorú muszlim fiúk

A legújabb menekülthullám egyik meghatározó jelensége a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők számának drasztikus növekedése. Ők a menedékkérők különösen sérülékeny csoportjához tartoznak, ezért kiemelt figyelmet kell rájuk fordítani. 2015-ben 88 300 kísérő nélküli migráns jelent meg az Európai Unióban, ami az előző évi négyszerese, és majdnem nyolcszorosa a 2008 és 2013 között jellemző, évi 11–13 ezer főnek. A kísérő nélküli menedékkérők 91 százaléka fiú, és mintegy fele afgán állampolgárságú. Legtöbbjüket, az EU-ba érkezők 40 százalékát, azaz 35 300 főt Svédországban regisztrálták, ezt Németország követi 16 százalékos aránnyal, számszerűen 14 400 fővel. Magyarországon a kísérő nélküliek 10 százalékát, vagyis 8800 főt regisztráltak, ebből 2882 fő került az őket ellátó gyermekotthonba, ahol az év végén 720 főt tartottak nyilván, de a gondozási helyén ténylegesen 15 fő tartózkodott.

magyaridok.hu

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.