Pesti Srácok

A menekültkérelmek egyik fő célpontja vagyunk

A menekültkérelmek egyik fő célpontja vagyunk

Németország után hazánkban nyújtották be a legtöbb menekültkérelmet tavaly – derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Árnyalja ugyan a képet, hogy az unióban nincsenek nyilvántartva az első, illetve ismételt menedékkérések, ezért a hazánkban regisztráltak bármely uniós országban is adhattak be kérelmet, de az egymillió lakosra jutó arányszám alapján magasan hazánkban volt a legmagasabb az igénylések száma.

Rekordszámú menedékkérőt regisztráltak tavaly az Európai Unió tagországaiban, az első és ismételt menedékkérelmet benyújtó személyek száma meghaladta az 1,3 millió főt, a kontinensre érkező menedékkérők csaknem 28 százaléka továbbra is szíriai állampolgárságú – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal azon összeállításából, amelynek alapját az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai adják. Tavaly sokan érkeztek Afganisztánból és Irakból, majd erősen megnövekedett a vegyes migráció jelentősége. Ennek jellemzője, hogy a háborúk, konfliktusok és üldöztetés elől menekülő személyek csoportjával együtt olyan személyek is megjelennek irreguláris migránsként, majd később menedékkérőként, akik nem az üldöztetésük miatt menekülnek, hanem gazdasági érdekből.

Lakosságarányosan Magyarországon volt a legtöbb menedékkérő

PestiSracok facebook image

Az EU-ba a menedékjogi kérelmet előterjesztő személyek több mint háromnegyede – állampolgárságát tekintve – 12 országból érkezett 2015-ben. Az adatokból kiderül az is, hogy tavaly az unióban a legtöbb menedékkérelmet Németországban regisztrálták, ezt Magyarország és Svédország követte, azonban egy ember akárhány országban adhat be menekültkérelmet, és ezek összeadódva jelennek meg a statisztikában, mert nincs uniós szintű nyilvántartási rendszer. Egymillió főre vetítve Magyarországon adtak be legtöbben ilyen kérelmet, azonban nagy többségük az eljárás végét meg sem várva, továbbállt. Erről ITT írtunk bővebben.

Már tömegével jönnek a kiskorú muszlim fiúk

A legújabb menekülthullám egyik meghatározó jelensége a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők számának drasztikus növekedése. Ők a menedékkérők különösen sérülékeny csoportjához tartoznak, ezért kiemelt figyelmet kell rájuk fordítani. 2015-ben 88 300 kísérő nélküli migráns jelent meg az Európai Unióban, ami az előző évi négyszerese, és majdnem nyolcszorosa a 2008 és 2013 között jellemző, évi 11–13 ezer főnek. A kísérő nélküli menedékkérők 91 százaléka fiú, és mintegy fele afgán állampolgárságú. Legtöbbjüket, az EU-ba érkezők 40 százalékát, azaz 35 300 főt Svédországban regisztrálták, ezt Németország követi 16 százalékos aránnyal, számszerűen 14 400 fővel. Magyarországon a kísérő nélküliek 10 százalékát, vagyis 8800 főt regisztráltak, ebből 2882 fő került az őket ellátó gyermekotthonba, ahol az év végén 720 főt tartottak nyilván, de a gondozási helyén ténylegesen 15 fő tartózkodott.

magyaridok.hu

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.