Pesti Srácok

A menekültkérelmek egyik fő célpontja vagyunk

A menekültkérelmek egyik fő célpontja vagyunk

Németország után hazánkban nyújtották be a legtöbb menekültkérelmet tavaly – derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Árnyalja ugyan a képet, hogy az unióban nincsenek nyilvántartva az első, illetve ismételt menedékkérések, ezért a hazánkban regisztráltak bármely uniós országban is adhattak be kérelmet, de az egymillió lakosra jutó arányszám alapján magasan hazánkban volt a legmagasabb az igénylések száma.

Rekordszámú menedékkérőt regisztráltak tavaly az Európai Unió tagországaiban, az első és ismételt menedékkérelmet benyújtó személyek száma meghaladta az 1,3 millió főt, a kontinensre érkező menedékkérők csaknem 28 százaléka továbbra is szíriai állampolgárságú – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal azon összeállításából, amelynek alapját az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai adják. Tavaly sokan érkeztek Afganisztánból és Irakból, majd erősen megnövekedett a vegyes migráció jelentősége. Ennek jellemzője, hogy a háborúk, konfliktusok és üldöztetés elől menekülő személyek csoportjával együtt olyan személyek is megjelennek irreguláris migránsként, majd később menedékkérőként, akik nem az üldöztetésük miatt menekülnek, hanem gazdasági érdekből.

Lakosságarányosan Magyarországon volt a legtöbb menedékkérő

PestiSracok facebook image

Az EU-ba a menedékjogi kérelmet előterjesztő személyek több mint háromnegyede – állampolgárságát tekintve – 12 országból érkezett 2015-ben. Az adatokból kiderül az is, hogy tavaly az unióban a legtöbb menedékkérelmet Németországban regisztrálták, ezt Magyarország és Svédország követte, azonban egy ember akárhány országban adhat be menekültkérelmet, és ezek összeadódva jelennek meg a statisztikában, mert nincs uniós szintű nyilvántartási rendszer. Egymillió főre vetítve Magyarországon adtak be legtöbben ilyen kérelmet, azonban nagy többségük az eljárás végét meg sem várva, továbbállt. Erről ITT írtunk bővebben.

Már tömegével jönnek a kiskorú muszlim fiúk

A legújabb menekülthullám egyik meghatározó jelensége a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők számának drasztikus növekedése. Ők a menedékkérők különösen sérülékeny csoportjához tartoznak, ezért kiemelt figyelmet kell rájuk fordítani. 2015-ben 88 300 kísérő nélküli migráns jelent meg az Európai Unióban, ami az előző évi négyszerese, és majdnem nyolcszorosa a 2008 és 2013 között jellemző, évi 11–13 ezer főnek. A kísérő nélküli menedékkérők 91 százaléka fiú, és mintegy fele afgán állampolgárságú. Legtöbbjüket, az EU-ba érkezők 40 százalékát, azaz 35 300 főt Svédországban regisztrálták, ezt Németország követi 16 százalékos aránnyal, számszerűen 14 400 fővel. Magyarországon a kísérő nélküliek 10 százalékát, vagyis 8800 főt regisztráltak, ebből 2882 fő került az őket ellátó gyermekotthonba, ahol az év végén 720 főt tartottak nyilván, de a gondozási helyén ténylegesen 15 fő tartózkodott.

magyaridok.hu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!