Embercsempész-gázsi lesz vagy gettó épül a menekültek támogatásából?
"Tiszta pesti vilájet". Fotó: valasz.hu/Fülöp Ildikó
Magyarország sem belföldön, sem külföldön nem arról közismert mostanában, hogy tárt karokkal fogadná a migránsokat, azonban aki menekült- vagy oltalmazotti státuszt kap, annak a nálunk is hatályos uniós szabályozás miatt itt sincs olyan rossz dolga. Kiváltképp, ha mindezt csak ugródeszkaként használja ahhoz, hogy továbbillanjon a nyugati meseország, Wilkommensland felé. Az első, komolyabb támogatási összeg felvétele után még azok is előszeretettel eltűnnek ugyanis, akik már bekapcsolódtak a magyar integrációs rendszerbe. Ők lényegében a magyar állam pénzéből fizetik a további utazással kapcsolatos költségeiket, mi pedig csak azon gondolkodhatunk, hogy mivel járunk rosszabbul: ha továbbállnak az egész másra szánt pénzzel, vagy ha itt maradnak.
A hozzánk érkező migránsok többnyire egyértelműen átutazásnak tekintik a magyarországi tartózkodásukat. Tavaly 391 384 migráns jött Magyarországra, közülük 177 135 igényelt menekültstátuszt. A döntések persze áthúzódhatnak egyik naptári évről a másikra, de az látszik, hogy a státuszért folyamodók több mint négyötöde az érkezés lendületével le is lép, mire a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) illetékes munkatársa egyet pislant. Érdekesség egyébként, hogy miközben másfél éve az ázsiaiak és afrikaiak tömeges migrációjával van tele a közbeszéd, jelentős sajtócsendben zajlik a koszovóiak özönlése is; a szírek és az afgánok után ők alkotják a magyarországi menedékkérők harmadik legnagyobb csoportját – majdnem 25 ezren jöttek tavaly. Menekült- vagy oltalmazottstátuszt viszont még olyan arányban sem kapnak, mint a közismert menekültkibocsátó országok állampolgárai.
Menekült az a személy lehet, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzetiségi vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai meggyőződése miatt hazájában üldöztetést szenvedett el, vagy ilyen üldöztetéstől megalapozottan fél, jelenleg Magyarország területén tartózkodik és menekültstátusz iránti kérelmet terjesztett elő. A menekültstátusz a magyar állampolgárság megszerzéséig, valamint a menekültstátusz visszavonásig illeti meg a menekültként elismert személyt. Oltalmazottként kiegészítő védelemben részesülhet az a személy, aki ugyan nem felelt meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja hazája védelmét igénybe venni. Amennyiben az oltalmazottként elismert külföldinek Magyarország területén gyermeke születik, kérelmére a gyermeket oltalmazottként kell elismerni. Az oltalmazotti státuszt a menekültügyi hatóság hivatalból legalább ötévente felülvizsgálni köteles. Forrás: BÁH
Menekültbarát lehetőségek
Márpedig ilyen státuszt a háborús övezetből érkezők sem kapnak nagy arányban, ám ha minden meghatározott feltételt teljesítenek, akkor meg kell nekik adni: 2015-ben ez 502 embernek sikerült. Közülük a legtöbben szírek, továbbá afgánok, szomáliak és irakiak. Ők azok, akik jogosultak a magyar állam gondoskodására, és a menekült- vagy oltalmazottstátusz megítélése után igényelhetik a két évre szóló, előbb havi 90 000 forintos (családok esetében legfeljebb összesen 215 000 forintos), majd félévente fokozatosan csökkenő integrációs támogatást – ezt 345-en tették meg, és 306-an meg is kapták. Ehhez mind az egyedülállóknak, mind a családoknak olyan alapvető elvárásoknak kell megfelelniük, mint például kapcsolattartás a családsegítő szolgálat munkatársával, regisztráció álláskeresőként és a magyar nyelvtanulás elkezdése. Sőt feltételezve, hogy az illetőnek valóban szándékában áll Magyarországon maradni és beilleszkedni – látni fogjuk, ez indokolatlanul jóhiszemű feltételezés –, ám ha az integrálódása közben olyan bűncselekmény miatt indul ellene eljárás, amely csak három évnél kevesebb szabadságvesztéssel büntethető, akkor is változatlanul jogosult az integrációs támogatásra.
Még ennél is menekültbarátabb az a lehetőség, hogy kérhetik az integrációs támogatás átütemezését, azaz rögtön a támogatási időszak elején egyben megkaphatnak egy nagyobb összeget, a havi járadék csökkentéséért cserébe. Ez a pénzt folyósító BÁH szerint legfeljebb 216 000 Ft, míg egy belvárosi kerület által kiállított, a PestiSrácok.hu birtokába került dokumentum adatai szerint – az első havi járadékkal együtt – összesen 286 850 Ft. Tehát ha a menekült vagy oltalmazott teljesíti a követelményeket (regisztrál álláskeresőként, elkezd magyarul tanulni, és hetente találkozik a családsegítő szolgálat munkatársával), akkor rögtön hozzájut ehhez az összeghez. Nem meglepő módon, a menekültek és oltalmazottak 90%-a kéri az átütemezést – ha más nem, jól jön az vonatjegyre, taxira, embercsempészek kifizetésére.
Meglépnek az állami támogatással
Valószínűleg ugyanis sokan elvegyültek a nyugatra tartó nagy barna szempárok között az eleinte egy összegben folyósított pénzzel a zsebükben (ha nem tették meg ezt már az első összeg kézhez kapása előtt), mert a BÁH egy ideje már két részletben, két hónap alatt folyósítja az átütemezést. Eszköze azonban nincs megakadályozni az illető távozását a pénzzel együtt, csak annyit tehet, hogy a következő havi járadékot már nem fizeti ki, ha a menekült vagy oltalmazott nem teljesíti a feltételeket – például eltűnt a családsegítő szolgálat munkatársának látóköréből, mert útra kelt Nyugat felé. A BÁH tájékoztatása szerint az integrációs támogatást kapók mintegy harmada már az első havi részlet felmarkolása után köddé válik. Arról egyelőre nem kaptunk tájékoztatást, hogy az átütemezés második részletének kézhez kapása után mennyien nem jelentkeznek többé, de ha megtudjuk, azonnal közöljük. Az viszont biztos, hogy ez idáig 186,5 millió forintba került azok integrációs támogatása, akik közül sokan csak utazási költségtérítésként tekintenek az összegre. Kérdés, hogy ezzel rosszul járunk-e, vagy klasszikus esete ez annak, amikor az ember egy soha vissza nem kapott kölcsönnel „veszi meg”, hogy egy ismerősét többé ne kelljen látnia. Ha ugyanis itt rendezkednek be a menekültek, az sem ajándék.
Minden út Józsefvárosba vezet
A budapestiek már sűrűn tapasztalják, hogy szemlátomást megsokasodtak, és belvárosszerte feltűnnek az ázsiai és afrikai külsejű személyek, többnyire kettesével-hármasával, vagy akár csapatostul. Ennek hátterében többek között az állhat, hogy a 2015-ben Magyarországon menedékjogot vagy oltalmazottjogot kapott 502 ember több mint harmada – 184 személy – valamilyen okból a főváros egyetlen kerületét nézte ki magának. Közülük ötvenen már bejelentett lakcímmel is rendelkeznek Józsefvárosban – negyvenheten magánlakásokban, hárman pedig a Református Menekültmisszió lakhatási programja jóvoltából találtak lakhatást. A lakcímmel még nem és már rendelkezőket feltehetően a családegyesítés célja vitte éppen a VIII. kerületbe, illetve helyi pletykák szerint máris kialakulóban van a Népszínház utca környékén egy közel-keletiekből, dél-ázsiaiakból és feketékből álló kolónia. Véletlenül ez ugyanaz a környék, amely az illegális migránsok tavalyi tömegét is bevonzotta, és amelynek életét szemeteléssel, lopásokkal, garázdaságokkal, verekedésekkel, késelésekkel keserítették meg. A 2015-ben érkezett 184 fős csoport nagyrészt afgánokból és szírekből áll, de szép számmal vannak köztük szomáliak, irakiak és eritreaiak is, többségük 20-33 éves.
Az egyre népesebb kolónia tagjai jellemzően internetkávézókat üzemeltetnek, amelyek kommunikációs kapcsolattartó pontokként is szolgálhatnak a Magyarországra érkező, legális vagy illegális migránsok számára a már Nyugat-Európában, illetve a még otthon levők felé, és innen szervezhetik a további utazásukat is. Vannak, akik a környéken zajló kábítószer-kereskedelemmel is összefüggésbe hozzák őket, mivel egyes beszámolók szerint az ázsiaiak és afrikaiak nem beszélnek magyarul, dolgozni sem látják őket, pénzük viszont többüknek láthatóan van. Információink szerint az önkormányzat kezében csak hivatalos eszközök vannak, így nem igazán tud megakadályozni egy ilyen jellegű gettósodást, ha az a törvények betartásával, illetve a törvények szeme elől rejtve zajlik.
A menekültek józsefvárosi beköltözési hullámával, lakhatásukkal, foglalkozásukkal és lakossági megítélésükkel, valamint a kerület lehetőségeivel kapcsolatban megkerestük a kerületi önkormányzatot. Írásban ígértek választ, amint megjön, közöljük.
