Pesti Srácok

Ezt írták az európai lapok Magyarországról

null

A luxemburgi külügyminiszter kijelentése és a V4-ek politikája kapcsán foglalkoztak a magyar politikával a szerdai európai lapok.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Le Monde című napilapban megjelent interjúban értetlenségét fejezte ki a Magyarország és Lengyelország által meghirdetett európai "kulturális ellenforradalom" kapcsán.

- hangsúlyozta az Európai Parlament elnöke.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá. Szerinte "a magyar miniszterelnök olyan politikus, aki nagyon hatékonyan ad hangot a véleményének, de telefonon nagyon kellemes beszélgetőtárs”.

Azt is elárulta, hogy előző nap hívta fel telefonon Orbán Viktort, hogy időpontot egyeztessenek egy találkozóra, amelyen a magyar kormányfő pontosan elmagyarázza, hogy mit ért ellenforradalmon.

- mondta Martin Schulz.

A Le Monde szerint a Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter által kirobbantott vita Magyarország uniós tagságának megvonásáról a menekültekkel szembeni keményvonalas politika miatt, jól tükrözi az Európai Unión belüli feszültségeket. Jóllehet a téma nincs napirenden a pozsonyi uniós csúcson, a közép-európai országok és a régi uniós tagállamok között - függetlenül attól, hogy alapítók-e vagy sem - "szakadék" tátong. A lap szerint az október 2-i kvótareferendum tükrében a magyar miniszterelnök "elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy dacoljon kollegáival". A magyar miniszterelnök a balkáni útvonal lezárásakor kiterjesztette a befolyási övezetét Ausztriára és a balkáni országokra, a pozsonyi találkozóra pedig úgy tekint, mint ahol Angela Merkel meggyengült Európájának alternatívájaként jelenhet meg - írta a Le Monde.

A liberális kötődésű román Adevarul blogrovatában Georgeta Condur jászvásári publicista közölt cikket Magyarország védelmében, bár elismeri: ezzel nem túl népszerű feladatra vállalkozott, de szerinte az igazság nem lehet népszerűség kérdése. Condur emlékeztet: amikor Magyarország alkalmazni akarta a dublini egyezményt, hogy korlátozza és ellenőrizze a menedékkérők áradatát, a többiek - Németországgal az élen - lehurrogták, azt követelve tőle, hogy engedje tovább őket Nyugat-Európába. A szerző szerint nevetséges, hogy a luxemburgi külügyminiszter és az osztrák belügyminiszter a dublini egyezményre hivatkozva akarja visszaküldeni a migránsokat, akik egyébként nem is Magyarországon léptek be először az EU területére.

A Spiegel Online című liberális portál Köszönjük ezt a sértést! címmel közölte Keno Verseck írását, amelyben a szerző kiemelte, hogy a magát az Európa összeomlásától óvó politikusként és a "Nyugat megmentőjeként" bemutató Orbán Viktor kormányfő az utóbbi években ritkán kapott annyi támogatást, mint a luxemburgi külügyminiszter kijelentése után, amelyet "kelettől nyugatig, baltól a jobbig élesen bíráltak". A szerző a többi között kifejtette, hogy a "migránsáradat" tematizálása kapcsán kialakult kelet-nyugati vita eltereli a figyelmet arról, hogy Orbán Viktor "szüntelenül egyre hajmeresztőbb vádakat" szór az EU-ra, és "értelmetlen követeléseket" támaszt a közösséggel szemben - írta a Spiegel Online szerzője.

A Handelsblatt című német üzleti lap online kiadásában A német befektetők szeretik +Orbánisztánt+ címmel közölte Hans-Peter Siebenhaar írását, s ebben a szerző kiemelte, hogy az Orbán Viktor és a kormány menekültpolitikája elleni heves bírálatok ellenére a külföldi vállalkozások "nagyon jó érzik magukat Magyarországon", és a gazdaság robbanásszerű fejlődése miatt már munkaerőhiány fenyeget az országban. A többi között kifejtette, hogy a "jobboldali populista" magyar kormány súlyos ellencsapásokkal válaszol a bírálatokra, de amikor külföldi - főleg német - befektetőkről van szó, az Angela Merkel német kancellárral köztudottan rossz viszonyban lévő Orbán-kormány "angyali hangon beszél", és a német cégek jól is érzik magukat az országban.

A Handelsblatt A nacionalisták öngólja címmel közölt vendégkommentárt a kieli világgazdasági kutatóintézet (IfW) vezetőjétől Dennis Snowertől, aki hangsúlyozta, hogy "a kelet-európai EU-tagállamok a bezárkózással saját maguknak ártanak".

Hangsúlyozta: a politikai és gazdasági integráció elmélyítéséhez a kultúrák közötti tolerancia erősítésére van szükség, s ezt világossá kell tenni a V4-ek számára.

Forrás: MTIFotó: proprint.com