Pesti Srácok

Ezt írták az európai lapok Magyarországról

Ezt írták az európai lapok Magyarországról

A luxemburgi külügyminiszter kijelentése és a V4-ek politikája kapcsán foglalkoztak a magyar politikával a szerdai európai lapok.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Le Monde című napilapban megjelent interjúban értetlenségét fejezte ki a Magyarország és Lengyelország által meghirdetett európai "kulturális ellenforradalom" kapcsán.

- hangsúlyozta az Európai Parlament elnöke.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá. Szerinte "a magyar miniszterelnök olyan politikus, aki nagyon hatékonyan ad hangot a véleményének, de telefonon nagyon kellemes beszélgetőtárs”.

Azt is elárulta, hogy előző nap hívta fel telefonon Orbán Viktort, hogy időpontot egyeztessenek egy találkozóra, amelyen a magyar kormányfő pontosan elmagyarázza, hogy mit ért ellenforradalmon.

- mondta Martin Schulz.

A Le Monde szerint a Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter által kirobbantott vita Magyarország uniós tagságának megvonásáról a menekültekkel szembeni keményvonalas politika miatt, jól tükrözi az Európai Unión belüli feszültségeket. Jóllehet a téma nincs napirenden a pozsonyi uniós csúcson, a közép-európai országok és a régi uniós tagállamok között - függetlenül attól, hogy alapítók-e vagy sem - "szakadék" tátong. A lap szerint az október 2-i kvótareferendum tükrében a magyar miniszterelnök "elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy dacoljon kollegáival". A magyar miniszterelnök a balkáni útvonal lezárásakor kiterjesztette a befolyási övezetét Ausztriára és a balkáni országokra, a pozsonyi találkozóra pedig úgy tekint, mint ahol Angela Merkel meggyengült Európájának alternatívájaként jelenhet meg - írta a Le Monde.

A liberális kötődésű román Adevarul blogrovatában Georgeta Condur jászvásári publicista közölt cikket Magyarország védelmében, bár elismeri: ezzel nem túl népszerű feladatra vállalkozott, de szerinte az igazság nem lehet népszerűség kérdése. Condur emlékeztet: amikor Magyarország alkalmazni akarta a dublini egyezményt, hogy korlátozza és ellenőrizze a menedékkérők áradatát, a többiek - Németországgal az élen - lehurrogták, azt követelve tőle, hogy engedje tovább őket Nyugat-Európába. A szerző szerint nevetséges, hogy a luxemburgi külügyminiszter és az osztrák belügyminiszter a dublini egyezményre hivatkozva akarja visszaküldeni a migránsokat, akik egyébként nem is Magyarországon léptek be először az EU területére.

A Spiegel Online című liberális portál Köszönjük ezt a sértést! címmel közölte Keno Verseck írását, amelyben a szerző kiemelte, hogy a magát az Európa összeomlásától óvó politikusként és a "Nyugat megmentőjeként" bemutató Orbán Viktor kormányfő az utóbbi években ritkán kapott annyi támogatást, mint a luxemburgi külügyminiszter kijelentése után, amelyet "kelettől nyugatig, baltól a jobbig élesen bíráltak". A szerző a többi között kifejtette, hogy a "migránsáradat" tematizálása kapcsán kialakult kelet-nyugati vita eltereli a figyelmet arról, hogy Orbán Viktor "szüntelenül egyre hajmeresztőbb vádakat" szór az EU-ra, és "értelmetlen követeléseket" támaszt a közösséggel szemben - írta a Spiegel Online szerzője.

A Handelsblatt című német üzleti lap online kiadásában A német befektetők szeretik +Orbánisztánt+ címmel közölte Hans-Peter Siebenhaar írását, s ebben a szerző kiemelte, hogy az Orbán Viktor és a kormány menekültpolitikája elleni heves bírálatok ellenére a külföldi vállalkozások "nagyon jó érzik magukat Magyarországon", és a gazdaság robbanásszerű fejlődése miatt már munkaerőhiány fenyeget az országban. A többi között kifejtette, hogy a "jobboldali populista" magyar kormány súlyos ellencsapásokkal válaszol a bírálatokra, de amikor külföldi - főleg német - befektetőkről van szó, az Angela Merkel német kancellárral köztudottan rossz viszonyban lévő Orbán-kormány "angyali hangon beszél", és a német cégek jól is érzik magukat az országban.

A Handelsblatt A nacionalisták öngólja címmel közölt vendégkommentárt a kieli világgazdasági kutatóintézet (IfW) vezetőjétől Dennis Snowertől, aki hangsúlyozta, hogy "a kelet-európai EU-tagállamok a bezárkózással saját maguknak ártanak".

Hangsúlyozta: a politikai és gazdasági integráció elmélyítéséhez a kultúrák közötti tolerancia erősítésére van szükség, s ezt világossá kell tenni a V4-ek számára.

Forrás: MTIFotó: proprint.com

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.