Pesti Srácok

Lezsák Sándor: "Politikai, történelmi katasztrófahelyzet van"

Lezsák Sándor: "Politikai, történelmi katasztrófahelyzet van"

Lezsák Sándor (Fidesz) szerint az október 2-i népszavazással el lehet hárítani a Brüsszel által javasolt kényszerbetelepítést. Az Országgyűlés alelnöke szombaton, a Bács-Kiskun megyei Izsákon tartott fórumon arról beszélt, hogy politikai, történelmi katasztrófahelyzetet élünk meg napjainkban.

A migráció ennek a folyamatnak a következménye, amit Brüsszel a kvótareferendummal orvosolna. A kényszerbetelepítés elhárítására azonban most "esélyünk nyílt, a magunk szerény, de kemény eszközével, a népszavazással" - fogalmazott. Kiemelte: nagyon nehéz lesz az Európai Uniót úgy megerősíteni, hogy az valóban egy, a saját határait védeni képes nemzetállamok szövetségévé, valamint polgárainak munkalehetőséget, nyugodt életet és biztos jövőt nyújtó gazdasági erőforrássá váljon.

Erős polgárőrségekre van szükség

A térség fideszes országgyűlési képviselője szerint a szabadság, egyenlőség és testvériség fogalmai mára eltorzultak. Az egyenlőség szent eszméjéből egy véres, tömeggyilkos, kommunista diktatúra lett. A testvériség egy hitleri nácizmussá vált, míg a szabadság ma álliberális eltorzulásként él.

PestiSracok facebook image

- jelentette ki. A jövőt illetően úgy fogalmazott: a települések védelme érdekében szervezett, erős polgárőrségekre van szükség. Lezsák Sándor szerint a saját biztonságunk és a jövőnk érdekében kell részt venni az október 2-ai népszavazáson, ezzel is kifejezve hitünk, magyarságunk, iskoláink és templomaink védelmét.

Ez invázió, nem menekültügy

Földi László biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, hogy Európában rendet kell tenni, és meg kell védeni az itt élőket, mert ami jelenleg itt zajlik, nem menekültügy, hanem "invázió". Hangsúlyozta: a népszavazás sikeressége, vagyis a kellő számú szavazó és a "nem"-ek győzelme elindít egy folyamatot Európában, ami arról szól, hogy az emberek véleményt akarnak nyilvánítani. A jövőben már nem elégszenek meg azzal, hogy Brüsszelben majd eldöntik, mi a jó nekik, vagy mi nem - fogalmazott.

PS/MTI, Fotó: PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.