Pesti Srácok

Nem tudják a horvátok, hol szállásolják el a többezer visszatoloncolt migránst

Nem tudják a horvátok, hol szállásolják el a többezer visszatoloncolt migránst

Nem lehet tudni, hol szállásolják el azt a közel négyezer migránst, akiket a nyugat-európai országok a dublini egyezmény alapján visszatoloncolnak Horvátországba - írta Glas Slavonije című regionális napilap pénteken. Az újság arról cikkezett, hogy a belügyminisztériumtól nem kaptak választ kérdéseikre, mi lesz azokkal az illegális bevándorlókkal, akiknek valamelyik nyugat-európai országban visszautasították menedékkérelmüket és visszaküldik őket Horvátországba, ahol először léptek be az Európai Unió területére.

Horvátországban mindössze két menekültközpont működik Zágrábban és Kutinán, és mindkettő megtelt - figyelmeztettek. A lap szerkesztősége az áprilisban takarékosségi okokból bezárt bródi (Slavonski Brod) befogadóállomást is megkereste, hogy újranyitják-e, de sem kaptak választ. Az ötezer fő befogadására alkalmas tranzitközpontot még tavaly októberben hozta létre a zágrábi kormány, mert a Kelet-Szlavóniában ideiglenesen felállított sátortábor a tél beköszöntével nem volt alkalmas a migránsok elhelyezésére és a regisztrációs feladatok ellátására. A rendőrség hivatalos adatai szerint eddig 232 személyt küldtek vissza, 119-et Ausztriából, de jöttek Svájcból, Németországból és Svédországból is kiutasított bevándorlók.

Vlaho Orepic néhány nappal ezelőtt a sajtónak úgy nyilatkozott: Horvátország együttműködik az európai országokkal, uniós tagállamként eleget tesz a dublini rendeletben foglalt kötelezettségeinek, és teljesíti az áttelepítésre vonatkozó vállalásait is. Zágráb 1600 menekült befogadását is vállalta két éven belül: 1064-et a kötelező áttelepítési kvóta és 500-at az EU-Törökország megállapodás alapján. Ugyanakkor az említett program szerint eddig mindössze tizennégyen érkeztek, négyen Olaszországból, tízen pedig Görögországból.

Eközben pénteken az Európai Bizottság egyebek között arra is figyelmeztette Zágrábot, hogy még nem továbbította a Horvátországban nyilvántartásba vett migránsok adatait az ujjlenyomatokat rögzítő Eurodac-rendszerbe. Az elmúlt egy évben több mint egymillió illegális bevándorló érkezett Nyugat-Európába az ellenőrizetlen migránsáradattal. Márciusban azonban a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek vagy ott akarnak menedéket kérni. Horvátországban tavaly szeptember óta csaknem 700 ezer illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba, de az országba belépő migránsok száma azóta töredékére csökkent.

PestiSracok facebook image

PS/MTI, Fotó:Pinterest

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!