Pesti Srácok

A németek hazaküldenék az elutasított afgán menekülteket

A németek hazaküldenék az elutasított afgán menekülteket

Berlin még az idén megállapodást akar kötni Kabullal azoknak az afgán menekülteknek a visszatelepítéséről, akiknek a menedékkérelmét elutasították, vagy akik önként térnének vissza hazájukba – közölte szombaton a német belügyminisztérium.

A tárca rámutatott: a tárgyalásokon jó eredményeket értek el, akkor is, ha még nincs áttörés a közös nyilatkozat tartalmára vonatkozóan. Szeptember 1-jén tartották Berlinben a tárgyalások második fordulóját.

A Der Spiegel című német hetilap szombati száma szerint a tárgyaló feleknek sikerült megállapodniuk arról, hogy Afganisztán a korábbiakhoz képest jóval egyszerűbb eljárással fogadná vissza azokat az állampolgárait, akiknek menedékkérelmét a német hatóságok elutasították, vagy akik önként térnének vissza hazájukba. Az afgán tárgyalási küldöttség emellett beleegyezett abba is – írja a lap –, hogy különjáratokkal, egyszerre legfeljebb 50 fős kontingensekben szállítsák vissza az embereket a közép-ázsiai országba.

PestiSracok facebook image

Berlin ugyanakkor arról biztosított mindenkit a dokumentumban, hogy figyelembe veszi a kitoloncolásoknál a visszatérőkre, különösen pedig a nőkre és fiatalkorúakra leselkedő veszélyeket. A Der Spiegel úgy tudja, hogy a tárgyalások elején az afgán tárgyaló fél közel kétmilliárd eurót (620 milliárd forintot) követelt a visszatérők befogadásához. Németország ezt elutasította és rámutatott, hogy a közép-ázsiai ország évente 430 millió euró (133 milliárd forint) segélyt kap – derül ki a lapból.

Szaid Huszein Alemi Balkhi afgán menekültügyi- és visszatelepítési miniszter még áprilisban úgy nyilatkozott, hogy küszöbön áll a megállapodás Németországgal az illegális bevándorlók visszatelepítéséről. A tárcavezető akkori információi szerint tavaly 250 ezer afgán keresett menedéket külföldön. Közülük mintegy 180 ezren Európát, azon belül is elsősorban Németországot választották.

magyaridok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.