Pesti Srácok

Rajzzal segít az NVI a levélben szavazóknak

Rajzzal segít az NVI a levélben szavazóknak
Budapest, 2016. augusztus 3. A kvótareferendum szavazólapjainak mintái a Nemzeti Választási Iroda fõvárosi székházában 2016. augusztus 3-án. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezen a napon jóváhagyta az októberi népszavazás szavazólapjainak mintáit, az egyik a magyarországi, a másik a levélben szavazásra készült. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) rajzos tájékoztatót is küld a levélben szavazás menetéről a határon túli választópolgároknak a szavazási levélcsomagban, a két évvel ezelőtti választáson ugyanis a szavazási iratok negyedét érvénytelenül küldték vissza a választók.

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak az októberi népszavazáson, az NVI pedig hétfőn kezdte meg a határon túli mintegy 265 ezer választópolgárhoz eljuttatni a levélcsomagokat.

A levélcsomagban egy tájékoztatót találnak a választópolgárok, valamint egy azonosító nyilatkozatot, a szavazólapot, a kis borítékot a szavazólapnak és egy nagy borítékot a szavazólapot tartalmazó borítéknak és a nyilatkozatnak. Az NVI rajzos tájékoztatót is küld a levélcsomagban a szavazás menetéről, ugyanis a 2014-es országgyűlési választáson - amikor először volt lehetőségük a határon túli választópolgároknak levélben szavazniuk - magas volt az érvénytelenül visszaküldött szavazási iratok száma.

PestiSracok facebook image

A visszaküldött szavazási iratok ellenőrzésekor az NVI azt tapasztalta, hogy a választók nem elég gondosan töltötték ki az azonosító nyilatkozatukat, azok adatai nem egyeztek meg a névjegyzékben szereplőkkel, valamint, hogy több esetben nem voltak aláírva a nyilatkozatok.

Gyakran előforduló hiba volt az is, hogy a választók egyáltalán nem küldtek vissza azonosító nyilatkozatot, így az NVI nem tudta beazonosítani, hogy a névjegyzékben szereplő választópolgár szavazata van-e a borítékban. A választópolgárok arra sem ügyeltek, hogy a szavazatot tartalmazó borítékba ne tegyék bele az azonosító nyilatkozatukat. Típushiba volt továbbá, hogy a visszaérkező boríték vagy a szavazatot tartalmazó kis boríték nem volt leragasztva.

Az NVI ezért a szavazási iratcsomagban elhelyezett egy rajzos tájékoztatót is a szavazás menetéről: a választónak a kitöltött szavazólapot el kell helyeznie a kis borítékban, azt le kell zárnia. A regisztrációnál megadott adatokkal ki kell tölteni az azonosító nyilatkozatot és alá kell azt írni. Ezt követően a kitöltött és aláírt nyilatkozatot, valamint a szavazatot tartalmazó kis borítékot el kell helyezni a nagy borítékban, és azt - a levélcsomagban található biztonsági ragasztócsíkkal - le kell zárni, hogy abból ne lehessen sérülésmentesen szavazatot kivenni vagy beletenni.

A lezárt szavazási iratot vissza lehet juttatni postán október 1-jén 24 óráig az NVI-hez, de le lehet adni azokat szeptember 19-étől a kijelölt 12 külképviseleten, valamint a szavazás napján a szavazás időszakában a külképviseleteken és az országgyűlési egyéni választókerületek székhelyein.

Az NVI-ben a szavazás előtti 6. napon, szeptember 26-án kezdik meg a már megérkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését. Az NVI az ellenőrzés során vizsgálja, hogy le van-e ragasztva a válaszboríték, a boríték tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, utóbbi le van-e ragasztva, az azonosító nyilatkozatban rögzített adatok pedig megfelelnek-e azoknak, amelyeket a választópolgár a regisztrációkor megadott. Az NVI azt is ellenőrzi, hogy az azonosító nyilatkozatot kitöltő szerepel-e a névjegyzékben, valamint, hogy korábban, az országos népszavazás során visszajuttatott-e már szavazási iratot.

Ha a válaszborítékban lévő azonosító nyilatkozat formailag megfelel a törvényi előírásoknak, külön dobozban gyűjtik a névtelen, szavazólapot tartalmazó lezárt borítékot, és ezeket a szavazás napján este 7 óra után bontják fel, majd szkennelik be a szavazatokat.

Forrás: MTI, Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.

Az Akta – Többségbe kerültek a migránsok Bécs több kerületében (Új oknyomozó videóműsor a PS-en!)

Ps TV 2023 július 31.
Égető témákkal, provokatív, szókimondó riportokkal rajtol a PestiSrácok.hu új oknyomozó riportműsora, Az Akta. A műsorban Füssy Angéla és Neugebauer Viktor nem kerülgetik a forró kását, hanem in medias res vágnak a téma sűrűjébe, garantáltan olyan ügyeket tárva az olvasók elé, amelyek sokunknak megemeli majd a vérnyomását... A riporter páros elsőként Bécs azon részébe látogatott, ami ma már sokkal inkább emlékeztet valamilyen arab ország külvárosára, mint az osztrák fővárosra. Az egykor nyüzsgő, színes, valóban multikulturális polisz lézengő, munkanélküli bevándorlók és drogterjesztő bandák tanyája lett, ahol nem üresen puffogtatott frázis, hogy fehér ember nem mer sötétedés után az utcára menni. Mindennapossá váltak az erőszakos bűncselekmények, a rendőrök egész nap cirkálnak és gyűjtik be az elkövetőket, de mi sem változik. Az agresszívan terjedő iszlám vallás mindeközben a keresztény értékeket fenyegeti. Vajon visszafordítható-e még a folyamat, vagy az elhibázott osztrák migrációs politika végképp megpecsételte a szebb időket látott világváros sorsát? Erre a kérdésre is kereste a választ Az Akta Wien–Favoritenben.