Pesti Srácok

Bevehetik a kórházfejlesztésbe a Semmelweis Egyetemet

Bevehetik a kórházfejlesztésbe a Semmelweis Egyetemet

A két pesti és a két budai szuperkórház mellett a Semmelweis Egyetem (SE) is kiemelt szerepet kapna a jövőben a fővárosban és a környékén élők egészségügyi ellátásában – értesült a Magyar Idők. Ennek azonban alapfeltétele, hogy az egyetemen is elérhető legyen az egészségügyi szolgáltatások teljes spektruma, amelyek közül ma még több is hiányzik, így például a sürgősségi ellátás, a traumatológia, az idegsebészet, a krónikus ellátás és a rehabilitáció.

A probléma megoldása, ha létrejön az egyetemi kórházi kategória, és több közkórház is egyetemi fenntartásába kerül.A lap úgy tudja, a Rókus-, a Merényi-, sőt akár a Szent János-kórház egy része is a Semmelweis Egyetemhez kerülhet ily módon, bár erről nem az egyetemek döntenek, de hogy végül mely intézményekből lesz egyetemi kórház azt a kormányrendelet határozza majd meg, mondta az egyetemi kórházak létrehozásáról szóló törvénymódosítást jegyző fideszes Pósán László. A Magyar Idők hozzáteszi, a Kenézy-kórház és a debreceni egyetem integrációja miatt ez ott gyakorlatilag már eldöntött tény.

A törvényjavaslat mellett mindazonáltal nem is a szűkös ellátási, hanem a hiányos gyakorlati oktatási kapacitásokkal érveltek a benyújtók és az oktatásért felelős államtitkár, Palkovics László is. Különösen a külföldi orvostanhallgatók évi mintegy 35 milliárd forintos összbevételt hozó magyarországi képzése miatt fontos, hogy legyen elegendő gyakorlati képzőhely, ma ugyanis egy felmérés szerint a külföldi hallgatók közül sokan hagyják el az egyetemet az elméleti képzést követően. Az SE angol nyelvű képzésben részt vevő hallgatóinak 60, a német nyelven tanulóknak pedig a 85 százaléka a gyakorlati képzést már más egyetemen veszi igénybe. A gyakorlati orvosképzés feltételeit nemcsak bővíteni, hanem javítani is kell, nagyrészt ezt a célt szolgálja az infrastruktúra bővítése, korszerűsítése.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Idők

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.