Varga: 1,2 milliárd euró devizakötvény kibocsátást tervez a kormány 2017-ben
A jelenlegi elképzelések szerint 1,2 milliárd euró devizaforrás bevonására készül kormány jövőre, de a piaci lehetőségektől függően ennél több vagy kevesebb is lehet - jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Barcza Györggyel, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatójával tartott szerdai sajtótájékoztatóján.
Varga Mihály és Barcza György elmondta: a jövő évi bruttó finanszírozási igény 7844 milliárd forint lesz, amiből 1166 milliárd forint friss hitelfelvételt jelent, a maradék 6678 milliárd forint a lejáró tartozások megújítását szolgálja. A devizában lejáró adósságból 1,7 milliárd euró értékű nemzetközi kibocsátású devizakötvény visszafizetése válik jövőre esedékessé, amihez még mintegy 600 millió euró hitelt is törleszteni kell, és a belföldi devizakötvényekből is mintegy 100 millió eurónyi kifut. A lakossági forintkötvényekből 3695 milliárd forint jár le.
Varga Mihály kijelentette: a mostani elképzelések szerint a jövő évben 1,2 milliárd euró devizaforrás bevonására készül a kormány, de a piaci lehetőségektől függően ennél több vagy kevesebb is lehet. Barcza György hozzátette: ebből egymilliárd eurós piaci devizakötvény kibocsátásával számol 2017-re az Államadósság Kezelő Központ.
Az ÁKK munkatársai által a tájékoztatón kiadott prezentáció szerint 2017-ben 835 milliárd forint kötvény-lejárat jelentkezik és 100 milliárd forintos tervezett kötvény-visszavásárlás lesz. A tervezett csereaukció 429 milliárd forintnyi. A 3695 milliárd forintnyi lakossági kötvénylejárat mellett 883 milliárd diszkont kincstárjegy-lejárattal is számolnak.
Az ÁKK tájékozatója szerint tervezett bruttó kibocsátásból 2017-ben 4395 milliárd forint értékben a lakossági állampapírt veszik célba, vagyis várhatóan 700 milliárd forint lesz az állomány nettó növekedése. Együttesen 62 milliárd forinttal számolnak a letelepedési kötvényből és a belföldi eurókötvény (PEMÁK) értékesítéséből, vagyis egy rövid ideig még jövőre is marad a letelepedési kötvény konstrukció. A tájékoztató szerint 1046 milliárd forint diszkont kincstárjegy, 1718 milliárd forintkötvény kerül piacra.
Varga Mihály kérdésre elmondta, hogy decemberben durván 600 milliárd forintos költségvetési átcsoportosításról döntött a kormány, a kórházaknak 70 milliárd forintot, a nyugdíjasok év végi juttatására 48 milliárd forintot, az Eximbank feltőkésítésére 47 milliárd forintot csoportosítottak át. Hozzátette: e kiadásokra a kedvező államháztartási számok adtak lehetőséget, és ezekkel együtt is az idei ESA-hiány a GDP 2 százaléka körül várható.
Jövőre a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, így az áfabevételek miatt sem kell aggódni- mondta. Hozzátette, hogy együttesen 80 milliárdot vihet el a költségvetéstől az áfacsökkentés, a tej, tojás és baromfitermékek, valamint az éttermi szolgáltatások és az internet áfájának mérséklése. A miniszter kiemelte: a kedvező hozamkörnyezet lehetőséget ad arra, hogy a paksi orosz hitelt is piaci feltételek mellett tudja majd az ország finanszírozni, élhetünk azzal a lehetőséggel, hogy Magyarország, ha akar, bármikor előtörleszthet. Ezzel kapcsolatban döntés egyelőre nincs, de 2017-ben már lehet, hiszen eddig jelentős összeget sem vettünk igénybe a hitelkeretből - mondta.
Varga Mihály közölte, hogy jövő márciusig még piacon lehet a letelepedési kötvény, az első negyedév után a konstrukció a jelenlegi formában kikerül a rendszerből, a felülvizsgálata most van napirenden. A földárverésekből befolyó összeget arra fordította az állam, hogy részben a tervezettnél kisebb államkötvény kibocsátást hajtson végre, másrészt visszavásároljon olyan magasabb hozamú papírokat, melyeket korábban bocsátottak ki - mondta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter az adósságmegújítás lehetséges piacai között említette az euró, a dollár, a jen és a jüan piacát, emellett bejelentette: megkezdődött az egyeztetés az NGM és az ÁKK között arról, hogy új, kétéves lejáratú lakossági állampapír is megjelenhessen.
Varga Mihály kiemelte: a tervek szerint az adósságráta további mérséklődésével az ország sérülékenysége is csökken, mert egyre inkább a hazai megtakarítások lesznek a finanszírozás forrásai. A deviza részarány további csökkentését kell elérni úgy, hogy 2020-ra 20 százalék alatt legyen a mostani 25 százalékkal szemben - mondta.
PS/MTI, Fotó: MTI
