Felfüggesztett börtön a meglopott nőnek – „A magyar bíróság a tolvajokat védi”
Egy évről két évre súlyosította halált okozó közúti veszélyeztetés és rongálás miatt a Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletében annak a nőnek a büntetését, aki 2012 decemberében a belvárosban autójával üldözőbe vette a táskáját eltulajdonító tolvajokat, fellökte a motorkerékpárjukat, és emiatt egyikük meghalt. A nő börtönbüntetését az elsőfokúhoz hasonlóan a másodfokú bíróság is próbaidőre felfüggesztette.
A tényállás szerint az elsőrendű vádlott a péntek délutáni csúcsforgalomban állt az autójával Budán a Kolosy térnél, amikor motoros tolvajok betörték a kocsi ablakát, kirántották a táskáját és elszáguldottak. A nő autójával a tolvajok után eredt és eközben számos közlekedési szabályt megsértett – óránkénti 70-80 kilométeres sebességgel haladt, átlépte a záróvonalat és áttért az út bal oldalára, figyelmen kívül hagyta a tilos jelzést –, végül fél kilométeres üldözés után fellökte a tolvajok motorját, ami miatt egyikük halálos sérüléseket szenvedett. Társa elmenekült a helyszínről. Az üldözés során több autó megrongálódott, többmilliós kár keletkezett és egy vétlen ember könnyebben megsérült.
Az életben maradt visszaeső tolvajt egy másik eljárásban, korábban jogerősen 2 év 11 hónap szabadságvesztésre ítélték a motoros lopás és más, vagyon elleni cselekmények miatt, amit már letöltött. A közlekedési incidens ügyében a II-III. kerületi bíróság tavaly májusban hirdette ki elsőfokú ítéletét, amelyben az elsőrendű vádlottat, a lopás sértettjét közúti veszélyeztetés alapesete és rongálás miatt ítélte egy év, két év próbaidőre felfüggesztett börtönre. Az életben maradt tolvaj az ügyben – mivel a helyszínről elmenekülve a társát sorsára hagyta – segítségnyújtás elmulasztása miatt másfél év, három évre felfüggesztett szabadságvesztést kapott.
A kerületi bíróság szóbeli indoklásában tavaly azzal érvelt: a nő az üldözés során is jogos védelmi helyzetben cselekedett, de a vétlen járókelők, autósok sérelmére megvalósult a közúti veszélyeztetés. Tehát első fokon a tolvaj haláláért nem vonták felelősségre, csak a vétlen közlekedők veszélyeztetéséért.
Az eljárás során az elsőrendű vádlott és védője jogos védelmi helyzetre hivatkozva kért felmentést, a segítségnyújtás elmulasztása miatt elmarasztalt tolvaj pedig arra hivatkozott, hogy azért menekült el a helyszínről, mert üldözték, veszélyben volt.
Pénteken a másodfokú bíróság a vádhatósággal egyetértve arra az álláspontra jutott, hogy bár a nőt kétségtelenül jogtalan támadás érte és ezért a jogos védelmi helyzet az értékei elleni támadáskor fennállt, az üldözés során ez már nem állapítható meg. A nő autójával súlyos veszélyhelyzetet idézett elő nemcsak a menekülő tolvajok, hanem a teljesen vétlen járókelők, autósok vonatkozásában is. Ráadásul a vádlott jóval súlyosabb hátrányt okozott, mint amekkora őt érte: erőszak nélküli, vagyon elleni támadásnál az élet kioltása semmiképpen sem tekinthető arányos reakciónak.
A törvényszék az elsőfokú döntést megváltoztatva közúti veszélyeztetés alapesete helyett a súlyosabban büntetendő, halált okozó esetet állapította meg. Ezért és a rongálásért a törvény szerint halmazatban akár 10 évet meghaladó szabadságvesztés is kiszabható. A másodfokú bíróság döntően emiatt súlyosította a nő büntetését két év, két évre felfüggesztett börtönre. E mellett a törvényszék fenntartotta a járművezetéstől való kétéves eltiltást, ugyanakkor előzetes mentesítésben is részesítette az elsőrendű vádlottat, azaz mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól. Így tehát a nő - aki a vádbeli cselekmények idején az egyik nemzeti intézmény vezetője volt - továbbra is betölthet olyan munkakört, amelynek feltétele a tiszta erkölcsi bizonyítvány.
A másodfokú bíróság indoklásában kiemelte, hogy a súlyos bűncselekményekhez képest azért szabott ki enyhe büntetést, mert a halálos kimenetelű eseménysort nem az elsőrendű vádlott indította el, hanem a tolvajok.
A segítségnyújtás elmulasztása miatt elmarasztalt tolvaj esetében ugyanakkor egy év két hónapra mérsékelte az első fokon kiszabott másfél éves felfüggesztett szabadságvesztés mértékét és eltörölte a járművezetéstől való ötéves eltiltás mellékbüntetést.
Az elsőrendű vádlott – aki a baleset idején az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója volt – az ítélethirdetést követően újságíróknak nyilatkozva azt emelte ki: csak az értékeit akarta visszaszerezni, sérülést nem akart okozni senkinek. Az egész mindössze fél percig tartott a lopástól a halálos végkifejletig. Mint mondta: azóta alig mer autóba ülni, összerezzen, ha elmegy mellette egy motorkerékpár.
A magyar bíróság a tolvajokat védi! (...) Igazat ad egy rablónak, aki ebből él és hazudik!
– fakadt ki kamerák előtt a bíróság folyosóján a vádlott.
Forrás és fotó: MTI
