Pesti Srácok

Lakhatatlan szigetre telepítik a muszlim menekülteket

Lakhatatlan szigetre telepítik a muszlim menekülteket

A rohingják tömeges beáramlása miatt Banglades úgy döntött, visszanyúl egy korábbi tervéhez, és egy többek szerint "lakhatatlan" szigetre telepíti át a Mianmarból érkezett több ezer muszlim menekültet, elejét véve így annak, hogy utóbbiak a helyi állampolgárokkal "keveredjenek".

A bangladesi kormány honlapján kedden megjelent, január 26-án keltezett közlemény szerint számos bizottság alakult a muszlim rohingják helyzetének megvizsgálására, és lista készült azokról, akiket ideiglenesen áthelyeznek a Bengáli-öbölben található Tengar Csar nevű szigetre, ahonnan majd visszaküldik őket Mianmarba. Jogvédők szerint a terv erőszakos kitelepítésnek felel meg. A BBC brit műsorszolgáltató beszámolója szerint a szigetet dagály idején elárasztja a víz, s csak nagyjából egy évtizede jött létre a Megna folyó üledékéből, és a legtöbb térképen fel sem tüntetik. Az alacsonyan fekvő földdarabon nincsenek utak és nincs árvízvédelem sem. A régió egyik tisztségviselője az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, hogy Tengar Csar "csak a tél folyamán megközelíthető, és a kalózok menedékhelye".

- tette hozzá az idézett tisztségviselő. A BBC úgy értesült, hogy a menekültek áttelepítésének terve az idegenforgalom érdekében született. Az ország legnagyobb üdülőhelyén, a hosszú homokos tengerpartjáról elhíresült Cox's Bazarban ugyanis 32 ezer rohingja él, akik a hatóságok félelme szerint elriasztják a régiót felkeresni szándékozó turistákat. A délkelet-ázsiai országban már 2015-ben is felmerült a rohingják Tengar Csarra telepítése, amely azonban hatalmas felzúdulást váltott ki jogvédők körében.

Bangladesben a mostani menekültáradatot megelőzően is mintegy 232 ezerre becsülték az országban - többnyire táborokban - tartózkodó rohingják számát. A Mianmarban élő rohingják nem rendelkeznek állampolgársággal, és sok helyi buddhista Bangladesből származó illegális bevándorlóként tekint rájuk. A rohingjákat azonban Bangladesben sem látják szívesen. A bangladesi belügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője elmondta, hogy a rohingják áttelepítésének folyamata időbe telik, és ha a sziget "nem lakható, a kormány majd azzá teszi".

PS / MTI, fotó: Újszó

PestiSracok facebook image
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.