Úgy döntött a bíró, hogy a Google-nak ki kell adnia a levelezéseinket
Egy friss bírósági ítélet szerint az amerikai kormányszervek mégis turkálhatnak a Google külföldi szerverein, a cég fellebbez. A bíró indoklása szerint egyébként a Google külföldi adatközpontjaiban elektronikusan tárolt adatok átadása lehetőséget adhat ugyan a személyiségi jogok megsértésére, a tényleges jogsértések azonban a közzététel idején az Egyesült Államokban zajlanak
A Microsoft tavaly nyáron nyerte meg az amerikai igazságügy-minisztérium ellen folytatott perét, amikor a bíróság megállapította, hogy az USA kormányzati szervei nem kényszeríthetik ki a hozzáférést a hazai cégek külföldön működő szervereihez - írta a Bitport. A hatóságok egy kábítószerügyben folytatott nyomozás során lettek volna kíváncsi a Microsoft egyik európai, egészen pontosan dublini adatközpontjában tárolt adatokra, amelyeket a szolgáltató nem adott ki nekik.
A Bitport úgy tudja, hogy az ítélet nem volt jogerős és az ügy a legfelsőbb bíróságon folytatódik, a döntésnek mindenképpen pozitív kicsengése volt az amerikai székhelyű felhőszolgáltató multikra nézve. A precedensnek tekintett ítéletet az iparág egésze üdvözölte, tekintettel például az európai szabályozásra, illetve a Safe Harbor keretegyezmény elkaszálására, amelynek alapján az Egyesült Államokban működő cégek nem feltétlenül tudják odaát is garantálni az uniós állampolgárok jogait.
Philadelphiában most a precedenssel homlokegyenest ellentétes ítélet született, ezúttal a Google levelező szolgáltatására vonatkozóan. A pénteki határozat értelmében a vállalatnak az FBI rendelkezésére kell bocsátania bizonyos emaileket egy csalásokkal kapcsolatos vizsgálatban, ami az ítélet értelmében nem minősül lefoglalásnak, vagyis nincs érdemleges összeütközésben a felhasználói fiók birtokosának alapértelmezett tulajdonosi jogaival.
A bíró indoklása szerint a Google külföldi adatközpontjaiban elektronikusan tárolt adatok átadása lehetőséget adhat ugyan a személyiségi jogok megsértésére, a tényleges jogsértések azonban a közzététel idején az Egyesült Államokban zajlanak - vagyis a nyomozás érdekei felülírják az érintett Gmail-felhasználót érő vélelmezett sérelmeket. Ez nyilvánvalóan 180 fokos ellentéte annak az ítéletnek, amelyet a másik bíró bő fél évvel ezelőtt a Microsoft perében hozott.
A Google azonnal bejelentette, hogy fellebbezni fog, miután a bíróság eltért a precedenstől, és a továbbiakban sem tesz eleget a hasonló hatósági felszólításoknak. A társaság egyébként a per során technológiai szempontokra is hivatkozott, jelesül arra, hogy a hálózati teljesítmény optimalizálása érdekében az emaileket darabokra bontja, így ő maga sem határozhatná meg egyértelműen, hogy egy adott levelet pontosan hol is tárol fizikailag.
A keresőóriás egyébként évente 25 ezer adatszolgáltatási felszólítást kap az amerikai hatóságoktól a különböző bűnügyek kapcsán. A kormányügynökségek most is, akárcsak a Microsoft esetében, arra az 1986-os törvényre (Electronic Communications Privacy Act) hivatkozva tekintettek volna bele a felhasználók levelezésébe, amelyet a szakemberek már hosszú ideje elavultnak tartanak - ez nem is meglepő, hiszen a harminc évvel ezelőtti szabályozás nyilvánvalóan még nem készülhetett fel az internetes társadalom új adatvédelmi kihívásaira.
