Pesti Srácok

Németországban is kezdődhet a burka- és nikábőrület

Németországban is kezdődhet a burka- és nikábőrület

Csak az állami alkalmazottaknak tiltotta meg az arcot takaró öltözetek viselését a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag. A törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat hozzájárulását is igénylő döntés azt jelenti, hogy Németország nem veszi át az Európában elsőként Franciaországban bevezetett általános „burkatilalmat”, vagyis azt a szabályt, hogy közterületen mindenkinek tilos az arcot takaró öltözetek, például az egész testet takaró muzulmán női ruhák, a burka és a nikáb viselése. Ugyanis a csütörtökön késő este elfogadott német jogszabály csak az állami alkalmazottakra vonatkozik.

Előírja, hogy munkaidőben és az állami feladatokhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek közben tilos eltakarniuk az arcot. Az állampolgárok és az állam kapcsolatának alapvető eleme, hogy az állampolgár lássa az államot képviselő személy arcát, csak így lehet bizalmon alapuló viszonyt megteremteni - indokolták a javaslatot a kormánypártok, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD). Az arc eltakarása csak kivételes, feltétlenül szükséges esetben, például fertőzésveszély elkerülése érdekében vagy biztonsági megfontolásokból engedélyezett. A törvény arról is rendelkezik, hogy mindenki köteles felfedni arcát olyan helyzetekben, ahol ez szükséges a személyazonosság megállapításához, például választáson a szavazat leadásakor vagy közúti ellenőrzésen.

A napirendi pontot késő este tárgyalták, a hozzászóló képviselők eltekintettek a vitától, írásban csatolták felszólalásukat a jegyzőkönyvhöz. Ezek alapján az ellenzéki pártok haszontalan és populista intézkedésnek minősítették a kormányoldal kezdeményezését. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) részéről megjegyezték, hogy a különleges rendőri egységek arcukat eltakaró, maszkos tagjai harcias megjelenésükkel inkább a megfélemlítéshez és nem az állampolgárok és az állam közötti bizalmas viszonyhoz járulnak hozzá. Hozzátették, hogy egy, a muzulmán nők önrendelkezése mellett kiálló civil szervezet felmérése szerint a mintegy kétmillió németországi muzulmán nő elenyésző töredéke visel arcot takaró öltözetet. A menekültekkel és az országba látogató turistákkal együtt számuk 5000 és 6000 között lehet.

A Bayerischer Rundfunk (BR) bajor közszolgálati médiatársaság felvilágosítást kért a szövetségi belügyminisztériumtól és a 16 tartományi belügyminisztériumtól arról, hogy miként érintheti az állami intézményrendszert az új szabály. A válaszok alapján „gyakorlatilag senkit sem” érint az arc eltakarásának tilalmáról rendelkező törvény – jelentette a BR. Beszámolója szerint hasonlóan nyilatkoztak a bírók és ügyészek érdekképviseleténél (Deutscher Richterbund), a mintegy 16 ezer bírót és ügyészt összefogó szervezet tudomása szerint egyetlen esetben sem fordult elő, hogy egy bíró arcot takaró öltözékben végezte munkáját. Azonban a közvélemény támogatja a burkatilalom néven ismert szabályozást, az ARD országos köztelevízió egy tavalyi felmérése szerint a németek 51 százaléka a francia mintán alapuló általános tilalmat pártolja, 30 százalék pedig a Bundestag által elfogadott részleges tilalmat.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI. Vezető kép: Reuters/Toby Melville

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?