Pesti Srácok

Németországban is kezdődhet a burka- és nikábőrület

Németországban is kezdődhet a burka- és nikábőrület

Csak az állami alkalmazottaknak tiltotta meg az arcot takaró öltözetek viselését a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag. A törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat hozzájárulását is igénylő döntés azt jelenti, hogy Németország nem veszi át az Európában elsőként Franciaországban bevezetett általános „burkatilalmat”, vagyis azt a szabályt, hogy közterületen mindenkinek tilos az arcot takaró öltözetek, például az egész testet takaró muzulmán női ruhák, a burka és a nikáb viselése. Ugyanis a csütörtökön késő este elfogadott német jogszabály csak az állami alkalmazottakra vonatkozik.

Előírja, hogy munkaidőben és az állami feladatokhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek közben tilos eltakarniuk az arcot. Az állampolgárok és az állam kapcsolatának alapvető eleme, hogy az állampolgár lássa az államot képviselő személy arcát, csak így lehet bizalmon alapuló viszonyt megteremteni - indokolták a javaslatot a kormánypártok, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD). Az arc eltakarása csak kivételes, feltétlenül szükséges esetben, például fertőzésveszély elkerülése érdekében vagy biztonsági megfontolásokból engedélyezett. A törvény arról is rendelkezik, hogy mindenki köteles felfedni arcát olyan helyzetekben, ahol ez szükséges a személyazonosság megállapításához, például választáson a szavazat leadásakor vagy közúti ellenőrzésen.

A napirendi pontot késő este tárgyalták, a hozzászóló képviselők eltekintettek a vitától, írásban csatolták felszólalásukat a jegyzőkönyvhöz. Ezek alapján az ellenzéki pártok haszontalan és populista intézkedésnek minősítették a kormányoldal kezdeményezését. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) részéről megjegyezték, hogy a különleges rendőri egységek arcukat eltakaró, maszkos tagjai harcias megjelenésükkel inkább a megfélemlítéshez és nem az állampolgárok és az állam közötti bizalmas viszonyhoz járulnak hozzá. Hozzátették, hogy egy, a muzulmán nők önrendelkezése mellett kiálló civil szervezet felmérése szerint a mintegy kétmillió németországi muzulmán nő elenyésző töredéke visel arcot takaró öltözetet. A menekültekkel és az országba látogató turistákkal együtt számuk 5000 és 6000 között lehet.

A Bayerischer Rundfunk (BR) bajor közszolgálati médiatársaság felvilágosítást kért a szövetségi belügyminisztériumtól és a 16 tartományi belügyminisztériumtól arról, hogy miként érintheti az állami intézményrendszert az új szabály. A válaszok alapján „gyakorlatilag senkit sem” érint az arc eltakarásának tilalmáról rendelkező törvény – jelentette a BR. Beszámolója szerint hasonlóan nyilatkoztak a bírók és ügyészek érdekképviseleténél (Deutscher Richterbund), a mintegy 16 ezer bírót és ügyészt összefogó szervezet tudomása szerint egyetlen esetben sem fordult elő, hogy egy bíró arcot takaró öltözékben végezte munkáját. Azonban a közvélemény támogatja a burkatilalom néven ismert szabályozást, az ARD országos köztelevízió egy tavalyi felmérése szerint a németek 51 százaléka a francia mintán alapuló általános tilalmat pártolja, 30 százalék pedig a Bundestag által elfogadott részleges tilalmat.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI. Vezető kép: Reuters/Toby Melville

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)